A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-14 / 2. szám
23. Edvin megtartott« ígéretét: beajánlotta családjához Miskát, az orfeum fépincérét, komornyiknak. A herceg örömmel fogadja. „Már az is öröm, hogy nem süket, mint az eluil je.“ A hercegné azonban feszeng. Nam kívánatosak a hercogi palotába régi, orfeumban ismerései. Vissza akarja küldeni Miskát. De a ravasz féplncér ezt mondja: „Prébáljon ki előbb, fenség. Megbízható vagyok, hűséges, diszkrét... Csak egy hibám van. Vagyon rossz az emlékezőtehetségem. A hercegné elmosolyodik, és rááll. Miudjárt a postára küldi az eljegyzési meghívókkal. ?S Marle T.nulsr Szilviához- „Grófné. kezdem megérteni a liamat. Ha az a Vereczkel Szilvia ennyire hasonlít magéhoz, nem csoda, hogy a fiam beleszeretett." — Szilvia: „Ugyan, berregnél Az ön fia és egy orfeum-hölgy? Lehetetlen! Különben is, mit számit egy futó kaland a Csárdásklrálynével?" — A hercegné kényszeredetten mosolyog. Szilvia gűnyolédva önmagét marcangolja. De a hercegnét háziasszonyi kötelességek szólítják. 30. Szilvia kilép a teraszra. Edvin sietve jön: „Végre beszélhetünk, Szilvia. Az egészet nem értem.“ Szilvia természetesnek tartja a szituációt. Edvin nősül, é meg férjhez megy. Edvin: „Hónapok éta üldözlek a sürgönyaimmel. Nem válaszolsz. Most meg Béni felesége vagy." — Szilvia: „ö nem félt úgy a családjától, jobb ez Így, Edvin.“ — A herceg tiltakozik: „Szilvia, szeretlek, és te Is szeretsz. Másképp nem lennél Itt" — Megszólal a zene. 2B A berregi pór a bálterembe Invitálja a vendégeket. A herceg kai iát nyíí|tja Szilviának, Ilon1 Startnak nyújtja a karját, de Edvin visszarántja. Ettél lóit Bnnl. Négyszemközt lidvlunel. Amint egyedül maradnak, Edvin megrázza: „BeszélJI Ml ez?" Búnl: „Ha rázol, m in tudok beszélni." - Edvin: „Mikor vetted el, hol vetted ol, mért vetted el?" — néni azt sem tudja, mit mondjon. Hebeg, dadog, egyre jobban belezavarodik a hazudó zósbs. Nem valami bölcsen védekezik, mikor ezt mondja: „Szilviával kapcsolatban még hajadon vagyok." Edvin látja, hogy nem boldogul vele, Szilvia után slot. ■ .TpTffiJW 26. A posta elótt egy szupermodern autó — 1BIS-Öt Irunkl — áll mog. Szilvia és Béni érkezett Amerikából. Béni dohog: „Miért kellett félbeszakítani a nagyszerű vendégjétékot? Es miért kellett így rohanni ezen a vacak autón?“ Szilvia: „Mert szeretnék Edvin eljegyzésén ón is táncolni.“ Bemennek a postára, hogy telefonon bejelentsák érkezésüket. Bónl Edvinnsl beszél. Edvin ámul: hogyan korül Bóni Ide? Megkérdezi, egyedül jön-e az eljegyzésre? Bónl kérdően néz Szilviára. Szilvia súg, s Bónl gépiesen ismétli: „Nem egyedül ... A feleségemmel...“ Edvin: „Gratulálok. És ki az illető?“ — Bónl: „Ha én azt tudnám ..." — Szilvia: „Mondd azt, hogy meglepetés." — Bónl: „Hát ez nekem is meglepetés..." — Leteszi a kagylót, és dühösen Szilviához: „Megőrültél, hogy Ilyen hirtelen hozzám lőttél, Szilvia?“ Szilvia: „Meglátod, ettél a kis csalástól lesz érdekes Edvin eljegyzése/ 27. Éjjel a kastélyban. A feldíszített bálteremben táncolnak a párok. Miska és a llbérlís Inasok körbejárnak az itallal. Bónl és a szép, nagyon elegáns Szilvia belépnek. Az öreg herceg siet üdvözlésükre, majd bemutatja a vendégeket feleségének, Marle Loulse-nak „Kaucsisno gróf, a fiam legjobb barátja, és a felesége.“ A hercegné bemutatja Stázlt. A vendégek csodálják a szép „grófnőt1*, összesúgnak: „fyogy hasonlít a Caárdásklrály nőre.“ Edvin Is előkerül, Bónihoz siet, átöleli és a felesége után kérdezősködik, amikor meglátja Szilviát. Felkiált: „Szilviái“ — „Fenség, összetéveszt valakivel — komédtázik Szilvia nagyon hasonlítok valami tingll-tangli lányra.“ A herceg „helyreigazít": „Fiam . . . KaucNlano grófnő . . .“ Emlékszel még? jut még eszedbe a múltunk? Szép volt. da szép. Minden paru csókot kínált. Emlókszel még? Egymás szivére borultunk ... Emlékszel még? Emlékszel még? Bűbájos álom, de szép, Szftp volt, de szép. (Folytatása következikI *
