A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-04-07 / 14. szám

események hírek levelek ■ Március 26-in eb­ben m évben is megtertották ■ pe­­degAgnsnapol. As ünnepségek során sok kiváló pedagó­gust tüntettek ki, akik áldosatos mun­kájukkal nevelik as Ifjúságot. Képünkön S. Cho­chol, a Sslovák Sxo­­clalista Köstársaaág oktatásügyi ralnlss­­tere Mária Balková­nak átnyújtja as Érdemes tanító ki­tüntetést. Bratislavában a gyermekkórháx tar­tóid osxtályán dr. Marketa Vaikebová vexetésével 1961 óta versenyeinek a sxo­­ciallsta munkabri­gád elmért. A 26 ta­gú munkakollektlva most elnyerte a sxo­­cialista munkabrigá­dok bronxérmét. Ké­pünkön dr. Marketa Vaikebová a brigád néhány tagjával munka kőiben. A baxánk terüle­tén épüld nemxetkö­­xl gáxvexeték építé­si munkálatait nagy­ban eldsegltl a sxov­­jet gyártmányú lánc­talpas csdsxállitó. Képünkön a trnavai járásban folyó mun­kálatok egyik epi­­xódját látjuk. Emlékműsor A Csemadok strekovi (kürti) szer­vezete „Tavasszal nyílnak a forra­dalmak“ címmel emlékdélutánt ren­dezett a magyar szabadságharc tisz­teletére. 1848 márciusára emlékeztek. A szövetkezeti kultúrterem közönsé­ge a forradalom kiemelkedő egyéni­sége, Petőfi Sándor költeményei mel­lett a magyar irodalom szinte vala­mennyi nagyja helyet kapott a két­órás színvonalas műsorban: Revicz­ky Gyula, Vörösmarty Mihály, Arany János, Tompa Mihály, Ady Endre egy-egy alkotásának előadása, vala­mint Pepes Sándor népi zenekará­nak kíséretében elhangzott Petöfi­­nóták kitűnően megoldott „Kurta kocsma“ jelenete.“ A műsort Izsák Vilmos állította össze. Pénzes István A Szovjetunió békepolitikája Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának a szovjet szakszervezetek 15. országos kongresszusán elmondott csaknem másfél órás beszédét — s ennek különösen az SZKP és a szovjet állam külpolitikájával foglalkozó részét nagy érdeklődéssel kommentálja a vi­lágsajtó. A lapok — ideológiai hovatartozásukra való tekintet nélkül — kénytelenek megállapítani, hogy a Szovjetuniónak a béke megóvására, a népek szabadságának és biztonságának megőrzésére irányuló politikája hatékony tényezője a világpolitikának. Leonyid Brezsnyev egyértelműen hangsúlyozta az európai biztonság és együttműködés kérdésének fontosságát. — A szocialista országok békés kezdeményezései elősegítették egy olyan helyzet kialakítását, amely lehetővé teszi az európai biztonság és együttműködés kérdéseinek gyakorlati megvitatását. E kérdések meg­oldása óriási történelmi jelentőségű feladat — mondotta Brezsnyev. — Európában talán nincs is már olyan állam, amely ilyen vagy olyan formában ne foglalt volna állást a biztonsági és együttműködési értekez­let megtartása mellett. Ezzel a javaslattal egyetért Kanada is. Mint Ni­xon elnök az amerikai kongresszus előtt tett nyilatkozatából kitűnik, az Egyesült Államok is támogatja az értekezlet összehívását. Leonyid Brezsnyev megjegyezte, hogy fejlődnek a szocialista országok kölcsönösen előnyös kapcsolatai az európai kapitalista államokkal. „Lényegesen pozitív változások mennek végbe az NSZK-hoz fűződő kapcsolatainkban. Ezeket a változásokat a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződés aláírása tette lehetővé“ — mondotta, majd a szerződések ratifikálása körül az NSZK-ban kibontakozott harc­cal kapcsolatban kijelentette: „Az NSZK ma olyan felelősségteljes válaszút előtt áll, amely hosszú évekre meghatározza népének sorsát, a más államokhoz fűződő kapcso­latait. Választania kell az együttműködés és a konfrontáció, a feszültség enyhítése és felszítása között, végső fokon a béke politikája és a háború politikája között.“ Igen nagy figyelmet szentelt a világsajtó az SZKP KB főtitkárának az Európai Gazdasági Közösségre vonatkozó kijelentésére, amikor is az európai feszültség enyhítése ellenfeleinek azon véleményével kapcsolat­ban, hogy az értekezlet megtartására vonatkozó javaslat és a Szovjet­unió egész európai gazdasági politikája az Európai Gazdasági Közösség aláaknázására irányul, ezeket mondotta: „A Szovjetunió távolról sem hagyja figyelmen kívül a Nyugat-Európá­­ban kialakult reális helyzetet, ezen belül a kapitalista országok olyan gazdasági csoportosulásának létezését, mint a Közös Piac. Mi figyelem­mel kísérjük a Közös Piac tevékenységét és fejlődését. E csoportosulás részvevőihez fűződő viszonyunk természetesen attól függ, hogy ők a ma­guk részéről milyen mértékben ismerik el az Európa szocialista részében létrejött realitásokat, egyebek között a KGST-tagállamok érdekeit. Mi a gazdasági kapcsolatokban az egyenjogúság mellett és a megkülönböz­tetések ellen foglalunk állást.“ Külön figyelmet érdemel Brezsnyev beszédének az a része, ahol a kö­zel-keleti helyzettel és a Szovjetuniónak az ázsiai országokhoz fűződő kapcsolataival foglalkozott. — Különösen nagy jelentőséget tulajdoní­tunk az Indiához, a nagy indiai néphez fűződő barátságunk erősítésének — mondotta, majd a Bengáli Népi Köztársaság támogatására és a vele való együttműködésre irányuló szovjet politikáról beszélt, megjegyezve, hogy a Szovjetunió ugyanakkor jó kapcsolatokra törekszik Pakisztánnal is, amellyel nincs semmiféle konfliktusa, semmiféle érdekellentéte. Majd a szovjet—japán kapcsolatok teljes normalizálásának kérdéséről szólva megállapította, hogy ez nemcsak a két nép érdekeinek felel meg teljes mértékben, hanem a Távol-Kelet és a csendes-óceáni térség békéje és biztonsága általános érdekeinek is. Nixon amerikai elnök Kínában tett látogatásáról és a pekingi veze­tőkkel folytatott tárgyalásairól Brezsnyev a következőket mondotta: Mindenekelőtt két állam között a kapcsolatok helyreállításának ténye, a köztük levő viszony normalizálása önmagában teljesen természetes jelenség. A Szovjetunió mindenkor síkra szállt a Kínai Népköztársaság elszigetelésének imperialista politikája ellen és a nemzetközi porondon betöltött szerepének megfelelő elismerése mellett. Peking és Washington jelenlegi kapcsolatainak értékelése azonban attól függ, hogy milyen ala­pon valósítják meg ezeket a kapcsolatokat. — Ami a Kínai Népköztársasághoz fűződő kapcsolatainkat illeti, pár­tunk és a szovjet állam elvi magatartását világosan kifejezték az SZKP XXIV. kongresszusának dokumentumai. Ez az álláspontunk teljes egé­szében érvényben van ma is — mondotta Leonyid Brezsnyev. A Richard Nixonnal május 22-én Moszkvában kezdődő tárgyalásokra vonatkozólag Brezsnyev kijelentette: — A Szovjetunió külpolitikájában az imperializmus agresszív törek­véseinek kemény visszautasítása társul a megérett nemzetközi problé­mák konstruktív megközelítésével, az ideológiai harcban tanúsított en­gesztelhetetlenség azzal a készséggel hogy fejlesszük a kölcsönösen elő­nyös kapcsolatokat az ellentétes társadalmi rendszerű államokkal. — Már régebben is kijelentettük és most megerősítjük: lehetséges a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak megjavítása. Sőt, mi több, kívánatos is, de — magától értetődően — nem más harmadik országok vagy népek kárára, nem azok törvényes jogainak és érdekeinek rovására. Ez a mi megmásíthatatlan álláspontunk — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Brandt nyugatnémet kancellár március 20-án az SPD vezetőségi ülésén személyesen is üdvözölte Leonyid Brezsnyevnek a szovjet szakszervezeti kongresszuson elhangzott beszédét, ugyanakkor figyelmeztette a nyugat­német jobboldalt a keleti szerződések esetleges parlamenti elutasításá­nak jóvátehetetlen következményeire. Arra kell számítani, hogy a legutóbbi Brezsnyev-beszéd után a XXIV. pártkongresszuson elfogadott program — amely a szovjet békeprogram elnevezést kapta s amely a világpolitika hatékony tényezőjévé vált — újabb aktualitást kapva egyre többet fog szerepelni a közeljövőben a vi­láglapok kommentárjaiban. —ta—

Next

/
Oldalképek
Tartalom