A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-08-04 / 31. szám
A SZOVIETUNIÚ nacionalista ügynökök. A polgárháború időszakában, 1918 január—febíuárban Románia megszállta Besszaiábiát (a Dnyeszter jobb partján fekvő területeket), míg a balparti területek 1918 márciusától osztrák és német megszállás alá kerültek. A Vörös Hadsereg a keleti balparti területet 1920 elején felszabadította, s itt 1924. október 12-én megalakult az Ukrán SZSZK kötelékében a Moldovai Autonóm Szovjet Szocialisti Köztársaság, Triaszpol székhellyel. A második világháború elején, 1940. június 28-án szovjet—román jegyzékváltás után Románia átengedte a Szovjetuniónak Besszarábiát, s ugyanez év augusztus 2-án megalakult a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság. 1941-ben Moldova fasiszta német és román megszállás alá került. A szovjet hadsereg 1944 tavaszán a Moldovai SZSZK északi és keleti, augusztusban pedig középső és déli részeit szabadította fel a megszállás alól, megkezdődött az újjáépítés, 1949-re az ipar elérte a háború előtti termelési szintet. 1950-ben a jobbparti területeken is befejezték a kollektivizálást. A Szovjetunió délnyugati köztársasága mindenekelőtt a bortermelésre, a konzerv-, cukor- és húsfeldolgozó iparra specializált. De az utolsó években így is fejlődőben van a gépgyártás és az elektronikai ipar. 1968-ban az ipari termelés volumene az 1913. évinek a 126- szorosa volt. A Moldovai SZSZK agrár-ipari ország. Dohánytermelésben, valamint zöldség- és gyümölcslevek előállítá-. sában az első helyet foglalja el a szovjetköztársaságok között. Gyorsan fejlődött a háború utáni években az energiatermelés, amely a Dnyeszteren Dubosszarinál egy vízi erőmű, a kisinyovi hőerőmű és az egyenként 200 000 kW teljesítményű Moldovai Erőmű négy lépcsőjének megépültével egyre emelkedik. A jelentősebb gépipari termékek közé tartoznak: traktorok, oszcillátorok, szivattyúk, és mosógépek (Kisinyov), öntödei gépek, villamosmotorok, transzformátorok és más villamos készülékek (Triaszpol), hűtőszekrények, finommechanikai készítmények, kábel és mikrohuzalok. Iparának legfejlettebb ágai az élelmezési és könnyűipar (szeszgyártás, malomipar, cukor- és konzervgyártás, bőr- és cipőgyártás, selyemipar, kötöttáru- és készruhagyártás, szőrme-, műbőr- és gumiáruk). Fontosabb ipari termékek (1968): villamos energia 6840 millió kWh, traktor 4887 db, cukor 315 ezer tonna, konzerv 867 millió doboz, bor 194 ezer hl, cigaretta 3571 millió darab. A fejlődő vegyipar festékeket és lakkokat (Kisinyov, Triaszpol), gyógyszeripari készítményeket és gumit állít elő. A mezőgazdaság szolgáltatja az iparban feldolgozott nyersanyagoknak mintegy kétharmadát. Főbb termékek a szőlő, gyümölcs, dohány, zöldségfélék. A sztyeppvidéken búza-, kukorica-, cukorrépa- és napraforgótermesztés; jelentékeny az állatállomány. Főbb mezőgazdasági termékek (1968): takarmány 1 835 ezer t, cukorrépa 2 935 ezer t, napraforgómag 548 ezer t, zöldségfélék 548 ezer t. szőlő 1 093 ezer t, gyümölcs 588 ezer t, hús 176 ezer t. Állatállomány (1969): szarvasmarha 824 ezer (ebből tehén 355 ezer), sertés 956 ezer), juh és kecske 1 464 ezer darab. A vasútvonalak hossza 1040 km. A közutak hossza 10100 km, ebből 6400 km szilárd burkolatú. A Dnyeszteren és a Pruton belvízi hajózás. A köztársaság nemzeti jövedelme 1960 és 1968 között 100 °/o-Icai emel-A moldovai fold ajándéka dig a Prut és a Dnyeszter közt fekvő Besszarábia jutott orosz uralom alá. 1849-ben a szultán Ghika Gergelyt nevezte ki fejedelemnek, akinek uralma alatt előbb orosz (1853— 54), majd osztrák hadak (1854—56) szállták meg az országot. Ghika lemondása után török helytartók (kajmakámok) kormányozták Moldovát három évig. 1859 januárjában a bojárok Cuza Sándor Jánost választották meg Moldova fejedelmének, akit a következő hónapban Havasalföld bojárjai is fejedelmükké választottak. A perszonálunióba jutott két fejedelemség 1861-ben azután Románia néven egy államban egyesült. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után 1917 végén — 1918 elején Moldova területén is győzött a szovjethatalom. 1917 végén azonban ellenforradalmi kormány is alakult. Az ellenforradalmi mozgalomban jelentős szerepet játszottak a romániai A tiraszpoli villamosberendezések gyárában A Ivovi Moldavvino üzem negyven márkás bor- és konyakfajtát hoz forgalomba. Naponta 240 ezer palack kiváló moldovai bor hagyja el az üzemet 4 hires Miorica együttes (APN —‘Ananyina és Kristul felvételei) kedett. A kiskereskedelmi forgalom 1968-ban 1,4 milliárd rubelt tett ki. 1960 és 1968 között 10 millió m2 lakóterület épült. 1968-ban 6800 orvos folytatott gyakorlatot, vagyis 10 000 lakosra 19 orvos jutott; a kórházi ágyak száma 33 500 volt. 1940-ben a Moldovai SZSZK megalakulásakor a felnőtt lakosság 70 százaléka írástudatlan, ma már alig van analfabéta. 1968/69-ben az álta( Kérdéseink: i 1. Kislnyuvo* Csebanu moldovai történész véleménye szerint magyak telepesek alapították, akik Júság08 Sándor fejedelem uralkodása (1400—1432) alatt érkeztek Moldovaija, s az itt általuk épített községnek a Kisjenű nevet adták. A ma 3S7 000 lakost számláié városnak mindössze 7000 lakosa volt, amikor az oroszok a tOrököktfil másodszor — s ezúttal véglegesen — elfoglalták. Mikor volt ez? — 1788-ben (1) — 1812-ben (2) — 1818-ban (z). 2. A 19. század végétöl forradalmi központ volt Kisinyov. A forradalmi fellendülés idején itt működött 1901 áprilisától 1902 májusáig Lenin lapjának titkos nyomdája. Melyik volt ez a lap? — Pravda (1) — Novofe Vremja (2) — Iszkra (z). 3. Az 1S05—07-1 orosz polgári demokratikus forradalom Idején a besszarábia! parasztfelkeléf egyik vezetője volt, a polgárháború Idején a Vörös Hadsereg legendás hirO parancsnoka. Ukrajnában harcolt az intervenció és a belső ellenforradalmi erők ellen. Született 1881-ben; 1925-ben ellenforradalmár merénylők meggyilkolták. Szobra Klsinyovban áll. Neve? — Petrja Krunyecsuk (11 — Ortgorlj Kotovszklj (2) — Szldor Kovpak (3). A 4. számú rejtvény megfejtőt közöl ezúttal a következőknek kedvezett a szerencse: Gál lenő, Flfakovo (Fülek); Lörincz László, Brané (Berencs); Mede Lászlóné, Nová Bašta (Djbást). lános iskoláknak 781 000 tanulója volt, a 8 főiskolán 45 400 és a 47 szakiskolában 47 500 személy tanult. Moldova felsőoktatási intézményei az egyetem, a műszaki, mezőgazdasági, orvosi és művészeti főiskolák Kisinyovban, valamint a pedagógiai főiskolák Beleiben és Triaszpolban. A Kisinyovi Egyetem 1945-ben, a Tudományos Akadémia 1960-ban alakult. Köt 17
