A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-05 / 18. szám
/ „Légből kapott" tűzjelzés AZ ÉBER LÉZERSUGÁR A TŰZJELZŐ KÉSZÜLÉKEK még mindig nem érték el a tökéletesség csúcsát, mert csak a tűz egyes jellemzőire érzékenyek. Némelyek a füstöt, mások a hősugárzást érzékelik, ismét mások a nyílt lángot veszik észre. Ezeket a szétszórt megfigyelési képességeket egyesíti most egy új fajta angol tűzjelző detektor, amelynek láthatatlan lézersugara őrködik a tűzveszélyes helyekben. D. I. Lawson angol mérnök javasolta először, hogy lézersugarat alkalmazzanak tűzjelzésre, mert kísérleteiből kitűnt, hogy a tűz,- kialakulásakor felmelegedő levegőben elhajlanak a lézersugarak, ha pedig füst van, megváltozik a levegő fényelnyelő képessége. E jelenségek alapján az új lézerdetektorokban hélium-neon gázlézer szolgáltatja a szükséges fénysugarat, amelyet félig áteresztő tükrön vezetnek át. A sugár egy része fényérzékeny fotocellára esik, s ez a fényerősségnek megfelelő áramot termel. A tükrön áthaladó lézersugár átszeli a tűzrendészeti szempontból megfigyelt helyiséget, majd a terem túlsó végében prizma-rendszer fordítja ellenkező irányba. A sugár azonban ismét félig áteresztő tükörbe ütközik, s egy része másik fotocellára esik, amely közvetlenül az előző mellett foglal helyet. A sugár másik „fele“ folytatja útját, s a lézerberendezés mellett felszerelt fotocellára esik. Ez a bonyolultnak tűnő rendszer valójában kétféle mérési elvet valósít meg. Ha az eredetinél kisebb fényerővel érkezik vissza a lézersugár a készülék melletti fotocellába, a megváltozó feszültség riasztóberendezést hoz működésbe, mert nyilván szivárgó füst okozta a megvilágítás gyengülését. Ha a levegő csak felmelegedett, eltéríti a sugármenetet. így a sakktáblához hasonló fekete-fehér páros fotocellán nem azonos helyen jelennek meg a lézersugár-pontok. A feszültségkülönbség alapján, amelyet a két fotocella jciez, szintén működésbe lép a riasztóberendezés. Egy ellenőrzőkísérlet során 45X15X12 m-os laboratóriumban 70 cm átmérőjű tálcán gyújtottak tüzet — a lézerdetektor harminc másodpercen belül riasztó jelzést adott. A költségszámítások szerint az új tűzjelző a hagyományos készülékeknél nemcsak érzékenyebb, hanem egy négyzetméter védett területre számított költsége is sokkal kisebb. Ill®t(s)ľ Ilyen az új Zasztava A Brüsszeli Autószalonban mutatták be a jugoszláv gyártmányú Zasztava típusú személygépkocsit. Nagyon hasonlít a 128-as típusú Fiathoz, de mégsem az, noha szerkezeti elrendezésében nem sokban tér el az olasz Fiat-modelltől. A kocsi hossza 3838 mm, szélessége 1590 mm. Az elsőkerék-meghajtás jó útfekvést és kanyar vételt biztosít; temperamentumos motorja segítségével 135—140 órakilométer sebességre képes. Az első sebességi fokozatban 45-ig, másodikban 75-ig a harmadikban pedig 115 km/ó. „húzható ki“. Álló helyzetből a 100 km/ó. sebességig teljes megterheléssel 20 mp, egy személlyel 15 mp alatt gyorsul fel. Fordulási körének átmérője 10,3 m. Elöl tárcsafékek, hátul dobfékek. A kocsi önsúlya 815 kg. öt személy és 50 csomag szállítására képes. Fogyasztása körülbelül kilenc liter 100 kilométeren. A Zasztava sorozatgyártását a kragujeváci gyárban már megkezdték. A gyár új részlegében 53 hatalmas Innocenti-prés dolgozik. A kocsi tetejét és oldalait egy darabból sajtolják. A 101-es Zasztava gyártásában különben több mint 50 jugoszláv társvállalat vesz részt. Az idén 35 ezer, 1973-ban már 100 ezer 101-es Zasztavát gyártanak. A Zasztava 101 es típusú személygépkocsi A kragujeuáci autógyár egyik részlege Ha elmozdul a lézersugár, mert felmelegedett levegőn halad át, a négyzethálós rendszerű fotocella azonnal érzékeli a megvilágítás-változást és megfelelő feszültségváltozással erősítőn át bekapcsolja a tűzjelző riasztócsengőt. A lézerberendezés energiaszükséglete mindössze 0.5 — 1.0 milliwatt. Távcső vetíti a tűzvédelmi szempontból ellenőrzött helyiség túlsó végébe a gázlézer sugarát, így a fénynyaláb száz méter távolságban sem szóródik szét öt mm-nél nagyobb átmérőre. A prizmáról visszaérkező lézer-sugarat a távcső alatti fekete doboz — fényérzékeny fotocella — fogadja. Mit tegyen, ha . . . • AZ ÜRESJÁRAT EGYENLŐTLEN? Ax Üresjárati keverék vagy nagyon ritka, vagy nagyon dfts. Mindkét esetben a levegfisxabályxó-csavarral kell korrigálni a hibát. További ok lehet még, hogy az üresjárati fúvéka eldugult, az úszú-töszelep nem zár, és ezért a tiizelfianyagszint túl magas a porlasztóban, vagy esetleg ax lndltéporlasztó nincs teljesen kikapcsolva (szívató). • A MOTOR TÜLMELEGSZIK? Utógyújtás lehetséges, kenési hiányosság léphet tel, a kipufogó eldugult, a motor túlterhelt, valamelyik henger klhagy, gyenge a sűrítés, magas a fordulatszám. De visszavezethető az ilyen jelenség arra is, hogy a tengelykapcsoló vagy a fék súrlódik, szorosak a csapágyak, kevés a hútóvlz, vagy éppen a rossz fagyásgátlószer alkalmazása miatt a bűtOviz kevés meleget vesz fel. • A TELJESÍTMÉNY GYENGE? A gyújtás kihagy, a szívás vagy a sűrítés elégtelen, mivel a dugattyúk vagy a szelepek áteresztenek. A szelepnyitási idók rosszul vannak beállítva, a keverék nagyon dús vagy ritka, a gyújtás rosszul van beállítva, a kipufogó eldugult, javítás után talán az új csapágyak vagy dugattyúk szorulnak, továbbá egyéb ok miatt nagyok a belső súrlódási veszteségek a sebességváltóban, a féknél stb. • A MOTOR KIHAGYÁSOKKAL JÁR? A gyújtás kihagy, mert rossz a szakitóhézag. Gyertyazárlat is okozhatja a hibát, — vagy a gyertyahézag nagy, a gyertya szigetelése kormos, olajos (kívül átüt), a gyertyaszigetelés repedt (belül átüt), a gyertyavezeték laza, sérült, a gyertyavezeték szigetelése rossz, letestel. HÍREK a tudomány és technika világából • A VILÁG LEGNAGYOBB HAjOjA Kifutott elsó útjára a világ eddigi legnagyobb hajója, a japán „Klkessl Maru“. A 347 méter hosszú 54,0 méter széles, 27 méter merülésű hajó-óriás vlzklsxorltása 372 ezer tonna. 40 ezer lóerős turbinájával óránként 14,5 tengeri mérföldes sebességet érhet el. 43 fónyl személyzetével évente csaknem négy és félmillió tonna nyersolajat szállít majd. Nem sokáig lesz csúcstartó, mert egy japán hajógyárban máris megkezdték két újabb hajóóriás építését; ezek 477 ezer tonnás vlzkiszorltásukkal messze túlszárnyalják majd a „Klkessl Maru“-t. • ÉLŐLÉNYEK A JÉGPÁNCÉL ALATT Szovjet tudományos kutatók zöldalgatelepekre s közöttük élő parányi rákokra és halakra bukkantak az Antarktisz jégpáncéljának a tengervízzel érintkező alsó oldalán. A sarkvidéki tenger űrök jégpajzsa alatti flóra és fauna tudományos vizsgálata 1905-ben kezdődött: ekkor sikerült elóször három szovjet kutatónak különleges búvárfelszereléssel a jégpáncélba vágott nyíláson át 50 méterre alámerülnie. Azóta száznál több alkalommal merültek a tudományos kutató-búvárok az Antarktiszt övezó jégpáncél alá. Vizsgálataik során eddig ismeretlen halfajtákat is felfedeztek. • A HOLNAP VAROSA A SIVATAGBAN A legkorszerűbb tudományos elveket használták fel annak a városnak a megtervezéséhez, amely Ausztrália északnyugati részén a sivatagban épül fel. Amint Lawrence Howroyd főépítész bejelentette, az egyelőre ezer lakosú „holnap városáéban nem lesz autóközlekedés. Va lamennyl házat a központi vezérlésű klímaberendezéshez kapcsolják majd és a nagy kiterjedésű parkokat mesterséges esűztetó berendezésekkel öntözik. A tervek szerint a holnap városa már ez év decemberére elkészül a sivatagban. • FÜST NÉLKÜLI BRIKETT A katowlcei bányászati kutató intézetben kidolgozott új technológiával közönséges szénporból füst nélkül égó brikettet lehet elűállitani. A gyártási eljárás során a 350 fokos hómérsékleten oxidált brikettet még egy második hőkezelésnek is alávetik, méghozzá közvetlenül az alagútkemencés ozidálás után. A hókezejes mindkét fázisát szabályozott oxigéntartalommal hajtják végre. I
