A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-24 / 12. szám
o las kell szappanozni. Ehhez a művelethez egy vödör langyos vízben kb. 1 kg kenószappant oldunk fel, azzal egyenletesen korongecsettel átkenjük a falakat és mennyezetet. Ha teljesen megszáradt, hozzáfoghatunk a falon levő lyukak repedések, mélyedések tömítéséhez. 1 kg gipszet kb. 5 dkg előzőleg felfőzött enyvet tartalmazó fél liter vízzel keverünk össze. Az enyv lassítja a gipsz kötési idejét, így könynyíti a munkát. A keveréket azonban így is kb. 15 perc alatt fel kell használni, ezért egyszerre csak anynyit készítsünk, amennyi negyed óra alatt felhasználható. Az apró lyukakat, repedéseket, a már elkészített enyves gipszpéppel eltömítjük, felületét elsimítjuk és száradás után csiszolópapírral teljesen simára csiszoljuk. Először is zsineggel körben kijelöljük a mennyezet illetve a falfestés határvonalát, majd előkészítjük a mennyezetfestéshez szükséges anyagot. Kb. 5 liter vízben alaposan elkeverünk 5 kg bécsifehéret és 1 kg előzőleg beáztatott budaiföldet. Kézzel is keverhetünk, közben alaposan szétnyomkodva a festékcsomókat. Egy másik edényben 1 liter vízben oldódásig felfőzünk kb. 20 dk enyvet. Az enyv főzése alkalmával vigyázni kell, nehogy leégjen. Az enyvoldatot kissé lehűtjük, és amikor már langyos, állandó keverés mellett apró adagonként a festékkeverékhez folyatjuk. A jó falfestés titka az enyv menynyiségének pontos betartása. A porfestékekhez szükséges mennyiség ugyanis esetről esetre változik. Az előbb megadott 20 dkg mennyiség tehát csak körülbelüli, a pontos mennyiséget magunknak kell megállapítani. Ehhez jó tudni, hogy mikor az enyvoldatot kezdjük hozzáfolyatni a vizes porfestékhez, azt észleljük, hogy az hirtelen megsűrűsödik. De további enyvoldat és az állandó keverés hatására ismét hígulni kezd. Az enyvoldat adagolását és a keverést folytatni, amíg kezünk kiemelésekor a festék már egyenletesen folyik le ujjainkról, és ha ujjainkat összecsukjuk, majd ismét kinyitjuk, festékhártya képződik közöttük. Az ecsetelés könnyítésére az enyv hozzáadása után még néhány dl tejet is szoktak a festékhez adni. Ha a szükségesnél kevesebb az enyv, a festék a falról dörzsölés hatására leporlik, ha túlzottan sok, akkor lemezkék alakjában lepattogzik. A helyes enyvmennyiségről úgy is meggyőződhetünk, ha mintát veszünk a keverékből, és azt papírszeletre kenjük, majd megszáradás után újjunkkal megdörzsöljük. Ha színezi újjunkat, akkor még további enyvet kell a festékhez adni. Ezután papírral letakarjuk a szobában lévő tárgyakat és megkezdjük korongecsettel a mennyezet festését. Az ecsetet mindig egyenletesen egy irányba, a bevilágítás irányával párhuzamosan mozgassuk. Így a felület csíkozottsága kevésbé lesz látható. Ha a mennyezet festés előtt erősen el volt színeződve, ajánlatos kétszer festeni. Ilyenkor az első festés alkalmával — a bevilágításhoz viszonyítva, keresztirányban mozgassuk az ecsetet. Sohase fessünk vastagon, inkább több rétegben vigyük fel a festéket. Az egyszerre vastagon felhordott festékréteg ugyanis a száradás után könnyebben lepattogzik. Az oldalfalak festésének módjáról a következő számunkban írunk. MESZELÉS Népművészet a lökésben w Ha már otthonosan mozgunk a • színek világában, nekiláthatunk £ a festési munkák elsajátításához. Kevés ház körüli munka sikere függ • oly nagymértékben az előkészítéstől 0 mint a festésé. Például a friss vakolatot csak akkor lehet befesteni, ha ® már teljesen megszáradt, illetve a 0 benne levő mész már megkötött. Ez w úgy állapítható meg, hogy fenolfta• linből 1 %-os alkoholos oldatot ké- 0 szítünk és az oldatot rácseppentjük a vakolatra. Ha a csepp megpiroso• dik. a mész még nem kötött meg. 0 A már meszelt vagy festett falról _ lőször széles spatulyával el kell tá-Nincs város vagy közvolítani a régi festéket. Könnyebb ség, ahol ne lenne bar- 0 a munka és kisebb a porképződés, kácsoló, szenvedélyes előbb meszelőecsettel alaposan '»»«•ve.itjük a Mat A v.kol., TM-képviselő egyén. Ez most • Perléseit, egyenetlenségeit tüntessük világviszonylatban divat. 0el Ehhez gipszet és finom homokot Kivételt képeznek azok l :1 arányban összekeverünk s annyi az egyének, akik egy bi- • vizet adunk hozzá, hogy a keverék zonyos, szinte megszól- f hígan kenhető legyen. A simítóanyalottságnak is mondható. •»ot spatulyával kenjük fel a repeszépérzéket csiklandozó • désre, s a vakolat többi részével egy — alkotókészséggel — ké- gzintbe simítsuk. Tökéletesen sima szítik remekműveiket • .. „ , „ _ . , . „ fémből, fából vagy más m csak akkob lesz ,a,fa1, ha az egész időtálló anyagból. Ezek9 vakolatot átsimítjuk. az emberek nem kita-• A kevésbé fontos helyiségeket, fesnult művészek. Szépér- _ tés helyett lehet csupán mésztejjel zékük fejlett, alkotásuk • is meszelni. A művelethez 4—5 kg pedig nem giccs, ha- 0 oltott meszet kb. 10 liter vízben ala- Ik1é?múvészeti érte- posan elkeverünk. Az így kapott ele-Társadaimunk általá- ®yet ajánlatos «‘taszöveten átszűrni, bon a népművészek mun-® hogy a benne levő csomócskákat, káját magasan értékeli,* szennyeződéseket eltávolítsuk. Ennyi s mint a múltban, a je- mésztejjel kb. 4X4 m-es alapterülelenben is értéket lát • tű szoba meszelhető ki. Vastagabb benne. ä lesz a réteg, ha az elegyben kb. 1 kg Községünkben is van- budaiföldet keverünk el, amit kevenak olyan egyének, akik 0 r^s 1—2 órát vízben áztatunk. a maguk kedvtelésere művészi tehetséggel al- * kotnak. A fentiek iga-. zolására öt fénykép do- Az ecsetelhetőséget könnyíti meg 10 kumentálja, hogy nép- • dkg orsóolaj, vagy valamilyen nömüvészetünk egy-egy ^ vényi olajféleség hozzáadása. képviselője magas szín- A meszeiést korongecsettel végezvonalat ér el alkotása- # zük ha nincs> úgy a jóval olcsóbb Egy egyszerű ember % meszelő is megfelel. Meszelés előtt munkája fémből, kézi- Ä ‘ talat seprűvel, vagy kefével alapomunkával, fürészeléssel “ san portalanítani kell. Mivel a mész és hidegen való hajlítás- 0 nem fed jól, különösen szennyezett saí történik. Ez esetben felületet ajánlatos kétszer meszelni. egy segédmunkásról van • Festett falon a mész nem tapad, a szó, természetesen, ahogy » réteg száradás után lepattogzik. Ha ^n m. mégis szükségessé válik ilyen fal szakmában, hanem ' a ® meszelése, akkor az enyves festékréhelybeli papírgyárban. #,eSet vízzel, ecsetelessel fel kell pu- Saját kedvtelésére dolgo- m Mtant, és kaparókéssel teljesen el zilc. Saját ízlése szerint. ® leéli távolítani. A meszelés előnye, munkáival készül bérén- 0 hogy anyagköltsége csekély, s a mész dezni nyaralóját, még- - fertőtlenítő hatása folytán higiénikus. pedig saját gyártotta “ Hátránya, hogy a fal színtelen, könycslllárral, dísztükörrel 0nyen piSzk0iódik és nem mosható le. dohányzókeszlettel, fali és álló virágállványok-1 kai, hangulat- és éjjeli Ä fcfcarhrfneffia„r;ľ A fal többféle bevonatanyaggal tókkal. Uhrin Sándor. 0 £esthet6 Elôszôr is ezek közül kell Gomörhorka ^ választani a legmegfelelőbbet. Ha örömmel adunk helyet w nem fontos a bevonat tartóssága és az ilyen hírnek. Ezek a 0 moshatósága, akkor az enyves faldíszek bizonyára jó han- festés olcsó és egyszerű. Az enyves gulatot keltenek, és ott- • falfestés megkezdése előtt meg kell honosabbá varázsolják a 0 vizsgálni, hogy a falon levő festékrélakást. reg még átfesthető-e. Ha a meglevő Aggodalomra azonban • erősen repedezett, felhólyagzott, vagy annak sem lehet oka, _ már túl vastag, akkor azt el kell táakinek ideje vagy tehet- • volítani. Ezt úgy végezzük, hogy a sége nincs ily irányú. 0 felületet vizes korongecsettel bened- Ma már minden nagyobb w vesítjük, utána kaparókéssel a fesvárosban árusítanak ko-% tékréteget letoljuk. Vigyázzunk, hogy vácsoltvas dísztárgyakat _ a festék alatti vakolatréteget ne sértés berendezési bútorda- • síik meg. Ezután a falat seprűvel rabokat. * alaposan le kell porolni, majd be A szín fehérsége 1—2 dkg ultramarin hozzákeverésével fokozható. FALFESTÉS hőt 18
