A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-07-07 / 27. szám
121 hí NII III-II tt Ilii IIII III Lakásvilágítás - hangulatvilágítás A dolgozó ember többet van otthon este, mint napközben. Ez már önmagában is mutatja a világítás fontosságát. A tárgyak teljes értékű megjelenésének érdekében olyan megvilágítási körülményeket kell teremteni, amelyek a használati szempontok elsődlegessége mellett, a tárgyak formájának, színének és teljes szépségének kibontakozását segítik elő. Tehát a mesterséges világítás nemcsak a nappali fény pótlását szolgálja, hanem elhelyezési, árnyalási és egyéb lehetőségei folytán hatásfokozó hangulati elemmé fejlődik. Az érzékszervek ezekre a mesterséges hatásokra igen érzékenyek, a fények különböző játéka, árnyékok-fények váltakozása, a fényerősség stb. olyan hangulati elemek, amelyek döntően befolyásolják a lakás benyomását az emberre. A lakás fényhatásának lehetőségei tehát koránt sem merülnek ki az ún. hangulatvilágítás gyakran sablonos, unalmas megvalósításában. Sokan a jó megvilágítás alatt csupán erős fényt értenek. Pedig a kettő nem azonos. A jó és erős megvilágítás egymással ellentétes is lehet. Az a helyes eljárás, amikor az adott helyet az adott tevékenységnek megfelelően világítjuk meg. Nyilvánvaló, hogy baráti beszélgetésnél vagy esti feketézésnél más jellegű, erősségű és hangulatú fényre van szükség, mint például írásnál, olvasásnál vagy étkezésnél. A jó világítás tehát nem pusztán erősséget, hanem differenciáltságot is jelent, amely az ember otthoni tevékenységének és hangulatának változásait rugalmasan követi. Kevésbé általános jelenség ma, mint a múltban, de még mindig gyakori, hogy a lakás világításának egyedüli eszköze a szoba középpontjából lelógó csillár vagy lámpatest, amely az egész szobát megvilágítani hivatott. Ezenkívül igen helyesen, egyre inkább tért hódít a különböző állólámpák, kislámpák elhelyezése is. Nem szabad tehát egyrészt elzárkózni az új for-A lakásban elhelyezett egyszerű, szép fényt adó lámpák lényeges hangulati hatásváltozásokat tudnak teremteni. Külön érdemes megfigyelni a szekrény megoldását. Itt a tervező felbontotta a felületet és a beiktatott polcokkal és lebegő részekkel fellazította a tömeget matörekvések elől, másrészt kritika nélkül elfogadni az újszerűnek tűnő tárgyakat. Vásárlásnál inkább az egyszerű tárgyak mellett döntsünk, amelyek nem hivalkodnak modernségükkel. A csillár nem reprezentációs tárgy, hanem világítótest. A kinyúló karok, üvegkombinációs maratások, fújások, virágkelyhek éppen úgy a világítótest lényegének és szerepének teljes félreértéséből származnak, mint az olyan gyermekszoba-csillárok, amelyeken kis faragványsorozat látható mesefigurákból. Megállapíthatjuk tehát, hogy csak a szolid, semleges központi világítás tölti be szerepét értelmesen és célszerűen, vagyis anélkül, hogy értelmetlen cifraságaival nyomasztóan uralkodó súllyá válna a lakás és az ember felett. Ma már több olyan szép formájú lámpatest, opálforma ernyő, mélysugárzó van forgalomban, amelyek szintén a központi lámpahelytől kiindulva, zsinórelhúzással a mennyezet más pontjaira felakasztva széttosztják a fényhatást, ugyanakkor a zsinórok ívelt játéka igen kellemes és esztétikus formahatást nyújt a maga egyszerű vonalvezetésében. A különböző rendeltetésű bútorcsoportok megvilágításánál jelentős szerepe van az állólámpáknak, amelyek mozgatható, könnyű kialakításukkal az igényekhez könnyen alkalmazkodó, jó világítási módnak bizonyultak. Hangulatvilágítás alatt azt értjük, amely például az elmélyült olvasás vagy zenehallgatás számára valóban koncentráltabb összhatást biztosít azzal, hogy a felesleges fényeket kikapcsolja. A hangulatvilágítás tehát nem a fényerő értelmetlen és ártalmas csökkentését jelenti, hanem tudatos irányítását egy megfelelő pontra, vagy éppen szándékos árnyékolást, tompítást, de semmi esetre sem szemrontóan gyenge világítást. Itt kell megemlíteni azt az egészségügyi szempontból is fontos tényezőt, amely a megvilágításnak az idegállapotra, a szemre és általában a közérzetre való hatását jelenti. A lényeg az, hogy a különböző tevékenységek fényszükségletét úgy kell a lámpatesteknek követni, hogy a szemünket a lehető legjobban kíméljük. A túl erős fény vagy a szembe világító égő éppoly kínos, mint a homályos, rossz világítás. A különböző lámpák általában ernyőzöttek, az ernyő anyaga rendszerint pergamenszerű olajozott papír vagy selyem. Ezeknek sok 'giccses, virágmintákkal és ízléstelen ornamentikával telepingáit változata terjedt el. Hatásuk kettős. Egyfelől javítják az álművészek anyagi helyzetét, másrészt rontják a közízlést. Ezek az ízlésbeli eltorzulások méltatlanok a kulturált lakáshoz, szükségtelen a lámpaernyőt, lámpatestet díszítgetni, mert nem a színes minták jelentik a szépséget, hanem az, ahogyan a lámpa alakjával és fényhatásával a lakás hangulati összképébe illeszkedik. . Megemlítjük a lakás világításának két alapvető lehetőségét. Az egyik a közvetlen vagy direkt, a másik a rejtett vagy indirekt világítás. A fémnyomott búráknál, de mindenfajta ernyős világításnál is, a nem közvetlenül érvényesülő, hanem a mennyezetre és falra szórt és onnan visszaverődő fény igen fontos hangulati tényezővé válhat. A falra szerelt világítótestek és falikarok zöme elavult. Dogmák hatását tükrözi. Ilyen például, amikor a falikarok a csillárral garnitúrát alkotnak. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a falikarnak nem lehet helye a lakásban. Egy-egy jól elhelyezett falikarnak a színes falról vagy függönyről visszaverődő fénye igen kellemes hatást kelthet. A világítás erősségénél mindig figyelembe kell venni a falak, a bútorok színét és tónusát, mert a sötétebb bútorhuzat és általában a sötétebb tárgyak, falak, függönyök jobban elnyelik, míg a világosabb felületek visszaverik és különböző árnyalatokkal gazdagítják a fényt. Ezeknek a hangulati lehetőségeit nem szabad figyelmen kívül hagyni, hanem a visszavert fények erőssége, valamint a mélysugárzott, szórt, direkt és ernyőzött hatások variációiból kell a lakás világítását megoldani. A túlzásokat és az öncélúságot is kerülni kell. A lakás nem színpad és nem cella, sem mesterkélt, erőltetett fényhatásokra, sem igénytelen sivár puritánságra nincs szüksége. A képen olyan megoldást mulatunk be, amelyhez a szükséges lámpatestek igen olcsón beszerezhetők. A szoba méretének és a berendezés csoportosításának megfelelően a mennyezet közepén elhelyezett lámpahelyről zslnórelhúzással és külön felfüggesztéssel osztjuk meg a világítást. A lámpatestek finom formája és a zsinórok szép vonala ízléses hatást biztosít. Ugyanakkor — mint az itt bemutatott esetben is — a lámpatest elhelyezése a kép kapcsolatában különleges hangsúlyozást eredményez. A világítótestek nemcsak este, működés közben tényezők a lakásban, hanem nappal is, amikor mint tárgyak láthatók. Szögezzük le, hogy a lámpa akkor is lámpa, ha éppen nem világít, a lámpatest ne hasonlítson tehát szoborra, se vázára, ne legyen olyan mint egy fa, mint egy virág, ne legyen olyan, mint egy madár. A lámpatest ne legyen más, mint lámpatest. Néhány szót kell szólni a lakás fénycső-világításáról is. Az utcák, az üzletek és a nyilvános helyiségek világításában mind nagyobb szerephez jut a fénycső. Hogy a lakásban használjuk-e vagy sem, ekörül sok vita folyik. A túlzottan hideg fény barátságtalan, a színes pedig természetellenesen édeskés, emellett fárasztja a szemet. A különböző színű fénycsövek megfelelő keverésével azonban el lehet érni természetes napíényhatást is. A fénycsövek világítótestei még nem formálódtak ki, és nem alakult ki a fénycsővilágítás technikájának és lehetőségeinek legjobban megfelelő lakásvilágítási gyakorlat sem Ezen a lámpán különösen az ernyő kiképzését figyeljük meg, amely jelen esetben egészen új formai jelleget nyert, noha lényegében nem más, mint egyszerű hajtogatott karton. Ezzel a megoldással a formák és felületek kialakításának gazdag változatai valósíthatók meg, bizonyítva a festett ízléstelen lámpaernyők egyeduralmának alkonyát. Gyakoribb rovarkártevők Pajzstetvek A sokféle pajzstetű közül a kaliforniai pajzstetvek a legveszélyesebbek. Kártételük abban nyilvánul meg, hogy mind a hajtások és a vesszők, mind a lomb és gyümölcs nedvét szívják. Ezzel nagymértékben korlátozzák a fa táplálkozását, és emiatt nem-» csak a hajtások, hanem még a fák is elpusztulhatnak. Ha nem védekezünk ellenük, annyira elszapo.4z almamolu és kártétele rodnak, hogy egyes hajtásokon, vesszőkön ún. koszbevonatot alkotnak. Elzárják a hajtásokat a levegőtől, megfosztják a fákat az asszimilátáktól, a kész táplálóanyagoktól. Kártételük tünetei az ún. lázfoltok is, amelyek a szívások helyén keletkeznek a hajtásokon a gyümölcsökön. Pl. a lázfoltos alma a hazai piacon is sokat veszít értékéből, exportra pedig egyáltalán nem kerülhet. A védekezés első teendője a fák karbantartásán kívül a korona ritkítása. A pajzstetveknek ugyanis a napfényhiányos, páratelt lombozat nyújt kedvező életfeltételeket. Ügy is védekezhetünk ellenük, hogy permetezés előtt a fa hámló kérgével együtt lekaparjuk őket. Az erősen fertőzött fákat ifjítással menthetjük meg a pajzstetvektől. Legeredményesebb védekezési eljárás a rügyfakadás előtti és a nyári mészkénleves permetezés. Ez utóbbi akkor hasznos, ha a pajzstetvek rajzása idején permetezünk. A fiatal pajzstetvek, a lárvák ugyanis fejlődésük kezdetén meztelenek, nincsen pajzsuk. Ebben a fejlődési szakaszban viszonylag könnyebben irthatók, ha ugyan a rajzást idejében felismeri a gyakorlatlan gyümölcstermesztő. Alma bimbólikasztó
