A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-08-11 / 32. szám
25 év alatt Mennyi is huszönöt év? Petőfi Sándor egy negyedszázad alatt halhatatlan költővé vált, annak ellenére, hogy körülményeit korántsem nevezhetnénk rózsásaknak. A cseppkőnek viszont évszázadok kellenek, hogy látható formájuk kialakuljon. Néha tehát sok, máskor kevés. Persze nem a halhatatlanokról s nem a barlangok cseppköveinek képződéséről van szó, hanem a huszonöt éven keresztül sikeresen működő Csehszlovákiai Lengyel Kulturális Szövetségről, amelynek központi bizottsága £szak- Csehországban, Český Téšínben székel. Ez év júniusában Karvlnában nagyszabású rendezvényen méltatták tagjai és a lengyel kisebbség a kerek jubileumot. A kétnapos ünnepség legszebb mozzanata a díszfelvonulás volt, a huszonöt éves Szövetséget ünneplő nagyszabású manlfesztáció. Szemtanúi lehettünk a szervezők és a résztvevők tökéletes egyetértésének. Az ünnepi emelvény előtt mintegy másfél óráig tartott a színpompás felvonulás, mégsem tűnt, egyetlen pillanatra sem, erőltetettnek. A lengyel nemzeti színű lobogókkal és transzparensekkel felvonulók, az allcgórikus kocsikon éneklők, a népviseletben és a korszerű formaruhában táncolók, éljenzők szinte egy emberként köszöntötték őszinte örömmel és tiszteletadással Szövetségüket fennállásának negyedszázados évfordulója alkalmából. A tiszteletnek, szeretetnek, a nemzeti öntudat megnyilvánulásának ilyen spontán, örömteli kifejezésmódjával ritkán találkozik az ember. A felvonulás megkezdésekor és befejezésekor a lengyel nemzeti himnusz dallamos csengése kovácsolta egybe a mintegy húszezres tömeget. Az volt az érzésem, hogy valamiféle kis Lengyelországban járok. A kétnapos ünnepség alatt szinte kellemetlen volt, hogy nem tudok lengyelül. A beszámolókat, ünnepi köszöntőket, ugyanis lengyel nyelven mondták el. Ugyanúgy a huszonöt évet méltató monográfiák, műsorfüzetek szintén lengyel nyelven jelentek meg. Az ünnepi plénumon a Lengyelországból érkezett küldöttség mellé kerültünk. Állították, hogy aki szlovákul tud, mindent meg Is ért. Ez az állítás azonban hamarosan megdőlt, mert a szlovák beszédemre, kérdéseimre, csak nevetve rázták a fejüket. Azonban mindent pótolt kedvességük. A Lengyel Kulturális Szövetség vezetői nagy szeretettel vették körül a CSEMADOK Központi Bizottságának küldötteit, Varga János titkárt és Bodnár Béla osztályvezetőt. Tény, hogy a lengyelek a magyarokat különösképpen kedvelik. Közismert a humorba ágyazott lengyelA ťZKO kullúrházn Bystrice nad. Olstt nemben A jablunkovi helyt szervezet százéves könyvtára A Szövétség gyermeküclillötelepe Ka- SaHskában magyar szólásmondás: „A lengyel és a magyar testvér — egyek az ivásban és a vívásban." Nagyon jól éreztük magunkat körükben, udvariasak, műveltek, figyelmesek, jó szervezők. Egyetlenegy pillanatig sem volt kapkodás, derűs nyugalom, elégedettség áradt mind a vendégekből, mind a vendéglátókból. Kevés időnk maradt, hogy végigjárjuk Karvinát, de sikerült megtekinteni a lengyel műkedvelő festők értékes kiállítását. Mint fentebb említettük, különösen a felvonulás azt bizonyította, hogy a Lengyel Kulturális Szövetség nagy tiszteletnek, elismerésnek örvend a 68 ezret számláló lengyel kisebbség körében. Mi az, ami a Szövetség iránt a lengyelek szeretetteljes, baráti magatartásán túl, ilyen lelkes és őszinte tiszteletre ösztönzött, mit nyújtott a Szövetség a lengyel kisebbségnek? Sajnos nem áll módunkban a teljes felsorolás, ezért csak néhány számadatot, mozzanatot emelünk ki a Lengyel Kulturális Szövetség eddigi tevékenységét illetően. A kezdeti évek A második világháború fegyverzaja még el sem csitult teljesen, még füstölögtek a romok, amikor egy csoport lengyel értelmiségi azon kezdett fáradozni, hogy meginduljon a csehszlovákiai lengyel kisebbséget összetartó nevelő, kulturális élet. 1947-ben pedig pártunk segítségével a brnói kerületi nemzeti bizottság jóváhagyásával megalakult a Csehszlovákiai Lengyel Kulturális Szövetség, valamint a Lengyel Ifjúsági Szervezet. Ezzel egyidőben természetesen megindul a széleskörű __ tagtoborzás és kulturális együttesek szervezése. 1950-ben pedig a Szövetség, az ifjúsági és a sportszervezet egyesítése. Ugyanebben az évben kezdetét veszi az ostravai rádió lengyel nyelvű adása. 1951-ben megalakul a Csehszlovákiai Lengyel Színház. 1948 óta működik a hivatásos lengyel bábszínház. Fesztivál jellegű rendezvényeket 1955 óta szervez a Szövetség. Mindig nagyszabásúak voltak a kerék jubileumokat ünneplő fesztiválok. Azontúl is a fesztiválokat minden alkalommal Irodalmi és képzőművészeti kiállítások gazdagították. 1961 óta a Český Téšin-1 lengyel könyv- és hanglemezbolt úgynevezett vásárokat rendez. A korvinái és a frýdekmýsteki járásokban 69 lengyel könyvtár működik. Már 1948-ban megalakult a csehszlovákiai lengyel irodalmi-művészeti szekció. A műkedvelő együttesek (ének-, zene, és tánckarok, színjátszó csoportok, irodalmi színpadok stb.) nagy lelkesedéssel dolgoznak. Szakmai színvonaluk képzéséről is a Szövetség gondoskodik. Nem csoda tehát, ha például a 9 női és a 8 férfi kórus és a 18 vegyeskar eddig több mint ötszáz esetben lépett fel. A Szövetség tízéves kortól balett és ritmikai tanfolyamokat rendez. Nagyon gazdag a Szövetség kiadói tevékenysége. Műsoranyagokat, módszertani füzeteket és különféle könyveket ad ki. A Szövetség irányítása alá tartoznak a hivatásos lengyel kultúrintézmények, mint például a Lengyel Színház, a bábszínház stb., valamint az amatőr festők, grafikusok a népművelési dolgozók irányítása és általában minden, ami a népműveléssel és a kulturális tevékenyéggel összefügg. A huszonöt éves Csehszlovákiai Kulturális Szövetség munkásságáról csak elismerően lehet nyilatkozni, és kívánjuk, hogy a jövőben hasonló sikereket érjenek el. Mintegy két esztendő választ el bennünket a CSEMADOK fennállásának 25. évfordulójától, reméljük, hogy hasonló impozáns módon ünnepli majd meg a magyar kisebbség Is Szövetségének negyedszázados jubileumát. tki Énekkari pályázat kiértékelése A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége Központi Bizottsága 1971 decemberében pályázatot hirdetett az énekkari mozgalom történetének feldolgozására. A pályázatra hét pályamunka érkezett be. Ezeket egy három tagú bizottság bírálta felül. A bizottság véleménye szerint öt olyan pályamunka érkezett, melyek díjazást érdemelnek. E körülményeket figyelembe véve a díjak elosztása a következő. Megosztott: I. díj: a) Dr. Popély Gyula: Adalékok a pozsonyi Toldy Kör énekkarának történetéhez 900.— Kés b) Pálinkás Zsuzsa: , A komáromi gyermekkar működésének 10 éves története 900.— Kés Megosztott: II. díj: a) Máté László: Rozsnyó város énekkarának története 600.— Kés b) Záreczky László: Kodály-napok Galánta 1960 600.— Kés III. díj: Benye Julianna: A Bartók Béla dalegyesület keletkezésének és működésének története 400.— Kés A. bizottság továbbá dicséretben részesíti Szakái Gábor „A pozsonyi Bartók Béla Dalegyesület működésének története“ és Munka József „A 100 éves rozsnyói énekkar története“ című pályamunkáját. CSEMADOK Központi Bizottsága
