A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-09 / 23. szám

Terveink 3 céljaink Ifjúsági szervezeteink a Szocialista Ifjúsági Szövetség első kongresszusának jegyében végzik munkájukat. A kongresszust ez év szeptember 23. és 30. között tartják meg Prágában. A kong­resszus előkészítésének ideje alatt minden fiatal­nak lehetősége adódik arra, hogy kifejtse véle­ményét a szövetség munkájával kapcsolatban, és építő jellegű javaslatokat tegyen a munka meg­javítása érdekében. A kongresszusi előkészüle­tek lényegében az alapszervezetek évzáró tag­gyűléseivel kezdődtek, majd az úttörőmozgalom dolgozóinak járási és kerületi értekezleteivel folytatódtak. Megtartották már a SZISZ járási konferenciáit és ezekben a napokban kerületi szinten értékelik ifjúsági szövetségünk eddig megtett útját. Mérlegre teszik mindazt, amit a Szocialista Ifjúsági Szövetség elért az elmúlt két és fél év alatt, hogy azután az országos kong­resszuson kitűzzék azokat a feladatokat, melyek az ifjúsági szervezetekre várnak az elkövetkező években. Az országos kongresszus előtt megtart­ják a pionír mozgalom dolgozóinak szlovákiai és csehországi, majd országos konferenciáját és a SZISZ szlovákiai és csehországi kongresszusát. Mielőtt azonban Prága üdvözli a küldötteket, a SZISZ KB számolva a legszélesebb tömegek segítségével, vitára bocsátja a kongresszuson elfo­gadásra kerülő dokumentum javaslatát, mely magában foglalja mindazokat a teendőket, me­lyek a fiatalok előtt állnak az első és a második kongresszus között. „A SZISZ és a pionírszer­vezet fő feladatai a CSKP XIV. kongresszusa után“ című dokumentum javaslata az elmúlt napokban látott napvilágot és lehetőséget nyújt arra, hogy a fiatalok kifejtsék véleményüket a SZISZ tevékenységével kapcsolatban. A központi bizottság számol azzal is, hogy nemcsak a SZISZ szervezetekben tömörült fiatalok, hanem ifjú­ságunk nagy tömegei, valamint az idősebb elv­társak is megteszik javaslataikat a programmal kapcsolatban, amely kitűzi, milyen irányban ha­ladjon a szövetség, hol kell javítani munkáján, hogyan tud többet nyújtani fiataljainknak és ezen keresztül egész szocialista társadalmunk­nak. Bízunk abban, hogy a vitára bocsátott anyag­hoz számos hozzászólás érkezik, és így ifjúsági szövetségünk olyan programot tűzhet ki az elkö­vetkező évekre, melyet magáénak vall fiataljaink legnagyobb része. —cs— ill lik — nem ill lik A gyűléseken és sporteseményeken Politikai, gazdasági, tudo­mányos és kulturális életünkben jelentős sze­repük van a gyűlések­nek. A résztvevők érett­ségét a gyűlés lefolyása, a tárgyalási anyag előkészítése, a bevezető elő­adás színvonala, a hozzászólások és határozatok tartama szerint ítélik meg. A gyűlést előkészítő dolgozók nagy súlyt helyeznek arra, hogy megfelelő szervezési intézkedésekkel ne csak az emberek nagyobb számú részvételét biztosítsák, hanem a ki­tűzött célt is elérjék. Zavarólag hat a gyűlés lefolyására az emberek kései érkezése és korai távozása. Ez általánosságban fegyel­mezetlenségnek, a jelenlevőkkel szembeni figyelmetlenségnek és ta­pintatlanságnak minősül. Néha elő­fordul, hogy a bevezető előadás vagy egyes hozzászólások nem kötik le valamennyi jelenlevő figyelmét és nem keltik fel érdeklődésüket. Azon­ban ezt semmi esetre sem lehet ki­fejezésre juttatni hangos ásítozással, morgással, csípős megjegyzésekkel vagy csoportokba verődve vitatko­zással. Nem szellős, füstös és rosszul meg­világított helyiségekben az emberek hamar kimerülnek. Ennek már so­kan tudatára ébredtek, ezért a gyű­léseken általában nem dohányoznak. Dohányzási szüneteket tartanak, s ezalatt a helyiséget kiszellőztetik és a folyosói sétálgatás után a progra­mot tovább folytatják. A gyűléseket rendszerint a fegyel­mezetlen felszólalók húzzák el, akik gyakran maguk sem tudják, hogy mikor hagyják abba mondókájukat. Saját szónoki képességük annyira el­ragadja őket, hogy megfeledkeznek arról, hogy másoknak is joguk van szóhoz jutni. Valamennyi ülésezés csak akkor teljesíti küldetését, ha az emberek a jól végzett munka tudatával, további hasznos munkára felbuzdítva távoz­nak onnan. Sportesemények Szocialista társadalmi rendsze­rünkben a sportnak is fontos szere­pe van. Testileg fejlett emberek ne­velését, az egészséges edzést, a sport­teljesítmények eredményeinek bizto­sítására irányuló baráti és kollektív felelősségtudat ápolását, de főképp az egész nép honvédelmi készségé­nek növelését szolgálja. Dolgozóink jelentős része különbö­ző sportegyesületekben bizonyos sportág ápolására fordítják figyelmü­ket. Az aktív sportolók száma ma már tömeg-bázissá növekedik. Egy igazi sportoló a sportversenye­ken nem ragadtathatja el magát sportszerűtlen cselekedetekre. Az a fegyelmezetlen sportoló, aki köny­­nyen vitába kezd és nem tartja tisz­teletben a bírák rendelkezéseit, nem nyeri meg a közönség ’tetszését. A sportközönség egyáltalán elítéli a durva játékot, a személyes számlák­nak a játszótereken történő kiegyen­lítését. Tiszteletet és lelkesedést vált ki az ügyes, talpraesett szellemes sportoló, aki nemcsak a sportszabá­lyok betartására ügyel, de súlyt he­lyez a játszótéren a mintaszerű vi­selkedésre is. A sportközönség is köteles fegyel­mezett viselkedésével a sportesemény sikeres lefolyásához hozzájárulni. Némelyek annyira felhevülnek, hogy készek ökölre menni vagy verekedést kezdeni, csakhogy véleményüknek érvényt szerezzenek. Az ilyen embe­rek elfelejtik, hogy a verseny lefo­lyása és eredményei fölötti örömü­ket vagy elégedetlenségüket kultu­ráltabb módon is kifejezhetik. Na­gyon szégyenkeznének, ha egyszer a televízió képernyője előtt szemtanúi lehetnének viselkedésüknek, amikor egyes sporteseményeken az illem leg­elemibb szabályairól is megfeledkez­nek. A többezres látogatottságú sport­­eseményeken a közönségnek saját ér­dekében is törekednie kell a jólne­­veltség legelemibb szabályainak be­tartására. A mérkőzés befejezése után teljesen fölösleges a nézőtér ki­járatához tolakodniuk, az émbereket lökdösve könyökükkel törni utat ma­guknak a tömegben. A neveletlen és fegyelmezetlen emberek a közforgalmi dolgozóknak is sok és felesleges izgalmat okoz­nak. Állandóan figyelmeztetniük kell őket, hogy ne tolakodjanak, várja­nak sorukra és ne zsúfolják túl a közlekedési eszközöket. Dolgozóinknak mindig és minde­nütt arra kell törekedniük, hogy tár­sadalmi életünkben összhang és meg­értés uralkodjon. Az örömteljes és békés élet minden előfeltételével rendelkezünk és csak rajtunk múlik, hogyan járulunk hozzá megvalósítá­sához. IS évei kislány a kábltésserek ellen Júliáimé Werdlng nyugatnémet diák­lány még csak 15 éves s máris felismer­te azt a veszélyt, hogy a kábítószerek milyen károsan hatnak a szervezetre. Maga szerezte, maga Játssza és maga énekli azokat a dalokat, melyek a kábí­tószer mérgezd hatására hívják fel a figyelmet. Tanyáját főleg a villamos- és trolibusz megállóhelyeken tltl fel, ahol sok diák megfordul. Jullanne sosem gon­dolt arra, hogy híres slágerénekes le­gyen, ennek ellenére dalai előkelő he­lyet foglalnak el a nyugatnémet sláger­listán. Az alma nem esik massza a fájától A párizsi filmstúdiókban Jelentéktelen munkahelyen dolgozott egy csinos szőke nő. Alkalomadtán szemébe ötlött szépsé­ge az egyik rendezőnek és apró fllmsze­­repet bízott rá. A lány kitűnően megol­dotta szerepét. Amikor a rendező a neve után érdeklődött, kiderült, hogy nem másról, mint a híres filmszínésznek, Jean Gablnnak 20 éves lányáról van szó. Levelezni, ismerkedni szeretnének Molnár Mihály, Kamenica n/Hro­­nom ő. 198, okr. Nové Zámky. 19 éves vagyok, régi pénzeket és tájképeket gyűjtök. Magyar, szlo­vák vagy eszperantó nyelven sze­retnék levelezni hozzám hasonló korú fiatalokkal. Bori Ella, Ojmohács, Pataksor 17, Baranya megye, Magyarország. 17—19 éves fiatalokkal szeretnék levelezni magyar nyelven. Czene Katalin, Jestlce S. 23, p. Hostlce, okr. Rím. Sobota. 16 éves vagyok. Kedvelem a tánczenét. Fiatalok, várom leveleiteket. Min­den levélre válaszolok. Kiss Tibor, V0-5728/C, Trenčín. Húszéves vagyok, katona. Szeret­nék levelezni 18—20 éves lányok­kal. Balog Éva és Balog Szerén, Flla­­kovo, Sávofská cesta č. 48, okr. Lučenec. 19—20 éves fiatalokkal szeretnénk levelezni. Aznavour nem akar csodagyereket Aznavour kislányával lépett fel egy filmben. Amióta a film a nézők elé ke­rült, a kritika egy szót sem szól az apa teljesítményéről, csupán a kislány Jó szerepléséről beszélnek. Az amerikai fil­mesek felajánlották a híres énekesnek, hogy vállaljon további szerepeket kislá­nyával együtt. Aznavour az ajánlatot visszautasította, mert nem akar csoda­gyereket nevelni kislányából. így egy­hamar nem látják a nézők a „színész­nőt“ a filmvásznon. rizi­hizi

Next

/
Oldalképek
Tartalom