A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-16 / 24. szám

Paulisz Júlia, a szavalok IV. kategó­riájának győztese Ai w Jókai-napok utolsó előadá- IA. sa után már régen legör­dült a függöny, a komárnói (komá­romi) Szakszervezetek Háza zsúfolt nézőterén rég elült az utolsó taps, a színes, J-betűs lobogókkal ékesí­tett város újra felöltötte hétköznapi köntösét, de a napról napra, estéről estére felcsengő szép szó emléke, szel­leme, visszhangja mintha még most is ott lebegne a koszorúkkal, virágcsok­rokkal körülrakott nagy mesemondó szobra körül a Dunamenti Múzeum udvarán és szerte a városban, amely már hagyományosan minden év má­jusában otthont biztosít anyanyelvi kultúránk, nemzetiségi életünk egyik legrangosabb seregszemléjének. Mert mindjárt az elején meg kell mondanunk, hogy valóban színvona­las, rangos esemény volt az idei fesz­tivál nemcsak szándékában, célkitű­zéseiben, de ezek gyakorlati megva­lósításában is. Az előkészítő, szer­vező, rendező és bíráló bizottságok munkája ilyen sokrétű, viszonylag hosszú időtartamú rendezvénysoroza­ton nem könnyű és nem lebecsülen­dő feladat. A fesztivál eredményei, hangulata és egész lefolyása azt bi­zonyítja, hogy mindez a munka az idén szinte maradéktalanul sikerült. A vers- és prózamondók versenye Beck Judit, a prózamondók IV. kate­góriájának első helyezettje Ügyszintén versenyen kívül lépett fel a Komárom-lakótelepi Általános Iskola színjátszó együttese Békefi Antal Aranykigyó című mesejátéká­val. A komáromi színjátszás után­pótlásának képviselői között sok te­hetséges gyermekszínészt ismertünk meg. Akárcsak az elmúlt években, az idén is alkalmunk nyílt arra, hogy a fesztiválra meghívott hat színját­szó együttes előadásának tükrében képet alkothassunk műkedvelő szín­játszásunk helyzetéről, problémáiról és fejlődéséről. Nemrég alakult, kez­dő falusi csoportok és nagy múlttal rendelkező együttesek különböző színvonalú előadásait láthattuk a színpadra vitt produkciók keretében. Színre került itt klasszikus magyar színpadi szerzők mellett ma élő szlo­vák drámaíró alkotása, s amit nem kis örömmel nyugtáztunk, két hazai magyar szerző műve is. A világiro­daimat s egyben a könnyű műfajt NDK-beli szerző zenés vígjátéka kép­viselte. A fesztivál első előadásaként Dá­vid Teréz Fekete bárány című drá­máját láttuk, amelyet a vendéglátó város műkedvelői mutattak be Ta­­rics János és Löwinger László ren­dezésében. Ez az időszerű társadal­mi mondanivalót hordozó dráma jó Jókai-napok — 1972 — az az országos rendezvényünk, amely­nek nemzetiségi kultúránkban a leg­régibb hagyományai vannak: az idén immár tizenhetedszer rendezzük. A résztvevők versválasztásban, mon­danivalóban vajmi kevés újat hoz­tak, mi több, találkoztunk köztük erősen tájszólásos, beszédhibával küz­dő (legtöbbször pösze), éneklő hang­lejtéssel beszélő, rosszul hangsúlyo­zó szavaiéval is. A tájszólás ellen fő­leg palóc vidéken nehéz küzdeni, de a nyelvi tisztaság és helyes kiejtés országos szinten az alapvető követel­mények közé tartozik, különösen ak­kor, ha a szavaló, prózamondó nem­csak iskoláját, faluját, de egész já­rását is képviseli. A szavalók és prózamondók verse­nyének „törzsgárdáját“, legkiegyen­súlyozottabb korcsoportját ma két­ségkívül a gimnazisták alkotják. Itt is meg kell jegyeznünk, hogy a jö­vőben tőlük is a versek kiválasztá­sában több eredetiséget, önállóságot, felfedezést várunk, s főleg mai iro­dalmunk mélyebb és szélesebb látó­körű ismeretét, árnyaltabb tolmá­csolását. Sajnálatos hiányosság, hogy a fel­nőttek kategóriájában elenyészően kevés a jelentkezők száma. Az irodalmi színpadok fesztiválját a Jókai-napokon évek óta fokozott érdeklődés kíséri. Most is ezt ta­pasztalhattuk, annak ellenére, hogy az idén néhány neves, nagy múltú irodalmi színpad nem került a fesz­tiválra. Míg a múlt években irodal­mi színpadaink műsorában elsősor­ban a súlyos sorsproblémákat bon­colgató, rendszerint tragikus alap­hangulatú, oratorikus formában elő­adott összeállítások voltak túlsúly­ban, az idén viszont a népköltészeti ihletésű műsorok kerültek előtérbe. A népköltészet ma más művészeti ágakban újra reneszánszát éli, s mint azt tapasztalhattuk, irodalmi színpa­di mozgalmunk is merített és meg­újult e „tiszta forrás“-ból. A Nyitrai Pedagógiai Fakultás Iro­dalmi Színpada Tőzsér Árpád Betyá­rok sírja című összeállítását mutatta be. A szlovák és magyar betyárda­lokból összeállított műsor a folklór ősállapotát, a balladák ősi tisztaságát szándékozott bemutatni. S bár a ren­dezésben és az egyes versek, dalok tolmácsolásában stílustörés és ki­egyensúlyozatlanság tapasztalható, rendkívül nagyra kell értékelnünk, hogy a nyitraiak hosszú hallgatás után újra hallatnak magukról és énekkaruk megújulása után az iro­dalmi színpadi mozgalomból is ki­veszik részüket. A Dunaszerdahelyi Járási Művelő­dési Ház Fókusz Irodalmi Színpadá­­nek együttese Megöltek egy legényt című összeállításában Szlovákia te­rületén összegyűjtött népballadákat vitt színpadra. A műsort Trúchly Gabriella állította össze és rendezte, zenéjét Jarábik Imre állította össze s a műsort citerán ő is kísérte. A három részből álló színvonalas összeállítással a csoport rászolgált a tavaly előlegezett bizalomra. A CSEMADOK búcsi helyi szer­vezetének Lant Irodalmi Színpada Jannisz Ritszosz: A börtön fája és az asszonyok c. összeállítását adta elő Szobiné Kerekes Eszter és Szo­bi Kálmán rendezésében. A több éve rendszeresen tevékenykedő csoport kulturált, fegyelmezett előadásmód­jával fejlődését bizonyította. A legnagyobb közönségsikert a fesztiválon a komáromi Harmos Ká­roly Irodalmi Színpad Ásó, kapa, nagyharang című népköltészeti ösz­­szeállítása érte el, melyet Horváth József rendezett. A Jókai-napokon most először szerepelt együttes ezzel a derűs hangvételű, a népi csúfolódó játékok hangulatát idéző s mindezek mellett fegyelmezett és mértéktartó humorú produkcióval, amely méltán szolgált rá az elismerésre. A népek kultúrájának közeledése és kölcsönhatása jegyében lépett fel vendégként a bratislavai Főiskolások Klubjának Slovo Irodalmi Színpada, A füvek nagy meg nem értése című zenés-táncos összeállítással, valamint a košicei (kassai) Gépészeti és Elekt­rotechnikai Szakközépiskola Glóbus bábegyüttese, amely Három székely népballada című összeállítását mu­tatta be. Ez a csoport a közelmúlt­ban méltón képviselte a csehszlová­kiai magyar kultúrát országos fóru­mon is; tavaly Chrudimban országos -versenyen cseh és szlovák csoporto­kat megelőzve első lett, s Pécsett a nemzetközi bábfesztiválon is értékes díjat nyert. A IX. JÓKAI-NAPOK ORSZÁGOS FESZTIVÁLJÁNAK EREDMÉNYLISTÁJA A) Veri 6s prózamondók országos versenye III. kategória (Az alapiskolák 7.-9. oszt. tanulói): Versmondás: 1. Kálmán Zsuzsanna, Trhovó Mýto, (Vá­sárát), 2. Horváth Zsuzsanna, Komárno (Komárom), 3. Barczl Sva, Sala (Vágsellye). Prózamondás: 1. Cseke Márta, Zlatná na Ostrove (Csallóközaranyos) 2. Horváth Zsuzsanna, Krásnohor­ské Podhradie (Krasznahorkaváralja) 3. Bednár Kata­lin, Lučenec (Losonc). IV. kategória (Gimnáziumok és középiskolák tanu­lói): Versmondás: 1. Paulisz Júlia, Komárno (Komárom), 2. Oloch Éva, Lučenec (Losonc), 3. Pathó Erzsébet, Bra­tislava. Prózamondás: 1. Beck Judit, Bratislava, 2. Mlkula László, Tekovské Lužany (Nagysallô), 3. Szabó Gizella, Komárno (Komáromi. A zsűri kUlöndlJát kapta: Mogyorósi Mária, Komárno .(Komárom), versmondás. Vontszemö Henriette, Trhové Mýto (Vásárát) — prózamondás. A felnőttek kategó­riájában elismerő oklevelet kapott: Fazekas Aranka, Veiké Trakany (Nagytárkány) — versmondó. Dózstcz­­ky Katalin, Maié Trakany (Klstárkány) — prózamon­dó. B) Irodalmi színpadok országos fesztiválja A legszebb színpadi beszéd dija: A Dunajská Stre­­da-1 (dunaszerdahelyi) Járási Művelődést Ház FÖKUSZ Irodalmi Színpada. A legjobb összeállítás dija: Tőzsér Árpád, a Nyitrai Fedagóglal Fakultás Irodalmi Színpadának vezetője a „Betyárok sírja“ c. összeállításért. A legjobb rende­zés dija: Trúchly Gabriella, a dunaszerdahelyi FÖKUSZ Irodalmi Színpad rendezője a „Megöltek egy legényt" c. ballada-összeállítás rendezéséért. A zsűri dija: Hor­váth József a komáromi Harmos Károly Irodalmi Szín­pad vezetője „Ásó, kapa, nagyharang“ c. népköltészeti összeállításért és rendezéséért. A zsűri dija: A CSEMADOK búčt (Búcs) helyi szer­vezeté, Lant Irodalmi Színpadának Jannisz Ritszosz: „A börtön fája és az asszonyok" c. összeállításért. A legjobb női szavaló dija: Pápay Ilona, a dunaszer­­dahelyl FÖKUSZ Irodalmi Színpad tagja. A legjobb férfi szavaló: Csóka Ede, a dunaszerdahelyi FÖKUSZ Irodalmi Színpad tagja. C) Színjátszó együttesek országos fesztiválja A legjobb nói alakítás diját Szabó Jolán a Dunajská Streda-1 (dunaszerdahelyi) Járási Művelődési Ház mellett működő színjátszó együttesének tagja Peter Bejach: Lehetetlen nö-c. zenés vígjátékéban Katrin szerepének alakításáért. A legjobb férfi alakítás diját Dr. Druga János, a CSEMADOK Nové Zémky-1 (érsek­újvári) helyi szervezete mellett működő színjátszó együttes tagja Cslky Gergely: A nagymama c. vígjáté­kéban Tódorka Szilárd alakításáért. A legjobb rende­zés diját Boleman Iván (Érsekújvár) Cslky Gergely: A nagymama c. vígjátékénak rendezéséért. A legjobb mfisorválasztás diját a komáromi Szakszervezetek Há­za és a CSEMADOK helyi szervezetének színjátszó együttese Dávid Teréz: Fekete bárány c. drámájának szinrevlteléért. A zsűri diját a Dunajská Streda-1 (du­naszerdahelyi) Járási Művelődési Ház színjátszó együt­tese Peter Bejach: Lehetetlen nő c. zenés vígjátékénak szinrevlteléért. A bíráló bizottság ezenkívül Jókai-emlékplakettel és elismerő oklevéllel tüntetett ki még több együttest éá szereplőt színészi alakításért. Dózsic.tky Katalin a felnőttek kategóriájában nyújtott kiváló prózamondásáért elismerő okleve­let vesz ál Tóth Sándortól, a Népművelési Inté­zet Nemzetiségi Osztályának vezetőjétől

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom