A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-21 / 3. szám
I Hét vendége A Galántai Járási nemzeti bizottság a múlt év őszén felhívással fordult a Szlovák Szó cialista Köztársaság valamennyi járási nemzeti bizottságához, tegyenek meg mindent a választási program megvalósítása érdeké ben. Munkatársunk e felhívásról beszélgetett Karol Škabla elvtárssal, a Galántai Jnb titkárával. Titkár elvtárs, mindenekelőtt azt szeretném megkérdezni, hogyan született meg ez a felhívás? A múltban Galánta környéke jellegzetesen mezőgazdasági terület volt. Lakosai jobbára földmunkások, kis- és középparasztok voltak. A felszabadulás óta a járás jellege megváltozott, nagy ipari üzemek létesültek területén, ezzel, továbbá a mezőgazdaság kollektivizálásával emelkedett a lakosság életszínvonala, javult az egészségügyi és szociális gondoskodás. A szocialista verseny eddigi eredményeit, a társadalmi szervezetek, a nemzeti bizottságok és a lakosság kezdeményező kedve biztosítékot nyújtanak arra, hogy járásunk dolgozói az új feladatokat is teljesíteni fogják. Járási nemzeti bizottságunk társadalmi felelősségének tudatában elhatározta, hogy a választási program megvalósítása érdekében mindent megtesz a lakosság munkakezdeményezésének fokozására. Épp ezért csatlakozott a topolnicai (Nyárasdi) Helyi nemzeti bizottság felhívásához s elhatározta, hogy a következő megbízatási időszakban a fő figyelmet a következő területekre fordítja majd: a munka- és életkörnyezet javítására, a beruházási tevékenység fokozására, a megkezdett építkezések befejezésére, a mezőgazdaság, a közszolgáltatások fejlesztésére, a helyi nyersanyagtartalékok feltárására, új, pénzügyi források megteremtésére, a tömegpolitikai munka, a kulturális, nevelő- és társadalmi tevékenység fejlesztésére. Milyen beruházásokat terveznek a járásban? 1972-ben átadunk rendeltetésének négy kultúrházat, két óvodát, három ravatalozót, egy futballpályát stb. Csak a legfontosabbakat említettem. A beruházások értéke az idén 18 millió 906 ezer korona. Mi a helyzet a lakásépítés terén? 1972-ben 471 lakást adunk át és további 596 lakást kezdünk építeni. Az egyéni lakásépítés keretében 440 lakás építését fejezzük be, és 380 lakás építését kezdjük el. Mi a tervük a mezőgazdaság szakaszán? Járásunk területén szocialista mezőgazdasági üzemek: egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok működnek. A nemzeti bizottságok az idén is segíteni fognak a mezőgazdasági csúcsmunkák idején brigádok toborzásával stb. Arra fogják ösztönözni a szerződéses hizlalókat, hogy több tojást, sertés- és baromfihúst juttassanak az állami felvásárlás részére. Milyen feladatok várnak a nemzeti bizottságokra a közszolgáltatások fejlesztése és a helyi nyersanyagtartalékok feltárása szakaszán? Növelni fogjuk a már meglévő közszolgáltatási üzemek kapacitását, javítani fogjuk a szolgáltatások minőségét és csökkentjük az önköltséget. Négy új üzletet, egy büfét és egy borozót adunk át rendeltetésének. Az egyéni lakásépítkezés részére a nemzeti bizottságok tanácsipari téglagyárai kétmillió téglát, négyszázezer darab cserepet készítenek. Hogyan akarják fokozni a politikai, kulturális és nevelő tevékenységet? Nemzeti bizottságaink fokozott politikai és nevelő tevékenységet akarnak folytatni, elsősorban a választási program és a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítése érdekében. A járási nemzeti bizottság aktivistái és dolgozói rendszeres módszertani segítséget nyújtanak a városi és helyi nemzeti bizottságok szerveinek annak érdekében, hogy ezek a szervek is aktívan vehessék ki részüket a járás választási programjának megvalósításából. E munkának a múltban már jól bevált formáit akarjuk alkalmazni, képviselőnapokat tartunk, választóinkat nyilvános gyűlésekre hívjuk össze, a fősúlyt a szocialista állam funkciójának megszilárdítására, a lakosok proletár-internacionalista szellemben való nevelésére, a szocialista országok iránti barátság és szövetség megszilárdítására, a munkakezdeményezés fokozására helyezzük. A kulturális és nevelő munka területén szeretnénk elérni, hogy minden kulturális dolgozónk aktívan vegye ki részét a XIV. pártkongresszus határozatainak teljesítéséből, illetve e határozatokat propagálja és magyarázza a dolgozó tömegeknek. E célra felhasználjuk a városokban és falvakban működő agitációs központokat, melyekben hivatásos kulturális dolgozók tevékenykednek. 1972-re a következő kulturális megmozdulásokat tervezzük: 45 színházi előadást és 75 kulturális estet, aktuális politikai kérdésekről 180 előadást szervezünk járásunk községeiben; a társadalmi szervezetekkel együttműködve a községekben vitaesteket, kiállításokat rendezünk, amelyekre idős kommunistákat, írókat és más közéleti tényezőket hívunk meg; a járás székhelyén megrendezzük a második országos Kodály-napokat. Feladat van bőven. Bíznak terveik megvalósulásában? Bízunk, márcsak azért is, mivel nem légből kapott tervek ezek, a járás községeinek, üzemeinek és vállalatainak tervein, önkéntes kötelezettségvállalásain alapulnak. Hogy csak néhány ilyen felajánlást említsek: a Galántai Járási Vegyesipari Vállalat dolgozói 787 ezer koronával növelik az idén termelésüket. A galántai Vendéglátó Vállalat Vlčanyban (Farkasdon) egy borozót, Galántán pedig egy büfét épít. A tervezett bevételt 400 000 koronával növelik. A Járási Ütépítő Vállalat, tervezett feladatain kívül 10 000 négyzetméteren javítja meg az útburkolatot. A Járási Építőipari Vállalat az idén 7 950 000 korona értékű munkával végez többet, mint tavaly. A közszolgáltatási üzem az idei év első negyedében önköltséggel egy gyorstisztítót épít Galántán, s egyet Salában (Vágsellyén). Ezenkívül egy szőnyegtisztító részleget hoz létre. A félév végére Szereden is nyílik egy gyorstisztítórészleg. S így sorolhatnám tovább. Mindenesetre ezt a járási felajánlást fokozatosan kiegészítjük még azokkal a felajánlásokkal és kötelezettségvállalásokkal, amelyeket járásunk községeinek, üzemeinek és vállalatainak dolgozói kezdeményezésünkre tesznek a választási program sikeres megvalósítása érdekében. —zsélyi— Stubnya Arnold felvétele A világ 1971-ben Az ENSZ által közölt legújabb statisztikák szerint az ember egyre inkább válik városlakóvá és a születési arányszám megközelíti a halálozási arányszám két és félszeresét. Az emberek faluról városba vándorlása, a világ lakosságának fáradhatatlan növekedése 3632 millióra 1970 derekán — ezek az ENSZ Demográfiai Évkönyvében megjelölt legfőbb irányok. A tanulmány szerint 1965 és 1970 között a születési arányszám 34; 14 arányban múlta felül a halálozási arányszámot 1000 lakosonként. A lakosság globálisan több mint egy milliárddal szaporodott az eltelt 20 év alatt. Ha a jelenlegi évi 2 százalékos növekedés folytatódik, akkor 30 éven belül 6,4 milliárd ember fog élni a Földön — a jelenleginek majdnem a kétszerese. Az Évkönyv adatai mutatják, hogy jelenleg 7 országnak van 100 milliónál több lakosa, ezek: Kína, Szovjetunió, Egyesült Államok, India, Pakisztán, Indonézia, Japán. Emellett 133 város lélekszáma haladja meg az egymilliót — ez 29 várossal több, mint 10 évvel ezelőtt. A világ legnagyobb városa Tokió, 10 millió lakossal. Követi New York, majd London, 7,8 illetve 7,7 millióval. (Elővárosok nélkül.) Kína továbbra is a világ legnépesebb országa, 759,6 millió lakosával. A második India, 550 millióval, majd a Szovjetunió 242,7 millióval és az Egyesült Államok 205,3 millióval. A tanulmány fényt vet az utóbbi 20 évben bekövetkezett bizonyos fordulatokra is, 1950 óta Indonézia és (az osztatlan) Pakisztán a lakosság számát tekintve túlszárnyalta Japánt. Most több az ember Nyugat-Németországban, mint Nagy-Britanniában és Nigéria megelőzte Olaszországot és Franciaországot. A világnak jelenleg 1784 olyan városa van, amelyeknek 100 000-nél több a lakosa. Ez 10 év alatt 20 százalékos növekedést jelent. A világ egyre fokozódó városiasodásának másik kifejezője, hogy a világ lakosságának 34 százaléka él most 20 000 lakosúnál népesebb városi településekben a 10 évvel ezelőtti 30 százalékhoz viszonyítva. Az Évkönyv szerint megnövekedett a 100 000-nél népesebb városok lakosságának aránya is. 1970-ben ez a világ lakosságának 19 százaléka volt, szemben a 10 évvel ezelőtti 16 százalékkal. A legurbanizáltabb országok élén meglepő módon Ausztrália áll 83,3 százaléknyi városi lakossággal. A sorban következik Izrael, Bahrein és Uruguay, több mint 80 százalékkal. Ugyancsak Ausztráliának van a legtöbb olyan városlakója, aki 100 000-nél nagyobb városban lakik — 67,3 százalék. Nyomban utána következik az Egyesült Államok 66,6 százalékkal és Japán 51,2 százalékkal. A lista másik oldalán állnak Burundi és Tanzánia, ezeknek lakossága „nem mutat hajlandóságot“ a városi élet iránt. Burundiban a legalacsonyabb az urbanizációs arány — mindössze 2,2 százalék. Az észak-amerikai lakosság 64 százaléka él városokban és az emberek 51 százaléka 100 000 lakosúnál nagyobbakban. A Szovjetunió városaiban az emberek 56 százaléka él, a nagyvárosokban pedig 32 százalék. Dél-Amerikában a városi lakosság aránya 54 százalék, Európában 53 százalék. Ázsiában a lakosságnak kb. 21 százaléka él városokban. Az Évkönyv azt mutatja, hogy néhány fejlődő országban gyors iramban emelkedik a születési arányszám. 13 olyan országot jegyeztek fel, ahol 1000 lakosra a születési arányszám 50, vagy annál is több. Ezek közül hét ország Afrikában van (Angola, Dahomey, Malgas, Niger, Ruanda, Swaziföld és Togo). A többi ázsiai (Afganisztán, Maldive, Pakisztán, Szaud-Arábia, Jemen és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság). Swaziföldnek a világon a legmagasabb a születési arányszáma — 1000 lakosonként 52,3. 5
