A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-21 / 16. szám
Nándi bácsit Gödi Nándor bácsit hatvanadik születésnapján kitüntették. Nem akármilyen kltOntetást kapott — köztársasági elnökünk a „Kiváló munkáért“ állami kitüntetést adományozta neki. Felkerestük ót, hogy gratuláljunk neki. Szomorú arccal fogad bennünket. Késóbb megtudjuk, hogy mi az oka szomorúságának ... Előbb azonban, noha sokan ismerjük és szeretjük öt, bemutatjuk olvasóinknak. Régi kereskedő, a szakmát Nové Zámkyban (Érsekújváron) tannlta ki, most már 27. éve vezeti a jednota fogyasztási szövetkezet tomalovl (féli) boltját. 27 év nagy idő, tudjuk, hogy az üzletvezetőket olykor-olykor ellenőrzik — nos a féli üzletben még sosem yolt leltári hiány, „mankó“. De még kisebb szabálysértésre sem bukkantak az ellenőrző szervek. Ez pedig azt jelenti, hogy a féli üzletben Ki ne ismerné Goda Marika énekes nőt, Nándi bácsi lányát! Gogh László a Csemadok KB dolgozója gratulál a kitüntetettnek s a hozzátartozó vendéglőben sohasem csapják be sem az államot, sem a vásárlót. Ezért lett Nándor bácsi nemcsak a járás, hanem az ország egyik legjobb üzletvezetője, ezért kapta a magas állami kitüntetést. Keze alatt a kereskedő tanoncok tucatjai nőttek fel, akik közül ma mér sokan különféle boltokat, vendéglőket vezetnek. Szereti a szakmáját azt mondja, ha ú|ra kezdhetné, ismét ezt a pályát választaná. Mi külön örömmel hallottuk a kitfin tetés hírét. Hiszen Goda Nándor nemcsak kiváló szakember, hanem Fél község közéletének s elsősorban kulturális életnek szívós, odaadó, fáradhatatlan harcosa. 18 éve tagja a helyi nemzeti bizottság tanácsának, a pénzügyi és tervezési szakbizottság elnöke. De ahol — munkája mellett — a legtöbbet és talán a legaktívabban tevékenykedik, az a Csemadok. Megalakulása óta. A helyi szervezet alapitó tagja, s mintegy tiz éve elnöke. Tagja a Csemadok járási bizottsága elnökségének. Talán nem is volt még olyan kulturális megmozdulás a faluban, amelynek megszervezésében, rendezésében, sokszor még a közönség toborzásában is részt ne vállalt volna. „Nándi bácsi valóságos intézmény ebben a faluban“ — mondotta valaki nem is olyan régen. Nos ez az „intézmény“ a kezdet kezdete óta ragyogóan működött. A Csemadok helyi ; szervezete például 30 taggal alakult meg, ma már 170 a tagok száma.__ S Nándi bácsinak még arra is marad ideje, hogy a falu sportéletét Irányítsa. Nagy érdeme a tutballpálya rendbehozá sénak megszervezése és hogy a helyi labdarúgó csapat jelenleg a járási ver 8eny A csoportjának élén áll. Rendezett családi életet él, három gyermek apja. Ki ne Ismerné Goda Marikát, a kitűnő énekesnőt, számos Csemadok-rendezvény nagysikerű szereplőjét. A legidősebb fiú Nándor, egy éve nősült, villanymotor-tekercselő. Az ipari tanulók mestere a Slovnaftban, felesége ugyanott laboráns. A legkisebb fiú itt ül az asztalunknál, ö 16 éves, gimnazista, és nagy futballista ígéret, ami nem csoda, hiszen édesapja is évekig rúgta a bőrt a féli csapatban. Nándi bácsi szomorúan váiaszolgat a kérdéseinkre. Megvigasztalni sajnos nem tudjuk őt, hiszen épp a kitüntetéssel egy időben halt meg ez édesanyja. 86 évet élt. „Pedig egészséges volt, de nem tudta elviselni, hogy a házat, amelyben több mint ötven évet leélt, a város lebontásra ítélte." Együttérzésünkről biztosítjuk Goda Nándort, aki megérdemelte volna, hogy öröme üröm híján legyen. De azt is tudjuk, hogy a munkát, amit a kulturális élet területén, a Csemadokcsoport élén évekkel ezelőtt megkezdett, mindennek ellenére folytatni fogja. 1" astflyl Tóth Dezső felvételei \ Gömöri György igazgató észlelés közben ( Elmúlt évezredek során hányán és hányszor tekintettek fel a csillagos égre, hány szerelmes szívű ember ábrándozott holdfényes éjszakákon, s hány költő dalolt már a messzeségben sziporkázó titokzatos fényekről!... Petőfinek például A hold elégiája című költeményében az eszmény és a valóság kontrasztjából ilyen sorok születtek: „Mért vagyok én a hold? isten, mit vétettem, Hogy a legnyomorúbb lénnyé tettél engem? Inkább lennék a föld utolsó szolgája, Mint az égen az éj ragyogó királya, Inkább járnék ott lenn koldus bocskorában, Mint itt járok ezüstsarkantyús csizmában, Inkább színám lenn a csapszékek borszagát, Mint itt fönn a csillagvirágok illatát...“ Azt javaslom, ne kalandozzunk el a költők világába, maradjunk csak a realitások talaján, hiszen mi az űrkutatások és az atomkorszakban élünk, minket már nem is nagyon tud meglepni egy-egy szenzációszámba menő esemény. A tudósok túlságosan elkényeztettek és igényessé tettek bennünket, pedig-pedig a látszólag kicsi dolgokban is lehet sok csoda és költészet, mint ahogy minden újszülöttel többen leszünk, mint ahogy minden új bimbóból eggyel több virág nyílik ki... Nem világot rengető szenzációról akarok számot adni, csupán egy kis csillagvizsgálóról, az Urániáról, amely Rožňavában (Rozsnyón) a Kálvária oldalának egyik teraszán áll szerényen. Állítom, hogy érdemes volt ellátogatni oda és szétnézni. A kissé hűvös, de már tavaszízű estén igen barátian fogadott Gömöri György, a csillagvizsgáló melegszívű, lelkes igazgatója. Lenn a völgyben a régi bányászváros panorámáját rajzolták ki a sziporkázó neonfények, fenn a magasban pedig a nagy égipásztor terelgette a csillagnyáját. Pompás, megkapó kép tárulkozott ki előttem. Már most megállapíthatom, hogy nem sajnáltam a fáradságot — nem volt éppen könnyű' felkapaszkodni a meredek emelkedőn ... Valamikor az ötvenes évek elején kezdődött meg a városban a csillagvizsgáló mozgalom. Azt is mondhatnám, hogy tegnap még semmi sem volt, de ma már van itt valami. Talán 1956-ban építették meg és állították fel az első tizenöt centiméter átmérőjű Newton-távcsövet. 1961-ben alakult meg az első csillagászati szakkör, anyagi nehézségek miatt azonban csak egy évig működött, aztán szétmorzsolódott és fel is oszlott. Később új kör alakult, mégpedig a Városi Művelődési Ház kezdeményezésére. A szakkör 15 tevékeny tagja már szépen dolgozott, amire felfigyeltek a város vezetői. A vnb elnökének javaslatára megvásárolták ezt a telket. Akkoriban kis családi ház állott rajta, eléggé elhanyagolt állapotban. A szakkör felköltözött a Kálvária teraszára. Volt már tető a fejük felett, volt hol elhelyezni a távcsövet és a műszereket. Aztán megindult a további építkezés. — Ami most itt látható — mondja Gömöri György igazgató —, való-Segítőtársaink Az újságíró járja az országot, emberekkel beszélget, jegyzeteket készít, hogy másoknak Is elmondja, ami érdekes, ami jó és követésre méltó. A jegyzetekből cikk készül, ezt a nyomdában kiszedik, majd a lap a postára kerül s onnan az elárusitóhelyekre. Eddig minden rendben lenne. Ám a szerkesztő leghőbb vágya, hogy minél több olvasóhoz jusson el az, amit leirt. És máris ott vagyunk azoknál, akik az újságot árusítják. Igen azoknál, akik ott állnak a rengeteg litp között és az olvasóközönségnek kínálják az újságot. Az elmúlt hetekben Ismét meglátogattunk néhány elárusítóhelyet, és hogy a Hét után érdeklődnek az emberek, azt legjobban az újságárusok tudják bizonyítani, akik egyben a ml legjobb segítőtársaink. Bzduchová Stefánia, Calovo (Nagymegyer) — Nemrég emeltem fel a Hét példányszámút 500-ra. Nyugodtan lehet ötvennel több. Varga Rozália, Nyltra — Nyolc példányban kapom a Hetet. Küldjenek öttel többet. Kmefová Pavla, Nyltra — 27 éve dolgozom a Posta Hirlapszolgálatnál. 30 darab Hetet adok el. Lehet öttel több. *
