A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-19 / 20. szám
I s Csallóközig i re ez így igaz. S itt többszörösen így van, a természet nagy tanítómester, . s a fennsíki embereket már régen ♦megtanította arra, hogy csak együtt boldogulhatnak, egymás nélkül nem. A négy szövetkezet egyesítése persze nem ezen alapszik. — Én azt gondolom, hogy mind a négy falu boldogulását szolgálja a szövetkezetek egyesítése — mondja Vitárius Ferenc, akivel a szövetkezet műhelye előtt találkoztam. A teherkocsi fékjével volt valami baj, azt jött megjavítani, mert fék nélkül nem tanácsos elindulni, — Melyik faluban lakik? — Borzován. — A négy szövetkezet közül a borzovai volt a legjobb, ott volt a legmagasabb az átlagos jövedelem. Nem érzi magát egy kissé megrövidítve az egyesítéssel? —Az elmúlt hónapi fizetésem szerint nincs semmi különbség. S véleményem szerint nem is ez a leglényegesebb, hanem az, hogy egy-két éven belül elérhetjük együtt azt a színvonalat, ami mondjuk, nálunk volt, de még többet is, hiszen így a lehetőségek jobbak. Az Aranykalász gazdasági lehetőségei valóban nagyon kedvezőekké váltak az egyesítéssel. A hosszúszói részleg növénytermesztése megközelíti a síkvidékek eredményeit, az el-Krlstóf Izabella agronómus múlt évben például a búza átlagos hektárhozama 32, az árpáé 28 mázsa volt. De a kukorica terméshozamai is jók. Hasonlóan eredményes többéves takarmánytermesztési átlaguk is. Mindezek a tények az egyesítéskor jó alapnak bizonyulnak a gazdaság továbbfejlesztésére. Az Aranykalász termelőszövetkezet mezőgazdasági területe, mint már említettem, nagyobbára rét és legelő. A rétek és legelők nagyobbik hányada kiváló minőségű. Ez az állattenyésztés számára biztosít nagyszerű tenyésztési és hizlalási alapot. Az egyesített szövetkezet természetesen az állattenyésztésre specializálja magát: a szarvasmarhahizlalásra, a tejtermelésre és a juhtartásra, A szántóföldi termelést ennek a szolgálatába állítják, vagyis évelő takarmánynövényeket és szemestakarmányokat termesztenek majd a jövőben. Ennek a célnak megfelelően rendezik a szövetkezetben a szervezési teendőket is. Most a kezdet kezdetén a munkaszervezés rendezése, összehangolása, egy elfogadható házirend kidolgozása a legfontosabb teendőjük. Nagy változásokat hajtanak végre az idén a géppark felújítás végett. Négy traktort, egy kombájnt, takarmánybegyűjtőt stb. vásárolnak 800 ezer korona értékben. GÁL SÁNDOR A szerző felvételei Vitárius Ferenc Búvárok tárják föl a Fekete patak titkait A höcsodúk birodalma EGYRE NÖ AZOKNAK A TURISTÁKNAK A TÁBORA, akik a hétvígeken, szabadságuk alatt bejárják aa Ismeretlen tájakat, hegységeket, mert ismerni aaeretnák a történelmi korok fial végvárainak porladóié romjait, és lámpást gyújtva, a féld mélyének ezertitkú világába sem télnek behatolni, ahol a mllllé éves kflcsodák alkotásainak, a cseppkövek fantomjainak döbbent némaságában, a sziklaboltozatok rengetege alatt tovaiágé föld alatti folyók mentén szeretnek bolyonganl. Szlovákia barlang-világa gazdag. Mészköhegységelnkben eddig közel nyolcvan barlangot tártak föl, melyek közöl 19 már az amberlság őskorában is lakott volt. A barlangok érdekes jelenségek, a ezért nem meglepő, hogy egzotikus azépeégök sok látogatót, turistát vonz. Szlovákiában tíz barlang van nyitva a nagyközönség előtt, a hogy a turisták szívesen keresik fel őket, azt a statisztikai adatok Is bizonyítják. A Szlovák Karait la bővelkedik természeti érdekességekben. A világhírű Domica barlang mellett a ritkaszép caeppkOdiazltésű gombaszögi barlang áll különösen a turisták érdeklődésének középpontjában; ez a középtriász korabeli világosszürke mászkőben képződött. Bejárata a Sajó völgyében fekvő Gombaszög határában, a Fekete forrás fölött van. A gombaszögi barlangot egy roirtaval (rozsnyői) barlangkutató csoport IBSI-ben fedezte föl. Az eddig feltárt terfllet körülbelül két kilométernyi, és kiépített szakasza, mely a nagyközönség számára Is nyitva áll, mintegy jiáromszáz méter hosszt. A BARLANGBA egy huszonöt méteres mesterségesen vágott tárnán jutunk be. A körbefuté űtvonalon először a Száraz folyosóba érünk, amelynek ovális falait fehér és barnásvörös színtér borltja. Száznyolcvan méter után a Száraz folyosó az ttveg•serfi, vékony oseppkőpálcákkal, jégcsapokhoz hasonló cseppkökápsődményekkel díszített Márványterembe torkollik. A terem alján nyolc méter mély két tátong, mely nyáron rendszerint kiszárad, de tavasszal és kiadós esőzések Idején talajvíz tör fel benne és elárasztja a Száraz folyosót is. A Márványtoremből visszafelé vezet az át a Béketerembe. Itt a látogatók megcsodálhatják az öt mllllraéterny! vastagságú, három méter nyl hosszúságú vékony üvegsserfl cseppkőpálcákat. Fehér színük élesen elüt a mészkőtalak barnásvörös hátterétől. Oly sűrűn nőttek ki egymás mellett, hogy kőesó benyomását keltik. Ezek a pálcaszerfl cseppkóképződmények a gombaszögi barlang vl légviszonylatban is egyedülálló különlegességei. Hasonló képződményeket láthatunk a további teremben — a Bölcsesség termében la, ahol vi szont kővé vált hárfát formáznak. A pálcák Itt a két-három métert Is elérik. A Bölcsesség termével véget is ffr a gombaszögi barlang kiépített résiB. A látogatók ezért a Béketermen és a Bejárati folyosón visszatérnek a felszínre. A barlang azonban ezzel nem ér véget, déli irányban szűk szakadékos folyosóval folytatódik. Ennek alját agyag borltja — ezért Is nevezték el Agyagos folyosónak. A folyosó közepe táján derékszögben megtörik, keletnek fordul és 323 méter után beletorkolllk a Fekete patak földalatti kanyonjába. A Agyagos folyosó falán vékony cseppkócsapok alkotta suhatagok láthatók. A Fekete patak földalatti kanyonja délkelet felé tart, medrét vfzzuhatagok szakítják meg, s a víz helyenként tavakat alkot. Maga a kanyon termekből és hesadékos dómokból áll. Ezek mennyezetét cseppkőzuhatagok s helyenként caeppkőpáloák díszítik. A 900 méter hosszú földalatti kanyon záróssakaszának feltárásán állandóan dolgoznak a barlangkutatók. A GOMBASZÖGI BARLANG a Fekete patak eróziós tevékenysége révén jött létre. A patak forrásvidékűt a Szülőétől délnyugatra aső vízelnyelő tübör alkotja. Földalatti útján a patak tektonikai repedések irányát követi. Felbukkan a szilloe! jágbarlanban, ahol az Archeológia! dómon folyik végig 130 méter hosszúságban, majd északnyugati irányban a föld alá búvik. Azután már osak a gombaszögi barlangban bukkan föl újra és a Fekete forrásban lép a felszínre. Csaknem négykllométerea szakaszát teljesen nem Ismerik, még feltárásra vár. A gombaszögi cseppkőbarlang jellegzetes patakbarlang, kát fejlődési szakasszal. A Domicáhos viszonyítva geológlallag flatalabbnak látszik. A régebbi képződmények mellett ugyanis találunk élő, fiatalabb cseppkökápzűdményeket la, Az esővíz rendszeres beszivárgása ugyanis lehetővé teszi, hogy az Ovegszerü cseppkőpálcák tovább fejlődjenek. A Domica barlang fölött húzódó felszíni mészkőrétegen nem gazdag a növényzet, s ezért van az, hogy a cseppkődiszek elhalnak, vagy lassan szétmállnak. A gombaszögl barlang hőmérséklete egész esztendőben egyforma, 9,3*C tok. Arra vonatkozóan, hogy lakta-e valaha ember a barlangot, mindmáig nem találtak leletet, bár még nem fejeződött be a barlang biológiai kutatása. Ma már egyre jelentősebb turisztikai és idegenforgalmi központtá vált a gombaszögl barlang, amit a atatisstlkal adatok Is bizonyítanak. Ha romantikus, mesebelien szép cseppkőberlangot akar látni, akkor keresse fel a gombaszögit — nem csalódik. (*> Kutatóúton a barlang tündén világában
