A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-26 / 21. szám
Viszontlátásra Galántán í Nem sok idő választ el minket az év legnagyobb és legimpozánsabb szlovákiai magyar kultúreseményétól a galántai Kodály-napok keretében megrendezésre kerülő Országos Magyar Énekkari Fesztiváltól, melynek ünnepi fényt kölcsönöz Kodály Zoltán kerek jubileuma: születésének 90. évfordulója. Örvendetes jelenség, hogy az utóbbi Időben szép számmal alakultak a magyarlakta területeken új vegyeskarok Is. Ha ez így folytatódik, talán sikerül felújítani a hagyományainkhoz méltó magas színvonalú énekkari és zenekultúrát. Eszünkbe jut Kodály Zoltán igen megszívlelendő mondása: „Adjanak helyet a dalosünnepeknek!“ Ezért is szeretnénk felemelő és reprezentáns dalosünnepé varázsolni a mostani 1972-es galántai' országos magyar énekkari fesztivált. Népdalunk, nemzeti zenénk világhírű nagy mesterére, Kodály Zoltánra emlékezve fog — most Galántán Immár másodszor — felcsendülni lelkes öröménekünk. A kottaolvasás, szolmizálás és vegyeskarok szervezése, ezek azok az új célok, amelyeknek elérésére minden fejlődés útján járó énekkarnak törekednie kell. A jövő a vegyeskaroké, hiszen egy jól szervezett vegyeskar az egész várost zenei öntevékenységre ösztönözheti. Ezt figyelhettük meg az utóbbi időben nagy örömmel különösen a Galánta közelében levő Sládkovičovóban (Diószegen), továbbá a távolabbi Rožftaván (Rozsnyón), Rimavské Sobotában (Rimaszombaton) és Levicében (Léván), de még Zeliezovcéban (Zselízen), Orechová Potôňban (Diósförgepatonyban), Calovóban (Nagymegyeren), Gabčíkovóban (Bősön) és 2iranyban (Zsérén) is. A nagy előkészületek az országos fesztiválra részben már megtörténtek, részben még folynak. A területi selejtező dalostalálkozók és énekkari bemutatók is megvoltak. Tizennyolc felnőtt vegyeskar jelentkezett a galántai Kodály-napokra. A Központi Zenei Kiválasztó Szakbizottság tagjai, három körzetben meghallgatták mind a tizennyolc benevezett kórus teljes műsorát. A karnagyok jó munkáját dicséri, hogy lelkiismeretesen betanították a kötelező közös műsorszámokat, amelyek Galántán csaknem ezer énekes ajkáról hangzanak majd el. A körzeti bemutatókon — Rozsnyón április 9-én, Diósförgepatonyban április 21-én és Zselízen április 22-én — a zsűrinek könnyű dolga volt, mert — kevés kivétellel — csupa elsőrangú kórust volt szerencéje ez alkalommal végighallgatni. Az 1969-ben sikeresen megrendezett első galántai Kodály-napok meghozta a gyümölcsét: buzdítólag hatott és szép példát nyújtott. És a lelkesítő lendület szikrája lángot lobbantott fel a fiatalabb karnagyok és az akkor még csak a hallgatóság között elvegyült énekesek szívében. Lelkes karnagyaink kedvet kaptak, s ma már presztízskérdést csinálnak maguknak a fesztiválon való szereplésből. Járásonként megindult a nemes verseny, és ma már kitüntetésnek tartja minden énekkar, ha eljuthat Galántára. A galántai fesztivál immár fogalommá vált énekkaraink számára. A vidéki énekesek, a falusi magyar énekkarok nem kiabálnak hangosan és hamisan, mint valamikor, hanem tisztán, finoman, lágyan és kultiváltan énekelnek. A rutinosabb karvezetők — nagyobb önkritikával — többet adnak a minőségre, illetve színvonalra és a szép előadásmódra (a tiszta intonációra és a dinamikára is), mint a mennyiségre (inkább kevesebb művet tűznek a műsorukra, de azt szebb kidolgozásban), sőt kitűnt, hogy több kórus végez hangképzést Is, a legtöbb énekkar ún. dramaturgiája mintás, és kifogástalan a műsorpolitikája. A zsűri tagjai nagy őrömmel állapították meg, hogy az egyes karnagyok teljes komolysággal és igen nagy felelősségérzettel készültek mind a járási, mind a területi vetélkedőkre, bemutatókra, s ezzel a galántai fesztiválra. Ugyanis igen nagy meglepetésben volt része a zsűrinek, amikor pl. a diószegi, a rimaszombati, A CSEMADOK galántai „Kodály Zoltán" Énekkara a lévai, a berencsi és a rozsnyói vegyeskarok remekszép énekét hallgatták. Ezek, valamint az „Ifjú szívek“ énekkara is várakozáson felül, szépen szerepeltek s kifogástalan művészi produkciót nyújtva — főképp tiszta, fejlett és fegyelmezett éneklésükkel — jó és szép példát mutattak a többi jelenlevő énekkarnak. Ugyancsak szépen megállta a helyét a nagymegyeri és a galántai vegyeskar, valamint a nyitrai Pedagógiai Főiskola énekkara is. Ag Tibornak, az ő emberfeletti szervező s önfeláldozó karvezetői munkásságának köszönhetik színvonalas művészi sikerüket — A diósförgepatonyi, a szepsi, és a zsérei énekkarok is szépen énekelnek, csak nekik még június közepéig kissé csiszolnlok kell főképp a saját egyéni műsorszámaikat, hogy a fesztiválon még Jobban és szebben állják meg a helyüket. Külön dicséretet érdemelnek vidéki karnagyaink a kötelező, közös műsorszámok szép betanításáért. Ki kell emelnünk azt is, hogy több énekkarnak már a megjelenése is esztétikailag megnyerő benyomást keltett. Itt nemcsak a fegyelmezett fel- és levonulásra gondolunk, hanem főként az „Ifjú szívek“, a rimaszombati,.a lévai, a rozsnyói, a diószegi, a nyitrai énekesek szép öltözetére, elegáns formaruhájára, valamint a zséreiek takaros, tarka népviseletére is. Ez bizonyára nagy tetszést, közönségsikert és népszerűséget fog majd nekik biztosítani a galántai fesztiválon. Köszönet Illeti meg a CSEMADOK rozsnyói, de különösen zselízi járási és diósförgepatonyi helyi szervezetét a szíves fogadtatásért a szolgálatkész ellátásért és az ügyes szervezésért, mind a három területi dalostalálkozó megvalósításáért és sikeres lebonyolításáért. (A dlósförgepatonylaknak külön gratulálunk a szép, új, modern és ideálisan elegáns kultúrházukhoz, jó akusztikájú előadótermükhöz. Bár minden községnek volna ilyen kultúrháza.) Egyúttal már most hálás köszönet a Népművelési Intézetnek és a CSEMADOK Központi Bizottságának azért, hogy lehetővé tette az országos énekkari fesztivál megrendezését. Még annyit, hogy kórusaink használják ki még a hátralévő rövid időt önálló énekkari műsorszámaik tökéletes kicsiszolására. S végül a jubiláris dalosünnepet szívükön viselő, gondosan előkészítő és szervező galántaiaknak kívánjuk mi is tiszta szívből, hogy június 18-án ne essék az eső, hanem szélmentes idő legyen, szép melegen süssön a nyári nap jó akusztikájú, lépcsőzetes szabadtéri színpadjukra, ill. a lelkesen tapsoló s rajongó hallgatóközönséggel teli egész galántai amfiteátrumra. SCHLEICHER LÁSZLÓ Jól sikerült járási táncdalfesztivál A szlovákiai magyar táncdalénekesek fesztiváljának már hagyománya van. A CSEMADOK központi és járási szervei a Népművelési Intézettel karöltve már öt esztendeje minden Bíró Szerénke a második helyen végzett évben megrendezik ezt az országos vetélkedőt. Az országos döntőt előzik meg a járási versenyek. A luieneci (losonci) járásban a táncdaléneke sek ötöBakos Oszkár Ferenc az első helyezett dik fesztiváljának járási döntőjét 1972. április 22-én Fiľakovóban (Füleken) rendezte meg a CSEMADOK Járási Bizottsága. A vetélkedő iránt nagy érdeklődés mutatkozott ebben az évben is. A versenybe harmincegyen neveztek be. Az elődöntőt ezúttal Vilke községben tartották meg április 9-én. A járási döntőbe 16 amatőr táncdalénekes jutott be, akik az öttagú zsűri és a több mint ötszáz főnyi hallgatóság előtt mérték össze tudásukat. Mindegyik énekes jó átlagteljesítményt nyújtott, szebbnél szebb dalokkal szórakoztatták a szépszámú közönséget. Az első helyezést megérdemelten Bakos F. Oszkár losonci énekes, a második helyezést Bíró Szerénke, a losonci Pedagógiai Iskola harmadéves tanulója, a harmadik helyen Szabó Katalin sávolyi énekes végzett. A járási döntőben öt beatzenekar mégpedig a füleki, a sávolyi a vilkei, a galsi és a mucsinyi működött közre. CSAK ISTVÁN * e Kitartással, • szorgalommal... A tavasz beköszöntésével meg• kezdődtek járásunkban a tavaszt -j népművészeti bemutatók. Torna ® nyitotta meg a sort a „Tavaszi szél • vizet áraszt" népdalverseny helyi elűdöntdjével. Nyolc énekes mutatta © be tudását. Sajnos eredeti tornai gg vagy környékbeli régi dalt nem hallottunk. — A zsűri döntése alap• ján az elsű Orevecz László, a mám sodik Szepsi Ilona, a harmadik Ré'* mlás Istvánná lett. • A műsor második részében a tornai nfii énekkar mutatkozott be. ® Minden elismerés megilleti ókét és 0 vezetőjüket, karmesterüket, Pápáné Bucskó Katalin tanítónőt, hogy sok ® munkájuk mellett — hiszen mlnd- 0 annyian dolgozó nők, háziasszonyok, családanyák — szakítanak időt erre O a gzivet-lelket nemesítő kulturális tevékenységre. Ahhoz képest, hogy nemrégen alakult, kezdő énekkar• ról van szó, elég szép eredményt _ értek el már eddig is. Hiba akad, • de ezen minden énekkar, keresztül• megy, ez csak gyakorlat dolga. Kitartással, szorgalommal nagyobb ® hibákat is ki lehet Javítani. A szer- 9 vezési munkát Kránitz Katalin Igazgatónő végezte nagy hozzáértés• sei és kitartással. U P HEMERKA OLGA
