A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-26 / 21. szám
Miroslav Válek Lábuk alatt a föld Térdig érd sár. Zuhog még. Rájuk szakadt az ólmos ég. Magányos holló, Ide szállsz? Szilárd talajt, földet, hol találsz? Ez a te földed, ez ad kenyeret. Isznak, mint a gödény, hallgatag emberek. Isznak bátorságra, ha bánt a félelem. Imbolyog a kocsma, mint gunár a vizen. Asztalon a fejük, mint kemence kenyér. Templomban füstölög kormos gyertyabél. Reggel óta szakad, súlyos, süket eső. S te föld, csak hallgatsz, felszántott temető. Az arcuk eltakarják, a könnyűk lemossák, szájukból nem szűnik a keserű panasz. Ahogy kezdetben volt, örökké úgy marad. Az elszunnyadás előtt egy perccel, a mozdulatlan időben, arccal feléd hátrálok visszafelé. Ott alszik gyermekrajzaim zöld napja, a háromlábú kutya értelmes, emberi hangon beszél, a tintarigó halkan fütyörész az Itatóspapíron. Feltárul a tárgyak valódi alakja és értelme. Messze, de minden úgy maradt, ahogy régen, érintetlenül és tisztán, mert mindenki gyermekkora egyetlen kulcsra van zárva, mely örökre elveszett. Nehéz pillanatokban jövünk Ide, dörömbölünk a kapun és parancsoljuk: Nyílj kit De a kacsalábon forgó ház nem áll meg, csak a néma rigó repül riadtan a napba. Zárva,.. Millió évre bezárva, mindörökre. Ezért, ha fennhangon emlékezünk, gyermekeink sírnak, és azt mondják: Hagyd abba! Hagyd abba ezt a borzalmas mesét, melyben minden szomorú. Szomorú álmok, szomorú pirkadat, az éjszaka égboltjáról letépett bánatos, hanyatló csillagok. Így járt-kelt a halál a szesz kék lángját gyújtva az apák fejében. Fekete kenyérszelet, szájak felett függő, mint fantasztikus holdkaréj, de százszor gyorsabban elfogyó, és kétségbeesett gyermekszemek bolygója kíséri nyomon, míg elenyész. Anyanyelv édessége és az ártatlan két szó keserűsége: Mama, adj! Tulajdonképpen milyen hangot ad az abszolút csöndben hulló tiszta, áttetsző könnycsepp? Tenyérbe hajtott fejjel töprengünk, igaz volt e mindez? Hol vagy te síkság, amelynek arcán ragyaként ég a földesúri bricskák nyoma? Hol vagy, béresek síksága, sárral fröcskölt és megfáradt, csavargók és falusi bolondok síksága? Megalázva és mezítelenül, remegtél szegénységed rongyai alatt és az Igazságos isten szeme előtt, kit három batyu búcsúért megvásároltak. Elfeledkeztünk rólad, elfeledkeztünk róluk, az élve eltemetett kezekről, a tétlen kezek, konkrét értelem nélkül, fölöslegesek. A júliusi este csodálatos homályában, a gyümölcsérés előtti feszült csöndben, Moyzea M. felvétele mikor az utolsó cserép kerül házatok tetejére, abban a pillanatban, mikor elalvás előtt lehunyjátok szemeteket, ti, mindannyian, akik dicséritek az elmúló napot, hívjátok a vizeket, Hívjátok a rég elfolyt vizeket, szóljatok hozzájuk száz alakban: Jöjjetek, ősi folyók, folyjatok visszafelé régi medretekben. Hullámok, csak az öngyilkos végzetes ugrása után boruljatok össze. Zöldüljetek ki, kutak vak szemel, törüljétek le tükrötöket, melyre ez vagyon írva: betegség, nyomor, éhség. Lépj ki a föld mélyéből véres veríték, dicsérd a kezet, mely letörőit, könyörüljetek óceánok, adjátok vissza az asszonyok és anyák könnyének sóját, akik lerogytak az élet terhe alatt. Egyesüljetek, múlt Idők és ősidők vizel, tanúskodjatok az élőkért, akiknek míg kezük már a naphoz ér, szükségük van a megismerés bizonyosságára, szilárd pontra, lábuk alatt a földre. Ozsvald Árpád fordítása Mit olvassunk CHOLNOKY LÁSZLÓ: PIROSKA (öt regény) Cholnoky László — aki Krúdy Gyula szerint „a lélek, a mámor, az emberfölöttlségek detektívregényelvel bajlódott" — szinte minden művében a helyüket nem találó emberek reménytelen hontalanságáról, űzöttségéről. a nyugtalan lélek belső háborgásairól s a személyiség felbomlásának gyötrő tudatáról ír. Valamennyi hőse bizarr és magányos, nyugtalan és vívódó, boldogtalan és boldogságra vágyó, valamenynyiben küzdelmet viv a Jó és a Rossz, a megálmodott és a kiabránditóan valóságos. A kötet regényeinek főhősei tulajdonképpen ugyanannak a típusnak, lelki alkatnak a változatai más és más helyzetekben s a meghasonlás különböző szakaszaiban. MARIE KUBATOVA: AZ IFJÜ WERTHER SZÉDELGÉSÉI Ohm, a mintagyerek, a matematikai zseni, és barátja, Kid, aki szorgalomban ugyan messze Ohm mögött áll, viszont zeneszerzőnek kimondottan szenzációs — még a fogorvosi fúró és az ébresztőóra hangjaiból is passiót komponált —, érettségi előtt álló fiatalemberek. A közelgő érettségire meglehetősen szorongó érzéssel gondolnak, ám ennél sokkal több gyötrődést okoz a felnőttek meg nem értő viselkedése, rideg magatartása, folytonos példálózgatása: Ez a mai fiatalság! Mi annak idején megbecsültük a tanulási lehetőségeket! A „mai fiatalok" elviselhetetlennek tartják az idősebbek Intelmeit, szerintük az „Ifjúkort csakis azzal a céllal találták ki, hogy az öregeknek legyen kin bebizonyitanlok, milyen bölcsek". Méltatlankodnak és háborognak, cinikusak, de világmegváltó tervekkel állnak elő, szóval egy jottányival sem rosszabbak, mint a „régi" fiatalok voltak — annak Idején. BARSI IMRE: EMBEREK, AKIKKEL TALÁLKOZTAM Emberek, akikkel találkoztam? — veti fel önmagának a kérdést a szerző, s nyomban meg is válaszolja: — Nagyon sokan voltak. Az élet álarcos farsangi menetében szomorúan bandukoltak, vagy vidám tánclépésekkel szökkentek előre. Sokan, ha csak egy pillanatra is, levették álarcukat, hogy felfedjék kilétüket. De még többen voltak azok, akik álarcuk alatt újabb maszkot viseltek, köpönyegük alatt pedig tőrt és mérget rejtegettek. Am ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, átlátszóak voltak, és könnyűnek találtattak ... Azt az embert kerestem, akiben a szenvedések tüze megacélozta a jóakaratot, a jó szándékot, aki nemcsak homo sapiens és homo faber, hanem homo ludens és homo humánus Is. Hogy megtaláltam-e? A felelet nem egyöntetű. A felelet egy részét ez a kötet tartalmazza, amelynek hőseiben legalább egy szikrája megvan a reneszánsz homo unlversallsából. RÓNA ISTVÁN: NAGYHÍRŰ VADASZOK NYOMÁBAN Az Űtikalandok sorozatban ez a szerző harmadik, az eddigieknél nem kevésbé izgalmas hegymászó és vadászkalandok leírását közlő munkája. Az Ismert vadász-iró ebben a könyvében Dél-Amerikától Indián, Afrikán, a csendes-óceáni szigetvilágon és Grőnlandon át a Kárpátokig világhírű utazók, felfedezők és vadászok útját kiséri nyomon. Így az olvasó szinte valamennyi világrész vadfajáról, nagy hirű vadászáról, természetbúváráról színes és eleven leírást kap, s közben vadászati ismeretei Is bővülnek. hót 13
