A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-02-18 / 7. szám

Voltam mór néhány évzáró gyűlésünkön, örültem, és örülök, hogy több helyen töltött el jó érzés és kevesebbszer volt hiányérzetem. Az eddigi ta­pasztalataim is azt bizonyítják, hogy nem lehet jó évzárót tartani ott, ahol nincs mit értékelni, ott. ahol az elmúlt évben nagyon keveset tettek kultú­ránk ügyében, nem is beszélve a szervezeti életről. A tagok nemigen talál­koztak egymással még gyűlésen sem, s ebből persze nem származhat más, mint bölcs hallgatás az évzáró taggyűlésen. Ezt ezért mondtam el, mert részt vettem ilyen évzárókon is. Nem ilyenek voltak azonban a tipikusak. Korai lenne még értékelni évzáróinkat, de elöljáróban szeretnék mondani néhány mondatot a Nové Zámky-i (érsekújvári) helyi szervezet évzáró tag­gyűléséről. A beszámoló rövid volt, de konkrét. Nevezhetném úgy is, hogy tényfclsorolás. Felsorolta az ünnepi esteket, s honismereti kör munkáját, a sok előadást, esztrádműsort, az ifjúsági klubok munkáját stb. Felsorolt min­dent, amit tettek s ami a pénztári beszámolóban csaknem kétszázezer ko­ronának felelt meg. Mindezt még az tetőzte be, hogy a vitában még arról volt szó, mit lehetett volna jobban, szebben, gyakrabban csinálni. A „szak­mák“ elmarasztalták, illetve védték egymást. De nem is ez a lényeg! A jó az, hogy ilyen ténykedés után így vitáztak és konkrétan beszéltek az 1972. esztendő feladatairól. Érezni lehetett, hogy a tagság éli a szervezet életét, hogy az eredmények kollektív munka nyomán jöttek, jönnek s jöhetnek létre. Jó munkát végeztek Dunajská Stredában (Dunaszerdahelyen) is. Volt az elmúlt időszakban kulturális ténykedés, jól megválasztott műsor, de a tagság hozzáállásában nem éreztem az égő, gyújtani tudó aktivitást. Ta­lán a konkrét feladatok, az aktívabb, rendszeresebb szervezeti élet hiánya okozza a kisebb érdeklődést. Szükségesnek tartom, hogy általában minden szervezetünknél nagyobb gondot fordítsunk a szervezeti életre. Rendszeresen tartsunk vezetőségi ülé­seket és taggyűléseket, természetesen konkrét feladatokkal, tartalommal, mely valahol cselekedetté, tetté változik. — Ténykedésünket, kulturális életünk tartalmát és módszereit társadalmunk érdekeinek szolgálatába kell állítani, s ugyanakkor kielégíteni tagságunk érdeklődését. Hogy ezt teljesí­teni tudjuk, ténykedésünket sokoldalúvá, sokrétűvé kell tenni. Tudatosíta­nunk kell, hogy tagságunk és a magyar lakosság az elmúlt húsz év alatt növelte igényét, fejlődött bíráló, értékelő képessége és nem utolsósorban növekedett igénye a kultúra irányában. Nekünk ezeket a megnövekedett igényeket kell ellátnunk, s véleményem szerint csak ez tudja kellőképpen aktivizálni tagságunkat és a ténykedés iránti érdeklődést is! Szervezetünk munkájában minden tagnak meg kell találnia azt, ami szabad idejében érdekli, hogyan tud a legaktívabban pihenni, erőt gyűjteni a következő nap feladataihoz. Ügy érzem, ezt a légkört kell szervezeteinkben megteremteni. Meg kell találnunk egymáshoz az igazi emberi-elvtársi közeledés módját, kultúránk ápolásán keresztül. Ez is egy kapocs legyen életünkben, mely segíti leküz­deni az ellentéteket és ápolja azt, ami bennünket összeköt. Ebben a szellem­ben készítsük elő még a hátralévő évzáróinkat. VARGA BÉLA, a Csemadok KB vezető titkára Eredmények a A Csemadok Nové Zámky-i (érsekújvári) helyi szer­vezete 1972. január 31-én tartotta meg évzáró taggyű­lését. Major Ferenc, a helyi szervezet titkára ismertette a szervezet 1971. évi működését, egyes szakcsoport­jainak munkáját. Elmondotta, hogy az újvári szerve­zet egyike a Csemadok legnagyobb szervezeteinek, de taglétszáma még így sincs arányban városunk magyar nemzetiségű lakosainak számával. A Csemadok egyik legaktívabb szakköre a honismereti kör, amely ismer­teti városunk lakosságéval a vidék múltját, neveze­tességét, s a tagok a kör összejövetelein önálló elő­adásokat tartanak különféle témakörökből. A honisme­reti kör kirándulásokat is szervez, melyek közül a legjobban az esztergomi kirándulás sikerült. Itt a tagok meglátogatták az érseki levéltárt, a bazilikát stb. A honismereti kör rendezte meg a Czuczor-napo­­kat. A tagok elhatározták, hogy nem hagyják kárba mérlegen veszni a régi értékeket, felkeresik városunk idősebb polgárait, bogy megmentsék a még élő népdalokat, táncokat, népművészeti tárgyakat. A legjobban működő körök egyike az esztrádcso­­port. Igaz, az idén elmaradt a tőle megszokott szín­vonaltól, bár a párt fennállásának SO. évfordulójára nagysikerű esztrádműsort rendeztek, s ennek keretén belül bemutatták Dunajevszklj Szabad szél című ope­rettjét. jelenleg a Charley nénje című zenés játékot tanulják. A színjátszók készülnek az idei jókal-napok­­ra, mégpedig Cslky Gergely Nagymama című darab­jával. Az újvári Csemadok két tánccsoporttal rendelkezik. A Keller házaspár vezette társastánc-csoport komoly eredményeket ért el különböző versenyeken mind otthon, mind külföldön. A népitánc-csoport új vezetői szeretnék megőrizni a csoport régi hírnevét, ezért már most készülnek a különböző népművészeti talál­­kozökra. Megalakult végre a Csemadok énekkara, melynek vezetését egy fiatal tanító, Papp László vette át. Sze retnének eljutni a galántai Kodály-napokra. Városunk irodalomkedvelő magyar fiataljait tömö­ríti a Kassák Lajos Ifjúsági Klub, mely most ünnepli ötéves fennállását, jelentős munkát végzett ez alatt az őt év alatt, különböző előadásokat rendezett, író-olvasó találkozókat, közös színház- és mozllátogatásokat szervezett és igyekezett nevelni a klub tagjait. A beszámolók után megválasztották az új vezető­séget, s ezután következett a vita. A felszólalók bírál­ták a helyi múzeumot, mivel nem tart fenn kellő kapcsolatot a Csemadokkal; s kifejezték azt az óhaju­kat, hogy minél több akciót rendezzen a Csemadok és ezekbe az akciókba minél több embert kapcsolton be. A közgyűlés szünetében bemutattak egy klsfllmet a Csemadok 1971. évi munkájáról. A vitában felszólalt Varga Béla elvtárs is, aki meg­köszönte a helyi szervezet eddigi munkáját és remé­nyét fejezte ki, hogy a közeljövőben is hasonló ered­ményeket ér el. TAKÁCS ÉVA I.udvfk Svoboda hadseregtábornok, köztársasági elnök február 3-án a prágai Várban fogadta Belaid Modesz Szalimot, a csehszlovák-algériai gazdasági és tudo­mányos-technikai együttműködési bizottság algériai részének elnökét, iparügyl minisztert. Több mint tízezer ember gyűlt össze szerdán, február 2-án Londonderryben, hogy részt vegyen a megelőző vasárnap brit ejtőernyősök által lelőtt 13 ember te­metésén. Február elején háromnapos látogatást tett Moszk­vában Anvar Szadat egyiptomi államelnök. Szá­dat több megbeszélést folytatott a szovjet veze­tőkkel, akik ismét kifejezésre juttatták, hogy a Szovjetunió támogatja az arab népek igazságos harcát az izraeliek által megszállt területek Visz­­szaszerzéséért, és miként a múltban, a jövőben is minden segítséget megadnak — katonailag, gaz­daságilag és diplomáciailag egyaránt — az Egye­sült Arab Köztársaságnak. — Képünk a szövjet­­egyiptomi tárgyalások megindulása előtt készült. Balról jobbra: Alekszej Koszigin, Anvar Szadat, Leonyid Brezsnyev, Murad Ghaleb egyiptomi külügyminiszter, Andrej Grecsko, Muhammad Hafiz lszmail, az egyiptomi elnök nemzetvédelmi tanácsadója és Andrej Kirilenko. (Képek CSTK) KÉPES HÍRADÓ Olvasóink figyelmébe! A Hét március 4-én megjele­nő 9. számában megkezdjük K. J. Beneš ELLOPOTT ÉLET című nagysikerű regényének folytatásos közlését. Az Ellopott élet két hősnője egy iker­pár, akik a megszólalásig hasonlíta­nak egymásra. A regény cselekménye az első világháború előestéjén ját­szódik. Színtere Prága, Bécs, a távoli észak, a délvidék és a francia ten­gerpart, ahol tulajdonképpen kezde­tét veszi a bonyolult lélektani drá­ma. hét 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom