A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-04-07 / 14. szám

A „Felszabadulás“ című szovjet nagyfilm egyik női főszereplője Új filmek A filmgyártás és az új filmek bemutatója fontos kultúrpolitikai feladat. Ezt a sokszor nagyon ne­híz feladatot a Szlovákiai Film­kölcsönző Vállalat dolgozói jól tel­jesitik. Bizonyíték erre az elmúlt év, amikor a bemutatott 220 új filmet közel huszonkilenc millió néző látta, és mind a premierek, mind pedig a felújított müvek, mint például „Az új harcosok születnek", „Töretlen föld“, „A kommunista" stb. a fontos belpo­litikai eseményekhez kedvező lég­kört teremtettek. A szlovákiai filmpremierekről Jozef Kot, a filmkölcsönző osz­tályvezetője gondoskodik. Régi, tapasztalt szakember, közel fél százada dolgozik a szlovákiai filmkultúra fejlesztésén, a hazai filmkultúra egyik úttörője. Áldo­zatkész munkájáért a napokban magas állami kitüntetésben ré­szesült. — A legnehezebb feladat a ta­vaszi és a nyári műsorok szer­kesztése, összeállítása — kezdte nyilatkozatát Jozef Kot. Elsősor­ban ezért, mert ezekben a he­tekben készítjük elő a dolgozók filmfesztiváljának műsorát is. Filmfesztiváljainknak már hagyo­mánya van. És ez kötelez minketI Felejthetetlen élmény volt pél­dául a tavalyi koiicei (kassai) fesztivál, ahol annak ellenére, hogy az időjárás nem kedvezett, több mint tizenháromezer néző látta a „Felszabadulás“ című pa­­noramatikus szovjet nagyfilm harmadik részét. Az ünnepi be­mutató egyben a szocialista or­szágok közti barátság manifesztá­­ciója volt. — Milyen új filmeket láthat ebben a hónapban a közönség? — Pontosan harminchárom film premierjét készítettük elő. A hó­nap végén mutatjuk be a „Fel­­szabadulás“ című szovjet nagy­­film utolsó részét, az A. Krupina novellája alapján készült „Olesz­­szia“ filmballadát, a „Tizenkét szék“ című kitűnő filmet. A né­zők figyelmébe ajánlom a Karel Steklý rendezésében készült „A világ nyitva áll a véletlenekre" című csehszlovák filmet. — Milyen új nyugati filmeket láthat a közönség? — A nyugati produkciók közül „Az előzetes temetés“ című ame­rikai, a „Lord Jim“ című angol filmek megtekintését ajánlom. — Az új magyar filmek közül mit láthat a közönség? — Palásthy György rendező po­etikus müvét, a „Szerbusz öcsi“ című alkotást mutatjuk be. Re­mélem, a közönség jól szórakozik majd. Egyébként, a napokban tér­tem vissza Budapestről — fejez­te be nyilatkozatát Jozef Kot —, ahol kiválasztottuk és megvásá­roltuk azokat a filmeket, melye­ket a mi közönségünk is rövide­sen láthat majd. Szinte egytől­­egyig nagyszerűek az utóbbi hó­napokban készült magyar filmal­kotások. De erről majd legköze­lebb ... (F. I.) TORA,TORA,TORA! Folytatótól kópéi filmregény a második világháború legnagyobb légi ói tengeri ctatájáról I i II. FOLYTATÁS KÜLÖNÖSEN A {APÁN KORMÁNY egyet tagjei ellenezték a ter­vet. — Hitler Németországával csak az ürültek köthetnek szö­vetséget. Felelőtlen kaland, Japán tragédiáin a terv és a hadba­­lépésl — Jelentette ki losida miniszter. — Meg kell nyernünk a haditengerészet vezérkarát! Ha ez sikerül, nem valósulhat meg a kalandorok terve, elkerüljük a háborút — tanácsolta Fumimaro Konoje herceg, a japán kor­mány miniszterelnöke a császárnak. A reálisan gondolkodó politikusokra nem hallgattak, azok a háttérbe kerültek. ■ A Pearl Herbur-t villámtámadás tervét szinte minden részle­teiben jamamoto tengernagy, a japán tengerészet főparancsnoka dolgozta ki. Jamamoto ügyes diplomata, de még jobb katona volt. Főiskolai tanulmányait amerikai egyetemeken végezte, majd éveken át a washingtoni japán nagykövetség katonai atta­séja volt. Júl Ismerte Amerikát... — Ha egyszer parancsot kapnék az amerikai tengeri haderő­­megtámadására, komoly problémák elé kerülnék — jelentette ki a tengernagy 1B40 őszén a japán miniszterelnöknek —, mert tudom, hogy csak az első hat hónapban érhatnénk el komoly hadlslkert, a második és a harmadik évben súlyos vereséggel kellene számolnunk. Ezért remélem, hogy minden körülmények között elkerüljük az amerikaiak elleni hadbalépést. Jamamoto tehát 1940 őszén még ellenezte a háborút. Ismerte annak következményeit. Hogyan történhetett mégis, hogy a tá­madás tervét mégis 6 dolgozta ki és ahhoz ragaszkodott? Erre a kérdésre a japán történészek adták meg a választ: Japán politikai Irányvonala egy év leforgása alatt alapjaiban megvál­tozott. fis Jamamoto népe történelmének foglya volt, nem volt más lehetősége. Fumimaro Konoje herceg, a japán miniszterelnök reálisén ecsetelte akkor Japán helyzetét: — Amerika nem nézi jé szemmel sem a Kína elleni háborún­kat, sem pedig a Németországgal folytatott tárgyalásainkat. Ame­rikai embargúval számolhatunk. Két lehetőségünk van: vagy megjavítjuk kapcsolatainkat az Amerikai Egyesült Államokkal, és haderőinket visszavonjuk Kínából, vagy a másik megoldás mellett döntünk. A hadbalépés azonban felelőtlen kaland! Hldeki Todzsé tábornok, hadügyminiszter válaszolt a minisz­terelnök felszólalására: AMERIKA FfiL TÜLÜNK! Rooseveltnek most nagy gondjai van­nak Európával, ahol Németország hallatlan hadisikereket arat! Ml nem vonulnnk ki Kínából! Most kell lecsapnunk az ellen­ségre, soha vissza nem térő alkalom! Az angolok, hollandok és a franciák Ázsiából kivonják seregeiket, hogy az európai had­seregüket erősítsék. Délen kell lecsapnunk! De nagyon elővi­gyázatosaknak kell lennünk, mert az amerikaiak a Csendes­­óceán különböző helyein erős támaszpontokat létesítettek, fis ne feledjük azt, hogy a Pearl Harburban összpontosított amerikai flotta kés a nyakunkon! Hosszú vita után, különösen Saburo Kurusu japán berlini nagykövet befolyására, Tokióban úgy döntöttek, hogy csatlakoz­nak a Berlln-Róma tengelyhez. Ünnepélyes keretek között a szerződést Berlinben Írták alá. AMERIKAI POLITIKAI fiS KATONAI KÖRÜKBEN némi meglepe téssel fogadták Japán döntését. Cordell Hull külügyminiszter és Henry L. Stlmson hadügyminiszter — noha már bizonyítékaik voltak arra, hogy Japán rövidesen Németország oldalán belép a háborúba — tovább tárgyaltak a washingtoni japán nagykö­vettel. Az amerikai hadvezetőség tudta, hogy a Japán elleni há­ború első fázisa nagy ember- és anyagveszteséggel járna, ezért mindent megtettek, hogy azt elkerüljék. — Speciális gépi berendezés segítségével sikerült megolda­nunk, hogy a washingtoni japán nagykövetséghez érkező re|t­­jelzett tokiói utasításokat percek alatt megfejtjük. Gyorsabban, mint a japán nagykövetségen. A legutóbbi tokiói utasítások vi­tathatatlanul bizonyítják, hogy a japánok támadásra készülnek — jelentette Alvin D. Kramer kapitány, az amerikai haditen­gerészet kémelhárltó főnöke feletteseinek. — Hihetetlen! El sem hinném, ha a bizonyítékot nem látom — mondotta Rufus ß. Bratton ezredes, az amerikai vezérkar kémelhárltó főnöke, majd hozzáfűzte: Szerencsétlen ötlet volt a Csendes-Óceáni flottánkat Pearl Harburban összpontosítani. San Dlegóban kellett volna maradnia. Pearl Harbur csapda, egér­fogói Az egész hajóhad néhány óra alatt ott elpusztítható! A JAPÁNOK MEGGYORSÍTOTTÁK a speciális légi osztagok ki képzését. A legjobb stratégák és kiképzőtlsxtak vettek részt a munkában. — Tudom, hogy tervem kockázatos. Mindennek a legnagyobb titokban kell történnie, az amerikaiaknak sejteniük sem sza­bad, hogy Pearl Harbur ellen támadásra készülünk — Jelentette ki Jamamoto tisztjelnek. Ezért csak a legjobb és legmegbízha­tóbb pilótáink jöhetnek számításba! — Repülőgépeink jobbak és gyorsabbak, mint a Spitfire, yagy akár a Messerschmidt típusú német gépek. Ha rajtaütésszerűen, váratlanul csapunk le az ellenségre, a siker biztos! — válaszolt tengernagyának Fucsida a harmadik japán flotilla parancsnoka. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom