A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-08-11 / 32. szám

25 év alatt Mennyi is huszönöt év? Petőfi Sán­dor egy negyedszázad alatt halha­tatlan költővé vált, annak ellenére, hogy körülményeit korántsem nevez­hetnénk rózsásaknak. A cseppkőnek viszont évszázadok kellenek, hogy látható formájuk kialakuljon. Néha tehát sok, máskor kevés. Persze nem a halhatatlanokról s nem a barlan­gok cseppköveinek képződéséről van szó, hanem a huszonöt éven keresztül sikeresen működő Csehszlovákiai Lengyel Kulturális Szövetségről, amelynek központi bizottsága £szak- Csehországban, Český Téšínben szé­kel. Ez év júniusában Karvlnában nagyszabású rendezvényen méltatták tagjai és a lengyel kisebbség a kerek jubileumot. A kétnapos ünnepség leg­szebb mozzanata a díszfelvonulás volt, a huszonöt éves Szövetséget ün­neplő nagyszabású manlfesztáció. Szemtanúi lehettünk a szervezők és a résztvevők tökéletes egyetértésé­nek. Az ünnepi emelvény előtt mint­egy másfél óráig tartott a színpom­pás felvonulás, mégsem tűnt, egyet­len pillanatra sem, erőltetettnek. A lengyel nemzeti színű lobogókkal és transzparensekkel felvonulók, az al­­lcgórikus kocsikon éneklők, a népvi­seletben és a korszerű formaruhában táncolók, éljenzők szinte egy ember­ként köszöntötték őszinte örömmel és tiszteletadással Szövetségüket fennál­lásának negyedszázados évfordulója alkalmából. A tiszteletnek, szeretet­nek, a nemzeti öntudat megnyilvánu­lásának ilyen spontán, örömteli kife­jezésmódjával ritkán találkozik az ember. A felvonulás megkezdésekor és befejezésekor a lengyel nemzeti himnusz dallamos csengése kovácsol­ta egybe a mintegy húszezres töme­get. Az volt az érzésem, hogy vala­miféle kis Lengyelországban járok. A kétnapos ünnepség alatt szinte kelle­metlen volt, hogy nem tudok lengye­lül. A beszámolókat, ünnepi köszön­tőket, ugyanis lengyel nyelven mond­ták el. Ugyanúgy a huszonöt évet méltató monográfiák, műsorfüzetek szintén lengyel nyelven jelentek meg. Az ünnepi plénumon a Lengyelor­szágból érkezett küldöttség mellé ke­rültünk. Állították, hogy aki szlová­kul tud, mindent meg Is ért. Ez az állítás azonban hamarosan megdőlt, mert a szlovák beszédemre, kérdé­seimre, csak nevetve rázták a fejü­ket. Azonban mindent pótolt kedves­ségük. A Lengyel Kulturális Szövet­ség vezetői nagy szeretettel vették körül a CSEMADOK Központi Bi­zottságának küldötteit, Varga János titkárt és Bodnár Béla osztályvezetőt. Tény, hogy a lengyelek a magyaro­kat különösképpen kedvelik. Köz­ismert a humorba ágyazott lengyel­A ťZKO kullúrházn Bystrice nad. Olstt nemben A jablunkovi helyt szervezet százéves könyvtára A Szövétség gyermeküclillötelepe Ka- SaHskában magyar szólásmondás: „A lengyel és a magyar testvér — egyek az ivásban és a vívásban." Nagyon jól éreztük magunkat körükben, udvariasak, mű­veltek, figyelmesek, jó szervezők. Egyetlenegy pillanatig sem volt kap­kodás, derűs nyugalom, elégedettség áradt mind a vendégekből, mind a vendéglátókból. Kevés időnk maradt, hogy végigjárjuk Karvinát, de sike­rült megtekinteni a lengyel műked­velő festők értékes kiállítását. Mint fentebb említettük, különösen a felvonulás azt bizonyította, hogy a Lengyel Kulturális Szövetség nagy tiszteletnek, elismerésnek örvend a 68 ezret számláló lengyel kisebbség körében. Mi az, ami a Szövetség iránt a lengyelek szeretetteljes, baráti maga­tartásán túl, ilyen lelkes és őszinte tiszteletre ösztönzött, mit nyújtott a Szövetség a lengyel kisebbségnek? Sajnos nem áll módunkban a teljes felsorolás, ezért csak néhány szám­adatot, mozzanatot emelünk ki a Lengyel Kulturális Szövetség eddigi tevékenységét illetően. A kezdeti évek A második világháború fegyverzaja még el sem csitult teljesen, még füs­tölögtek a romok, amikor egy cso­port lengyel értelmiségi azon kezdett fáradozni, hogy meginduljon a cseh­szlovákiai lengyel kisebbséget össze­tartó nevelő, kulturális élet. 1947-ben pedig pártunk segítségével a brnói kerületi nemzeti bizottság jóváhagyá­sával megalakult a Csehszlovákiai Lengyel Kulturális Szövetség, vala­mint a Lengyel Ifjúsági Szervezet. Ezzel egyidőben természetesen meg­indul a széleskörű __ tagtoborzás és kulturális együttesek szervezése. 1950-ben pedig a Szövetség, az ifjú­sági és a sportszervezet egyesítése. Ugyanebben az évben kezdetét veszi az ostravai rádió lengyel nyelvű adá­sa. 1951-ben megalakul a Csehszlová­kiai Lengyel Színház. 1948 óta műkö­dik a hivatásos lengyel bábszínház. Fesztivál jellegű rendezvényeket 1955 óta szervez a Szövetség. Mindig nagyszabásúak voltak a kerék jubi­leumokat ünneplő fesztiválok. Azon­túl is a fesztiválokat minden alka­lommal Irodalmi és képzőművészeti kiállítások gazdagították. 1961 óta a Český Téšin-1 lengyel könyv- és hanglemezbolt úgynevezett vásárokat rendez. A korvinái és a frýdek­­mýsteki járásokban 69 lengyel könyv­tár működik. Már 1948-ban megala­kult a csehszlovákiai lengyel irodal­mi-művészeti szekció. A műkedvelő együttesek (ének-, zene, és táncka­rok, színjátszó csoportok, irodalmi színpadok stb.) nagy lelkesedéssel dolgoznak. Szakmai színvonaluk kép­zéséről is a Szövetség gondoskodik. Nem csoda tehát, ha például a 9 női és a 8 férfi kórus és a 18 vegyeskar eddig több mint ötszáz esetben lépett fel. A Szövetség tízéves kortól balett és ritmikai tanfolyamokat rendez. Nagyon gazdag a Szövetség kiadói tevékenysége. Műsoranyagokat, mód­szertani füzeteket és különféle köny­veket ad ki. A Szövetség irányítása alá tartoznak a hivatásos lengyel kul­túrintézmények, mint például a Len­gyel Színház, a bábszínház stb., va­lamint az amatőr festők, grafikusok a népművelési dolgozók irányítása és általában minden, ami a népműve­léssel és a kulturális tevékenyéggel összefügg. A huszonöt éves Csehszlovákiai Kulturális Szövetség munkásságáról csak elismerően lehet nyilatkozni, és kívánjuk, hogy a jövőben hasonló sikereket érjenek el. Mintegy két esztendő választ el bennünket a CSEMADOK fennállásának 25. évfor­dulójától, reméljük, hogy hasonló im­pozáns módon ünnepli majd meg a magyar kisebbség Is Szövetségének negyedszázados jubileumát. tki Énekkari pályázat kiértékelése A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultu­rális Szövetsége Központi Bizottsága 1971 de­cemberében pályázatot hirdetett az énekkari mozgalom történetének feldolgozására. A pá­lyázatra hét pályamunka érkezett be. Ezeket egy három tagú bizottság bírálta felül. A bi­zottság véleménye szerint öt olyan pályamun­ka érkezett, melyek díjazást érdemelnek. E körülményeket figyelembe véve a díjak el­osztása a következő. Megosztott: I. díj: a) Dr. Popély Gyula: Adalékok a po­zsonyi Toldy Kör énekkarának történetéhez 900.— Kés b) Pálinkás Zsuzsa: , A komáromi gyermekkar működésének 10 éves története 900.— Kés Megosztott: II. díj: a) Máté László: Rozsnyó város ének­karának története 600.— Kés b) Záreczky László: Kodály-napok Galánta 1960 600.— Kés III. díj: Benye Julianna: A Bartók Béla dal­egyesület keletkezésének és működé­sének története 400.— Kés A. bizottság továbbá dicséretben részesíti Szakái Gábor „A pozsonyi Bartók Béla Dal­egyesület működésének története“ és Munka József „A 100 éves rozsnyói énekkar történe­te“ című pályamunkáját. CSEMADOK Központi Bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom