A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-21 / 3. szám

Tíz évvel ezelőtt az Ung és a Labore találkozásánál csend és nyugalom honolt A két folyó lassan hömpölygött a partok között s csak a szél felborzolta a folyóparti fűzesek magá­nyát, A tavaszi áradások elvonultával az ártéri rétek kizöldültek, nyugodt biztonsággal növekedett a fű, a sás s az ezernyi virág, A természet örök változásai jelentettek csak mozgást. Á két folyó találkozását a környékbeli emberek a csend és a nyugalom biro­dalmának nevezték. Mert az is volt. De 1961 tavaszán a csend eme biro­dalma benépesült. A természet ősi nyugalmát és csendjét gépek és em­berek népesítették be, s változtatták mássá; egyik napról a másikra meg­változott a táj képe. A zöld réteket gépek serege tépte fel; mély gödröket, árkokat vájva, és nyüzsgött, zakatolt ez az óriási hangyaboly, hogy elkészít­se az ország legnagyobb hőerőművé­nek az alapjait. Azóta, hogy ez az alapozás elkezdő­dött, tíz év telt el. Felépült a vojany- i (vajáni) hőerőmű első részlege, amelyet az itt dolgozó emberek rövi­den csak EVŐ I-nek neveznek. Hat kerek év kellett ahhoz, hogy az EVŐ I első turbinái elinduljanak, s hogy bekapcsolódjanak az ország áramháló­zatának szívverésébe. Száz és száz ember megfeszített munkájának ered­ményét, szorgalmát dicséri ez a ha­talmas hőerőmű. Persze, ilyen távol­ságból nézve az építkezésre, minden egyszerűnek és természetesnek látszik. Pedig nem volt az olyan egyszerű, s főleg nem volt az olyan könnyű, mint amilyennek a tízévnyi távolság mu­tatja. Ezer és ezer problémát kellett megoldani az üzem vezetőségének, a tervezőknek és a kivitelezőknek az építkezés idején. De az építők minden nehézséget leküzdötték. A hőerőmű, az EVŐ I áll, és energiát termel. Az EVŐ I hat turbinája egyenként 110 megawatt energiát termel. Csak össze­hasonlításként álljon itt. hogy a Krom­­pachy-i hőerőmű összteljesítménye 35 MW. Természetesen ez a hatalmas épít­kezés teljes mértékben megváltoztat­ta a táj jellegét s az embereket is. Ugyanis Kelet-Szlovákiának ez a ré­sze döntően mezőgazdasági jellegű te­rület volt a múltban. 1946-ban Kelet- Szlovákia falvainak 30 százaléka vil­lany nélkül volt. A vajáni hőerőmű felépítése következtében a falvak is villamos energiához jutottak. De nem­csak ez a tény, egyéb fontos tényezők is közrejátszottak abban, hogy a hő­erőművet itt és nem máshol építsék fel. Tudvalevő, hogy a hőerőmű víz nélkül nem létezhet. A vízszükséglet fedezésére a Labore teljes mértékben megfelelt. De hogy a nyári alacso­nyabb vízállás esetén se legyenek a vízellátással gondok, megépítették a Síravai duzzasztót, amely ma már nem csupán a vízhiány pótlására szolgál, de az egész környék egyik legszebb és legkeresettebb kiránduló-, üdülőhe­lyévé lett. , Mindezeket a dolgokat már az EVŐ II régi és új igazgatója mondta el, mintegy visszaemlékezésként azokra az időkre, amikor a semmiből kellett megteremteni ezt a hatalmas energia­bázist. Jozef Blištan mérnök vezette az EVŐ II építkezéseit a közelmúltig, je­lenleg Prágában dolgozik az Energe­tikai Minisztérium osztályvezetőjeként, de állítása szerint többet van Vaján­­ban, mint Prágában. Az EVŐ II új igazgatója, Pavol Lóján mérnök, ezt egy fejbólintással nyugtázza. — Hiába — mondja Blištan mérnök — nem olyan könnyű elmenni onnan, ahol az ember hat évig dolgozott, s valahogy úgy érzem, az EVŐ II az enyém. — Ezelőtt egy-két évvel hallottam, és olvastam is, hogy itt a hőerőműben voltak bizonyos nyelvi és nemzetiségi problémák. Mi erről az ön vélemé­nye? AZ EVŐ 1 háro mszáz méter magasból Ahol a fény születik — az EVŐ I hat turbinája Az EVŐ 1 egyik irányítóközpontja Ilyen lesz, ha elkészül

Next

/
Oldalképek
Tartalom