A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-09-01 / 35. szám
. w A SZOVJETUNIÓ t 2 (19)-én megalakult Ideiglenes Kormány képviselt, valamint a proletariátus és a parasztság forradalmi demokrata diktatúrája, amelyet a munkás-, paraszt- ás katonaküldöttek szovjetjei testesítettek meg. 1917. október 2S-én (november 7-én) a bolsevik párt által vezetett petrográdl munkások, katonák és matrózok felkelése megdöntötte Ke renszklj kormányát, győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, kikiáltották az Oroszországi Szovjet Szövetségi Köztársaságot, amelynek első alkotmányát az V. összoroszországl szovjetkongresszus fogadta el 1918. július 10-én. A forradalom felszámolta a kapitalista rendszert Oroszországban, » helyébe a proletariátus diktatúráját állította. 1918. március 3-án a népbiztosok tanácsa Breszt-Lltnvszkban békét kötött a központi hatalmakkal s ebben lemondott Lengyelországról, Ukrajnáról és a balti tartományokról. Oe ez a béke lélegzetvételhez juttatta a fiatal szovjet államot, amire nagy szüksége volt, mert megkezdődött az Imperialista Intervenció és a polgárháború a szovjethatalom ellen, szeptemberre Oroszország háromnegyed része már az ellenforradalmárok és a külföldi Intervenciós csapatok kezében volt. A szovjet kormány az ország egész ember- és anyagtartalékát mozgósította a gyózelem érdekében. Az óriási áldozatoknak és erőfeszítéseknejr meglett a sikere: 1920. november 18-án Szevasztopol felszabadításával véget ért a polgárháború. A békegazdálkndásra való átmenet előkészítésében nagy szerepe volt a VII. összorosz szovjet kongresszusnak (1920 december), jóváhagyta az OSZSZSZK kormányának a népgazdaság újjáépítése érdekében hozott Intézkedéseit és Oroszország villamosításának lenini tervét (GOELRO). 1921. március 21-én Lenin a X. pártkongresszuson bejelentette a fárt új gazdasági politikáját (novaja ekonomicseszkaja politika -- NÉP), amely befejezte a hadikommunizmus korszakát és a munkás-paraszt szövetség alapján új utat nyitott a szocializmus megvalósításához. A népgazdaság helyreállításának hatalmas nehézségek állták az útját. 1921 nyarán aszály pusztított, rossz volt a termés, aminek soha nem látott éhínség lett a következménye. 1922. december 30-án tartották meg Moszkvában a szovjetek I. szövetségi kongresszusát, s itt alakult meg a Szov jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, melyhez kezdetben az Oroszországi Föderáció, Ukrajna, Belorusszia és a Kaukázusontúll Föderáció tartozott. 192S-re az OSZSZSZK népgazdaságának helyreállításával csaknem sikerült elérni a háború előtti állapotot. Az első ötéves terv időszakában (1929—32) számos nagy ipari létesítményt (kohászati üzemek, gépjármű-, traktor-, gép-, repülőgépgyásak, vegyiművek és más ipartelepek) adtak át rendeltetésének. Tömegessé lett a parasztok kolhozokba való tömörülése. A második ötéves tervidőszakban (1933— 37) lényegében befejeződött a népgazdaság valamennyi ágazatának, köztük a mezőgazdaságnak is a' műszaki rekonstrukciója. Az OSZSZSZK ipari termelése az 1913. évinek *öbb mint a 6-szorosára emelkedett. A második ötéves terv időszakában lényegében befejeződött a szocialista társadalom építése. A rendkívüli XVII. összoroszországi szovjetkong resszus 1937. január 21-én jéváhagyta az OSZSZSZK új alkotmányát, amelyet a Szovjetunió 1936. december 6-án jóvá hagyott alkotmánya alapján dolgoztak ki és amely visszatükrözte a szocializmus győzelmét az országban. 1941. június 22-én megkezdődött a Nagy Honvédő Háború a fasiszta Németország és szövetségesei ellen, mely a Szovjetunió világméretű győzelmével végződött. 194S. július 17 és augusztus 2-án tartották meg a postdami konferenciát, melynek döntése értelmében a Szovjet unióhoz csatolt Kelet-Poroszország észa ki része Königsberg várossal együtt az Oroszországi Föderáció része lett Kait nyingrádi Terület néven. Szeptember 2-án kapitulált japán s átadta a Szovjet uniónak Dél-Szahalint és a Kuril-tyzigcteket. 1936 Júliusában a Karéi—Finn sző vetségl Köztársaság beolvadt az Orosz országi Föderációba mint Karéi Autonóm Köztársaság: 1937-ben helyreállították a balkar, csecsenc, ingus, kalmük és ka racsaj népeknek a világháború alatt megszüntetett autonómiáját. A szovjethatalom éveiben az OSZSZSZK népgazdasága a szocialista Iparosítás és a mezőgazdaság kollektivizálása követ kertében alapvető változáson ment át. A brutto ipari termelés például 1988-ban az 1913. évinek 80-szorosára emelkedett. A nemzeti jövedelemből az ipar kb. 56% - kal, a mezőgazdaság közel 20%-kaI részesedik. Nagyméretű a fűtőanyagok (szén, kő olaj, földgáz) termelése. Nagy kalórlájií kőszenet bányásznak a kuznyecki szénmedencében, ezenkívül Moszkva környékén, a Pecsora medencéjében, a szlbé rial Kanszk-Acslnszk, Irkutszk vidékén. Gyorsan fejlődik a termelés a Kelet-Szibériában és a Távol-Kele'en feltárt szénmedencékben. A kőolajtermelés 1913 és 1968 között 1,3 millió tonnáról 329,6 millió tonnára emelkedett. 1929-től az Urál— Volga terület „második Bakuvá" fejlődött, ahonnan jelenleg a Szovjetunióban kitermelt kőolaj kétharmada származik. Innen Indulnak ki a világ leghosszabb kőolajveze'ékel a Dajkál tóhoz, az NOK-ba, Csehszlovákiába és Magyarországra. A hatvanas években Nyugat-Szlbériában egy új, még nagyobb olajmedencét tártak fel. Egyre jelentősebb a földgáztermelés (1940: 0,2 milliárd m" 1968: 78,3 milliárd m3). A villamos energia termelés az OSZSZSZK területén 1913-ban 1,3 milliárd kWó volt s 1968 ban 412 milliárd kWi-ra emelkedett. Az utóbbi években adták át rendeltetésének egyebek között a világ legnagyobb vízi erőmüveit: a bratszklt az Angarán (4030 MW] és a volgográdlt (2560 MW). 1954 júniusában állította elő az első áramot a világ első atomerőműve a Moszkva melletti Obnylnszkban. Azóta újabb atomerőművek épültek (Voronyezs, Uljanovszk, Belojarszk, Troick). Leningrád — Nyevszklj proszpekt Petrodvorec (régi nevén Peterhof), a leningrádlak kedvenc kirándulóhelye 29 km-re a várostól, a Finn-öböl pa.iján Ef W . m r rmm 1$ !já> . 1 00 i* "' * ll / je" Usztyug Velikij jellegzetes orosz falu Szibériában, jókedvűen kínálja portékáját a piaci árus: „Igyon egy kis teát ebben a hidegben! Kóstolja meg ropogós pere ceimoti“ Rénszarvaslenyesztu jakul az észak-szibériai tundrákról (Felvételek: APN) A szocializmus építésének éveiben hatalmas kohászati ipar keletkezett az OSZSZSZK-ban. A vas- és acélkohászat központja az Urál a szovjethatalom éveiben felépített gigantikus kohászati kombinátokkal Magnyltogorszkban, Cseljabinszkban. Nyizsnyij-Tagilban és Novo- Trolckban. A vasipar fontos telephelyei még: Cserepovec, Lipeck, Volgográd, Zlatouszt, Taganrog, Novoszlbirszk, Moszkva. Szibériában épül a Szovjetunió harmadik nehézipari bázisa több nagy vaskohászati kombináttal. Kiemelkedő Kérdéseink: szerepe van a gépgyártásnak az Oroszországi Föderáció iparában. A szerszámgépgyártást, az autó-, traktor-, repülőgép- és turblnagyártást, az energetikai és vegyipari gépeket előállí'ó iparágakat az ötéves tervek idején alapozták meg és fejlesztették naggyá. Az OSZSZSZK vasúthálózatának hossza 1968-ban 76 570 km volt, ebből 21 400 km villamosított. A belső hajózási vonalak hossza 121 500 km-t, a szilárd burkolatú utak hossza 198 700 km-t tett ki. 1. A feudális viszonyok kifejlődése az első óorosz állam, a Kijevi Nagyfejedelemrág széteséséhez vezetett. Rosztov és Szuzdal körül alakult ki az erős vlagyimlrezuzdali fejedelemség, amelynek egyik fejedelme alapította Moszkvát (a várost 1147- ben említi először írott forrás). — KI volt ez a városalapító? — Alekszandr Nyevszklj (1) — jurlj Dolgorukij (2) — Vlagyimir Monomah (z). 2. Carszkoje Szelő Leningrádtól 25 km-nyire fekszik, déli Irányban. 1710-től fokozatosan épült a város, a csodálatosan szép Katalin- és Sándor-palota, az orosz cárok nyaralója. Az itteni líceumban tanult az orosz irodalom egyik híressége, akinek a nevét ma a város viseli. — KI volt ez? — Alekszandr Puskin (1) — Makszlm Gorkij (2) — Mihail Lermontov (z). 3. Szibéria egykor a száműzöttek földje volt. A száműzetés poklát megjárta a foríadalml munkásmozgalom szinte valamennyi vezetője: Lenin. Szverdlov, Dzerzsinszklj, Kujbisev, Ordzsonikidze, Kirov, Frunze. Ma Szibéria a Szovjetunió leggyorsabban fejlődé területe s egyben önálló kultúrával és művészettel rendelkező csaknem félszáz kisebb nemzetiség, népcsoport hazája. Szibéria legnagyobb, a Szovjetunió nyolcadik városa a szovjethatalom éveiben épült, fejlődött jelentős Ipari centrummá. — Melyik ez a város? — Irkutszk (1) — Szverdlovszk (2) — Novoszlbirszk (x). A 6. számú rejtvény megfejtői közül a következőknek kedvezett a szerencse: Nagy Júlia Sládkovičovo 878, Budai Ferenc, Fifakovo, és Tokod! Júlia Bű£. 17
