A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-05 / 18. szám
SZERVEZETI ÉLET Mint minden szervezet eredményes munkájának, így a CSEMADOK jé kulturális-népneveié munkájának Is egyik legfontosabb feltétele a szilárd, rendszeres szervezeti élet. Nézzük tehát szervezeti életilnk jelenlegi helyzetét és az e téren előttünk álló feladatokat. Társadalmunk jelenlegi fejlődési szakaszában növekszik minden egyes tagjának felelősségteljes részvétele a politikai életben, az állami Igazgatásban. A nemzeti bizottságok a lakosság részvételével Irányítják, szervezik és biztosítják körzetükben a gazdasági, kulturális és szociális feladatok teljesítését. A nemzeti bizottságok az önkéntes társadalmi szervezetekkel együttműködve gondoskodnak a kulturálisnépművelési tevékenységről, megteremtve a lakosság kulturális és társadalmi életéhez szükséges előfeltételeket. Ugyanakkor a társadalmi szervezetek kivitelezik, végrehajtják a nemzeti bizottság tervéből származó kulturális feladatokat. Szervezeteink csakis együttműködéssel szervezhetnek eredményes munkát és csak Így érhetjük el céljaink megvalósftását. Szervezőt! életünk egyik legfontosabb mutatójának a taglétszám alakulását tekinthetjük. A IX. országos közgyűléskor a CSEMADOK 523 helyi szervezete 47 172 tagot tartott nyilván. 1971 december 31-én 540 helyi szervezetünk volt, 62 299 taggal, tehát 17 új helyi szervezet alakult és 15127 fővel emelkedett szervezetűnk taglétszáma. Az elmúlt esztendőben a szervezeti élet területén komoly és felelősségteljes feladatok hárulnak a CSEMADOK szerveire és szervezeteire. Ezeket a feladatokat a CSKP XIV. kongresszusának határozatai, s CSEMADOK KB 1971 áprilisi ülésének határozatai és természetesen 1971-es munkatervünk határozzák meg. Tevékenységünket — miként a CSEMADOK munkájának más szakaszain, a szervezeti élet területén is hazánk politikai életének három igen jelentős eseménye köré csoportosítottuk. Ezek Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 50. évfordulója, a CSKP XIV. kongresszusa és a választások voltak. Tavalyi munkatervünk konkrétan leszögezte, hogy minden rendezvényünk a CSKP 50 éves jubileuma megünneplésének jegyében fog lezajlani, munkánk politikai tartamát a párt 50 éves harca és ennek eredményei fogják áthatni. Így is történt. NÉPMŰVELÉS A szocialista népművelés célja a kulturális forradalom valóra váltása, melynek során a művelődő dolgozók kialakítják a maguk sajátos új kultúráját. A szocialista társadalom nemcsak a lehetőségeket adja meg ehhez a széleskörű művelődéshez, hanem irányítja, segíti ezt a folyamatot. Ennek a folyamatnak segítőjeként és szervezőjeként szerepel a CSEMADOK is. Mint ismeretes, a járási népművelési otthonok egyik fő feladata szakmailag segíteni, metodikai anyagok kiadásán keresztül színvonalasabbá tenni a népművelési, propagáclós és kulturális tevékenységet, és a társadalmi tömegszervezetekkel együttműködve megvalósítani egy-egy járás kulturális programját. Ezen a téren az újonnan kialakult helyzet, a Művelődésügyi Minisztériumhoz való tartozás is megkívánja, hogy minden járásban a jnb-k művelődésügyi szakosztályával az élen a népművelési otthonok, a CSEMADOK járási bizottságai és a többi tömegszervezet vezetői hozzák közös nevezőre azokat a tényezőket, amelyek elősegítik az illető járás kulturális programjának megvalósftását. A FELNŐTTEK RENDSZERES ISKOLAI TOVÁBBKÉPZÉSÉNEK SZERVEZÉSE A műveltségben mutatkozó hiányok pótlásának legmegalapozottabb, legelmélyültebb formája a dolgozók Iskolákban, tanfolyamokon való továbbképzése. Ez biztosítja a tudományok minden területére kiterjedő műveltséget. A tudomány döntő tényezővé vált a társadalom termelőerőinek fejlődésében. Azonban a legfejlettebb technika sem lehet eredményes, míg a dolgozók azt el nem sajátították. A felgyorsult fejlődésből következik az a tény, hogy tagjaink továbbtanulása érdekében a jövőben konkrétabb, tervszerűbb munkát kell végeznünk. Az oktatásügyi szerveket segítve mindent meg kell tenni a továbbtanulási, művelődést Igény kialakítása érdekében, hogy dolgozóink szélesebb tömegei vegyék igénybe a továbbtanulás széleskörű lehetőségeit. HONISMERETI KOROK Honismereti köreink munkájának tartalma az Ismeretterjesztés sokféle lehetőségéből adódik, meghatározói közül a kutató-gyűjtő tevékenység a legfontosabb, ez válik — különböző átadási formában — oktató-nevelő tényezővé. Örvendetes, hogy a helytörténeti kutatások méretei országszerte bővülnek: az 1968-as túlkapásokat korrigálva, éppen a CSKP megalakulásának 50 éves jubileumán kapott új lendületet ez a fajta kutatás a CSEMADOK körében működő honismereti körök tagjai sok járásunkban bekapcsolódtak a jnb által meghirdetett akciókba. A munkásosztály történelmi szerepét összegező különféle publikációkat értékes gazdagodásként könyvelhetjük el. ÍROD A LOM-NÉPSZERŰSÍTŐ MUNKASZAKASZ: Szövetségünk megalakulása óta állandóan munkatervünkbe foglaltuk a politikai, a társadalomtudományi, a szak- és a szépirodalom népszerűsítését, propagálását, terjesztését: vagyis a könyvvel való tevékenység minden lehető formáját, mint az általános közművelődés egyik legfontosabb eszközét. Az Író-olvasó találkozón ma már nem ritka eset, hogy 50—100 könyvet is megvásárolnak. Természetesen, hogy ilyen eredmények csak összefogésból születhetnek. Ahol lelkes könyvtárosok vannak, ott egyre több lesz a lelkes, könyvszerető olvasó is. Az irodalmi előadásokat és iró-olvasó találkozókat értékelve elmondhatjuk, hogy némely járásban e tekintetben kimagasló eredményeket értünk el. Hazat előadókon kívül több alkalommal tartottak előadást külföldi előadók is. Az Író olvasó találkozó kon az elmúlt három évben részt vett csaknem minden jelentős csehszlovákiai magyar Író és költő, mint Szabó Béla, Mécs József, Lovicsek Béla, Bébi Tibor, Zs. Nagy Lajos, Ordódy Katalin, Egri Viktor, Dénes György, Bába Gyula, Ozsvald Árpád, Csontos Vilmos, Tőzsér Árpád, Török Elemér, és mások. Részt vettek továbbá iró-olvasó találkozón E. B. Lukáé, ján Smrek, és Zguriška szlovák Írók. Természetesen tovább kell fejleszteni a népkönyvtárak és a CSEMADOK helyi szervezetek kapcsolatát, mert az irodalomnépszerűsltő akcióknak legfontosabb alapja könyvtár, a szervezőkön és az előadókon kívül. A NYELVMŰVELŐ SZAKBIZOTTSÁG MUNKÁJA A Csehszlovákiai Magyar Nyelvművelő és Nyelvjáráskutató szakbizottság — a CSEMADOK KB mellett működő több szakbizottsághoz hasonlóan 1967-ben kezdte meg munkáját. Azzal a céllal hoztuk létre ezt a szakbizottságot, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozóknak nyelvhelyességi kérdésekben segítségükre legyünk, valamint hogy elősegítsük az Itteni magyar nyelvjárások anyagának összegyűjtését és tudományos feldolgozását. A CSEMADOK FELADATA A KORSZERŰ NÉPMŰVELÉSI TEVÉKENYSÉG SZERVEZÉSÉBEN ÉS IRÁNYÍTÁSÁBAN A CSKP XIV. kongresszusa új szakaszt nyitott meg kulturális életünk előtt, és egyben meghatározza a feltételeket ennek megvalósításához. E döntő feladat teljesítését is a CSEMADOK részé- 1 ről az alábbi népművelési tevékenységgel tudjuk leginkább elősegíteni: — az eddiginél lényegesen több ismeretterjesztő előadást kellene tartani, — a városokban és falvakon nagyobb figyelmet kellene fordítani technikai szakkörök létesítésére, amelyek alkalmasak arra, hogy megalapozottabb műszaki ismereteket nyújtsanak, — azokban a községekben, ahol a CSEMADOK tágok többsége a mezőgazdaságban dolgozik, az eddiginél hatékonyabban kell kezdeményezni mezőgazdasági jellegű (méhészeti, gyümölcsészetl, szőlészeti stb.) szakkörök létrehozását, elősegíteni, szervezni, továbbfejleszteni a téli szövetkezeti munkaiskolát, — kezdeményezni és támogatni kell a különféle tanfolyamok megindítását, amelyek bizonyos szaktudást és a továbbtanuláshoz ösztönzést biztosítanak, — szocialista társadalmi rendszerünkben a szakmai műveltségnek elengedhetetlen tartozéka a kellő politikai műveltségi szint elérése Is. A CSEMADOK népművelési tevékenységében továbbra is jelentős helyet tölt be a marxista világnézetre való nevelés és az ellenséges ideológiák elleni harc. Továbbra is fel kell használni a CSEMADOK-tagság összejöveteleit az időszerű bei- és külpolitikai eseményekről való tájékoztatásra, a fontos párt- és kormányhatározatok Ismertetésére, e határozatok végrehajtására serkentve a tagságot. NÉPMŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉG Az 1968-os év ezen a téren is törést eredményezett. Több élegyüttes és élcsoport feloszlott, több szaktudással bíró vezető félreállt, ami még ma Is érezteti hatását. Különösen érzékenyen érintette ez az időszak a színjátszás területét. A konszolidálódás azonban már itt is szépen előre haladt. Újra megalakult a feloszlott együttesek egy része és újabb együttesek is létre jöttek. A Népművészeti Intézet hároméves tanfolyamokon Igyekszik ÚJ szakkádereket nevelni. Politikai meggyőző munkával újból megnyerjük a sérelmet szenvedett vezetőket és régi helyükre állítjuk éket. Legnagyobb fellendülést az énekkari mozgalom területén sikerült elérnünk. A CSEMADOK munkájának egyik legtöbb embert mozgósítani tudó területe a járási, területi, kerületi és országos ünnepségek, fesztiválok és egyéb rendezvények munkaszakasza. Évente 32—35 járási népművészeti fesztivál, 55—80 körzeti CSEMADOK-nap, aratási, béke és szüreti ünnepély, valamint nevezetes személy nevéhez fűződő emléknap megrendezésére ke rül sor. A rendezvényeket átlag mintegy 100—120 ezer ember tekinti meg. Ez az a forma, ahol az evés* őszi-téli-tavaszl időszakban aktív művészeti munkát kifejtő népművészeti csoportjaink nagyobb nyilvánosság előtt bemutatják tudásukat, műsorukat. ÖNTEVÉKENY SZÍNJÁTSZÓ MOZGALOM A komáromi Jókai Napokon mérjük le évről évre legjobb színjátszó csoportjaink munkájának eredmé nyeit. Ma már nemzetiségi kulturális életünk szerves része, mondhatnánk elmaradhatatlan ünnepe. Nem véletlen, hogy az elmúlt két esztendőben, de külö nősen tavaly, a Jókai napok is hűen tükrözte az ön tevékeny színjátszó mozgalom egészének bizonyos fokú hanyatlását. Erre fel kell figyelni. Mindamellett örömünkre szolgál, hogy három-négy esztendeje még az élegyüttesek sorába tartozó, de Időközben „elhallgatott" csoportjaink megüresedett helyére új színjátszó együttesek vagy immár huzamosabb ideje nem jelentkező csoportok pályáztak. ÉNEKKARI MOZGALOM Az utóbbi esztendőben felnőtt énekkari mozgalmunkat sikerült aktivizálni olyannyira, hogy szép reményeket fűzhetünk a csehszlovákiai magyar kórusmoz galom további kibontakozásához. Ennek a reneszánsznak az okát elsősorban a CSEMADOK KB mellett működő Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara tagjainak aktivitásában találjuk meg, hiszen az énekkar tagjai közül 24-en működnek mint kórusvezetők különböző járásokban. Nagy hatással volt énekkari mozgalmunk fellendítésére az 1969-es Kodály Napok keretében megrendezett országos énekkari fesztivál, valamint a „Röpülj páva" és a „Tavaszi szél vizet áraszt" népdalverseny. TÁNCMOZGALOM A CSEMADOK megalakulása óta a művészeti mozgalomban a táncmozgalom indult az elsők között és eddigi működésével jelentős eredményeket ért el. 1970-től újabb fellendülés tapasztalható a táncmozgalom területén. Megszűnt együtteseink helyett újabbak alakultak. A Szőttes megalakításától kezdve teljesíti a küldetését. Feltárta és színpadra vitte és viszi a népi hagyományainkat. A csoport fellépett a CSEMADOK nagyszabású országos rendezvényein, de ugyanúgy az ország legkisebb kultúrházaiban is. NÉPI HAGYOMÁNYAINK A felszabadulás után különösen nagy jelentőségre tett szert a népi hagyományok ismerése és feldolgozása. A művészeti tömegmozgalom soha nem látott fejlődésnek indult, s napjainkban a népi hagyományanyag felhasználásának szükségessége egyre érezhetőbbé válik. 1988-ban már kb. 30 munkatársunk volt, 1969-ben pedig már két járás kivételével mindenütt megalakultak a járási náprajzi szakcsoportok, 11 járásban összesen 76 munkatárssal. 1969-ben megalakult a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság. Meg kell jegyeznünk, hogy ez a társaság nem töltheti be a Tudományos Akadémia szerepét, csupán segítőtársa kíván lenni. Célja, hogy szoros együttműködésben a Szlovák Tudományos Akadémia, ill. a bratlslavai Komensky Egyetem Etnológiai Kabinetjével — a társadalmi gyűjtők széles hálózatára támaszkodva, tudományos lgénynyel gyűjtse, rendszerezze, feldolgozza és publikálja a hazai magyar néprajzi értékeket és ezzel jelentősen hozzájáruljon a népművészeti mozgalom fellendítéséhez. TOVÁBBI FELADATOK Beszámolónk végén még egyszer hangsúlyozni szeretnénk főbb feladatainkat. A CSEMADOK legfontosabb feladatának tartja, hogy a kulturális-népművelői tevékenység konkrét érvényesítésén keresztül terjessze a tudományos világnézetet, a marxista-leninista tanokat, a CSKP politikáját és határozatait és mobilizálja tagságát a feladatok teljesítésére. Népművelési tevékenységünkkel segíteni fogjuk a csehszlovákiai magyar dolgozók szakmai továbbképzését is, és szorosan együttműködve az állami népművelési szervekkel fejleszteni kívánjuk a dolgozók Iskolánklvüll továbbképzését. Nevelői munkánkban különösképpen szeretnénk kihangsúlyozni kulturális hagyományaink tiszteletben tartását és továbbfejlesztését, különös tekintettel a haladó hagyományainkra. A CSEMADOK egyik küldetésének tartja fejleszteni a csehszlovákiai magyar dolgozók népművészeti kultúráját. Törekvésünk arra irányul, hogy a népművészeti és kulturális-népnevelői tevékenység szolgálja a csehszlovákiai magyar dolgozók őszinte barátságának elmélyítését az összes nemzettel és nemzetiséggel, különösen a szlovák-magyar baráti kapcsolatok ápolását. Ez a törekvésünk a közös szocialista hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság építését szolgálja. A kulturális-népművelői tevékenység területén feladatunknak tartjuk, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozókat hazaszeretetre neveljük, mert a munkásosztály karöltve a mezőgazdasági dolgozókkal és a haladó értelmiséggel biztosítéka annak, hogy nemzeteink és nemzetiségeink életébe soha nem térnek vissza sem a gazdasági, sem a nemzetiségi elnyomás elvei. A csehszlovákiai magyar dolgozókat a CSKP iránti odaadásra és szeretetre kívánjuk nevelni, mert a kommunista párt vitte győzelemre a dolgozó tömegek ügyét a közös ellenség — a kapitalizmus ellen — a kommunista párt vitte diadalra a szocialista társadalom építésének nagy művét. Tagságunk nevelésében minden igyekezetünk arra irányul, hogy továbbra is segítsük és erősítsük Hazánk és a szocialista országok baráti kapcsolatát, különösképpen a Szovjetunióhoz fűződő őszinte kapcsolatainkat. Kívánjuk, hogy a legközelebbi közgyűlésen még nagyobb munkasikerekről számolhassunk be. ,4— ii
