A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-02-18 / 7. szám

A józan élet rendje döbbenete­sen egyszerű. Nem kell mást csi­nálni. csak leszokni a dohányzás­ról, tartózkodni a kicsapongások­tól és a szeszesitaloktól, azt a nőt kell szeretnünk, akit szeretünk és aki viszontszeret minket, rendsze­resen kell művelődnünk és rend­­szertelenül szórakoznunk, nap­közben keményen dolgozni, este korán lefeküdni, vagy baráti kör­ben türelmesen és szerényen tár­salogni. Ilyen egyszerű minden. Örök kár, hogy lehetetlen betartani. Eseménynaptár Február 19 1937-ben ezen a napon hunyt el Jóséi Hlaváéek, a cseh munkás­­osztály költője, a Munka dalának cseh fordítója. 1952-ben ezen a napon hunyt el Knut Hamsun Nobel-díjas norvég költő. 1952-ben ezen a napon hunyt el Eurige Gonzáles Martiner mexikói költő. Február 20 1902-ben ezen a napon született Sudék Pacák cseh zeneszerző. Február 21 A gyarmatositás elleni küzdelem nemzetközi napja. 1947-ben ezen a napon nyitották meg Olomoucban a Palacký Egye­temet. 1932-ben ezen a napon kezdődött a munkanélküliek országos tün­tetése. Február 22 450 évvel ezelőtt, 1522-ben ezen a napon hunyt el Amerigo Ves­pucci olasz utazó, akiről Ameri­kát elnevezték. 1907-ben ezen a napon született Bohumil Ríha kiváló cseh író. 1922-ben ezen a napon alakult meg a Kanadai Munkáspárt. Február 23 A szovjet hadsereg és haditenge­részet napja. 1942-ben ezen a napon hunyt el Stefan Zweig világhírű osztrák író. Február 24 1852-ben ezen a napon született Milan Lie hard szlovák zenetudós. 1892-ben ezen a napon született Konsztantyin Fegyin szovjet író. 1912-ben ezen a napon született Jifí Trnka nemzeti művész, festő, több bábfilm neves alkotója. Február 25 A csehszlovák munkásosztály győ­zelmének ünnepe. Kuwait államünnepe. 1842-ben ezen a napon született Nicolas Camille Flammarion fran­da csillagász. 1849-ben ezen a napon született May Károly világhírű német író. 1852-ben ezen a napon hunyt el Thomas Moore ír költő. 1962-ben ezen a napon kezdte meg adásait a košicei (kassai) televí­zió. 1862-ben ezen a napon született Karel Toman nemzeti művész, cseh költő. A Csemadok KB Irányelvei alapién 1972. január 15-től já­rások szerte évzáró taggyűléseket tartanak a Csemadok he­lyi szervezetet. Járásunk helyi szervezetei évzáróikat a |B elnöksége által [éváhagyott illemterv szerint tartják. A Csemadok Kráfovský Chlmec-i (királyhelmeci) városi szervezetének évzáré taggyűlésére 1972. január 17-én került sor. Kissé szorongó szívvel vártam a gyűlés kezdetét, mert tudtam, hogy e valamikor nagyhírű szervezet az elmúlt választási időszakban nagy hullámvölgybe került és legkriti­kusabb időszakát élte át fennállása óta. E szervezet prob­lémájával járási bizottságunk elnöksége Is gyakran foglalko­zott, de a várt javulás a évzáróig nem mutatkozott. Az évzáró lefolyása azonban optimizmusra ad okot. Az évzáró taggyűlés előtt nagyon kedves megemlékezést tartottak Mikszáth Kálmán a nagy palóc Író születésének 125. évfordulója alkalmából. A szervezet tevékenységéről szóló beszámolót Szűcs Gyula alelnök tartotta. Nem tévedés: alelnök, mert ugyanis — ta­lán egyedülálló eset — de a nagyhírű s nagymúltú Csema­­dok-szervereleknek egy egész éven át nem volt elnöke. Szűcs elvtárs beszámolójában nagyon találóan megjegyezte, bogy legyen e gyűlés évnyitó tagsági gyűlés, mely az eddigi bosszú passzivitást feloldja, megszünteti, és megnyitja egy gazdagabb kulturális tevékenység kapuját. A királyhelmeci kulturális élet bizony elég alacsonyra süllyedt az elmúlt években. A Thália Színház az 1971-es évben csupán egyszer látogatott el Klrályhelmecre s a rendezők több mint 1000 koronát fizettek rá az előadásra. Ez mindennél jobban bizo­nyltja az érdektelenséget, és nagyon kellemetlen volt min­denki számára az üresen tátongó nézőtér. A beszámolót nagyon parázs és rendkívül tartalmas vita követe. Elsőként Bogoly János, a SZISZ városi bizottságá­nak elnöke kért szót. Szoros együttműködést javasolt a SZISZ és Csemadok között. Biztosította az évzárón jelenlé­vőket, hogy az ifjúság a jövőben aktívabban fog dolgozni a Csemadokban a város kulturális életének fellendítése érde­kében. Lénárt László a városban élő sok tehetséges emberre hív­ta fel a figyelmet, valamint a nagyobb siker érdekében a tö­megszervezetek közös kulturális rendezvényeinek előnyei mellett tört lándzsát. Osszáné kijelentette, hogy Királyhelmec bosszú évtize­deken át a Bodrogköz kulturális központja volt. Sajnos a kétségbeejtőon nagy passzivitás, a társadalomért való áldo­zatvállalás hiánya, a nagyfokú egoizmus és „autománla", Levelesláda mind-mind a kulturális élet fejlődésének gátlói. Öntudatra kell ébreszteni az embereket és sokkal magasabb szintre kell emelni a kultúra Iránti vágyukat, Igényüket. Csarnakovics elvtárs, a wemzeíi Front városi bizottságá­nak elnöke, szorosabb együttműködést javasol a társadal­mi szervezetek között. Csak közös erővel szüntethetjük meg a jelenlegi nagyfokú közömbösséget és emelhetjük magasabb színvonalra szocialista kultúránkat. A többi vitafelszólalásból is a nagyfokú őszinteség, tettre­­készség és seglteniakarás szándéka tűnt ki. Nagyszerű ter­vet fogadott el a taggyűlés az 1972-es évre. Íme a főbb mozzanatok: a) Megalakítják a tudományos vívmányokat Ismertető elő­adók csoportját. b) Irodalmi színpadot szerveznek 1972 március végéig. c) Önálló fotó és képzőművészeti kiállítást szerveznek. d) Irodalmi klubot hoznak létre, mely Író-olvasó találko­zókat szervez. ej A közelgő országos közgyűlésig 50 új tagot szereznek és 100 %-ra rendezik az 1972-es évi tagdíjakat. A szervezet elnöke Szepesi István elvtárs lett, aki le­szögezte: Az 1971-es évre is szép tervet dolgozott ki a ve­zetőség de ebből vajmi kevés valósult meg. Tettrekész, tö­meget megmozgató, kultúránkat rajongásig szerető és fej­lesztéséért áldozatokat is vállalni tudó vezetőség tudja csak a helmed Csemadok-szervezet 1972-es évi célkitűzéseit va lóra váltani. Mag Gyula a Csemadok ]B elnöki ■ Lapjukat, a Hetet igen megkedveltük. Nemcsak társada lompolitikai cikkeit szeretjük, de az egyéb közhasznú isme retterjesztő és szórakoztató Írásokat Is. Általános áttekintést nyújt a technika és a tudomány legújabb vívmányairól A divat, a lakáskultúra és a háztartással foglalkozó róva tok az asszonyok kedvenc olvasmányai. Kívánom, hogy a szerkesztőség tervei, melyek a lap tér jesztésére és fejlesztésére irányulnak, valóra váljanak. Urbán Ernő, Košice Kérdezzen! Suba Sándor rožňaval (rozsnyói) olva­sónk kérdezi; melyik a világ legelterjed­tebb és legmagasabb fája? Statisztikai adatok szerint az eukalip­tusz a legjobban elterjedt fafajta a Föld területén. Ausztráliától Indián, Afrikán, a Földközi-tenger térségén át mindenütt megtalálható, egészen Latin-Amerikáig. Szülőhazája Ausztrália és a Maláj-sziget­csoport. Száz évvel ezelőtt Földünk más területein még teljesen ismeretlen volt. Rendkívül gyors növekedése és alkalmaz­■ Felelünk kodóképessége folytán azonban szerte a világon gyorsan elterjedt, még a maga­sabb, hidegebb vidékeken is. Ausztráliá­ban, az eukaliptusz őshazájában több mint 300 fajtáját ismerik a kis cserjétől a fa­óriásokig. Nem ritka a 140 méteres pél­dány sem — az eukaliptusz tehát a világ legmagasabb fája. Indiában hatalmas euka­liptusz-telepeket létesítettek; az ültetvé­nyek kitermeléséből kitűnő épületfát, tü­zelőanyagot és vegyi alapanyagokat nyer­nek. Bemutató előtt Dráfi Mátyás Február 25-én mutatja be a Magyar Területi Színház Felkai Ferenc Madách című drámáját, mely a költő utolsó évei­nek egy-egy epizódját tartalmazza. A színház Az Ember tragédiája Írójának akar ezzel a drámával emléket állítani születésének 150. évfordulója alkalmából. Konrád József Budapesten járt a darab szerzőjénél, akinek feltette a kérdést: Befolyásolja-e a tragédia mondanivaló­ját Madách családi életének szerencsét­len alakulása? Felkai Ferenc: „Legfel­jebb egy jelenetben: a prágai képben érződik Fráter Erzsi hűtlenségének ha tása. Az első változatban Keplerné védi férjét az udvaroncoktól, a második és végleges verzióban — amikor Madách megbizonyosodott felesége hűtlenségéről — Keplerné élnlvágyó, léha teremtés, aki megcsalja férjét az udvaroncokkal. Szín­játékomban Igyekeztem a sokat vitatott kérdésekre válaszolni. A gondolkodó Ma­­dáchot akartam színpadra állítani, de éppen a színpad kedvéért felhasználtam életének drámai eseményeit Is, amelyek alkalmasak arra, hogy megmutassák családjával, baráti körével és korával való kapcsolatát: bekapcsolódását a re­formpártba, tragikus házasságát és a bör­tönben töltött napokat. Megkíséreltem emberközelbe hozni Madáchot, Fráter Erzsit is, kendőzetlenül, szépítés nélkül, ahogy én látom . . . Tizenhat év történe tét fogtam össze, de nem kronológlkus sorrendben, hanem úgy kezelve az ese­ményeket, ahogy a dráma törvényei meg­kívánták.“ A darab Írójának és rendezőjének együttműködése, egyes kérdések tisztá­zása mindenképp jó előadást Ígér. A cím­szerepben Dráfi Mátyást láthatjuk majd, míg a költő életében szereplő asz­­szonyokat Palotás Gabi (Madáchné) Boldoghy Kató (Fráter Erzsi) és Fe­re ne zy Anna (Borka) keltik életre. A darabhoz Dobi Géza Irt kísérőzenét. A díszleteket P 1 a t z n e r Tibor, jelme­zeket Csonka István a győri Kisfaludy Színház tagja tervezte. (—czy) Címlapunkon: Kövesdl Szabó Mária (Ká tya) és Tóth Erzsébet (Var­vara) Osztrovszkij: Vihar c. drámájában a MATESZ Thá- 11a színpadán. Sárközi Ferenc felvétele A 24. oldalon: De jó a hegyekbenl L. Biellk felvétele A CSEMADOK Központi Bizottsá­gának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR Kiadóvállalat gondozá­sában. Főszerkesztő: Major Ágoston Szerkesztőség Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiók. C 398. — Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-he­lyettes 328-64, szerkesztőség: 328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitö. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwal­­dovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kčs, fél évre 78,— Kčs, egész évre 158,— Kčs. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom