A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-03-24 / 12. szám

Josef Mach a rendezője annak a tizenhárom részből álló tévéfilm-sorozatnak, amelyet a cseh és a lengyel televízió számára tévéfilmesek egy csoportja a prágai Barrandov stúdióban forgat. Karel Valtera ötlete nyomón a szerző és Josef Mach rendező írták a forgatókönyvet, Josef Pá­­vek operatőr készíti a felvételeket. — Vállalni egy tizenhárom részből álló film­sorozat rendezését, melynek ráadásul jelentős része a Magas-Tátrában játszódik. Mindez kö­zönséges halandó előtt csábító ötletnek tűnhet. A kérdés az, hogy így van-e vele a filmrendező is? Mi késztette arra, hogy vállalja a sorozat ren­dezését ? — A cselekmény drámai magva. És aztán ta­lán maga a téma is. Hiszen egész életemben min­dig új meg új zsónereket kerestem és a horror kivételével szinte valamennyivel megpróbálkoz­tam. Valtera ötlete volt a döntő. És a Magas- Tátra — vagy jobban mondva az a tény, hogy tizenhárom hatvan perces filmet kell a hegyek­ben rendezni. Itt már a természet iránti szerete­tem volt a döntő, nagyon befolyásoltak a termé­szeti szépségek, melyekből a Tátrában valóban jócskán van, no meg az itt élő emberek iránti szeretet is. A Magas-Tátra iránti vonzalmam évekkel ezelőtt keletkezett a „Szülőföld" című szlovák film forgatásakor. — A tátrai külső felvételek már elkészültek. Hogy volt megelégedve a feltételekkel, az időjá­rással, a színészekkel és általában mindennel, ami hozzátartozik a filmezéshez? — Az időjárás nem volt mostoha, sőt kimon­dottan kedvező. Ügy gondolom, hogy a hegyi szellemek a „Szülőföld“ forgatása óta eltelt évek során megtartottak jó emlékezetükben, sőt mint­ha talán valamilyen tartozásukat akarták volna letörleszteni. A színészekben nem csalatkoztam. A zsenge városi virágszálak mint valami csoda hatására egyik napról a másikra mindennel da­coló fenyőkké váltak. Ami pedig a stábot illeti, ennek tagjai ma már hamisítatlan gorálok. — Az éppen készülő tévé sorozatban Kvéta Fialová és a nálunk is nagyon népszerű lengyel színész Stanislav Mikulski játsszák a főszerepe­ket. Mi volt a forgatókönyv megírásának és a két főszereplő kiválasztásának tulajdonképpeni indí­téka? — Mindkettő teljesen szokatlan. A sorozat megírására dr. Jan Zelenka, a Csehszlovák Tele­vízió vezérigazgatója adott utasítást 1970-ben. És ő ajánlotta a főszerepekre e két ismert színészt. Szerencsés ötlet volt. — Mivel a történet a csehszlovák-lengyel ha­táron játszódik, feltételezhető, hogy Mikulskin kívül további lengyel színészek is szerepelnek majd a sorozatban. Kiket említene meg közülük? — Sok lengyel és cseh színész játszik a tizen­három részes filmben. Hogy csak néhányat em­lítsek: Kovvalczyk, Nehrebecka, Stoor, Malíczew­­sW lengyel, Ruzek, Voska, Drahokoupilová, Klá­­sek, Sebesta, Kemr stb. cseh színészek. — Hogy ment a munka a két főszereplővel? — Egy szóval válaszolok: kitűnően! — A forgatókönyvben sok olyan jelenet van, amely nagy magasságban, sziklás terepen játszó­dik. A forgatás nyilván nem volt mentes min­den veszélytől. Simán ment minden? — Simán? Azt nem mondhatnám, hiszen a sziklákon minden lépés veszélyt jelent. A ma­gaslati terepeken nem olyan egyszerű a filmezés. De eddig szerencsénk volt. Csak Milan Klásek sérült meg, de őt olyan fából faragták, hogy egy kis csonttörés nem hozza ki a sodrából. A Tátrából visszatértek Prágába. Mikor és hol folytatják a felvételeket? — Most újra műtermi felvételek készülnek, alapos munka vár ránk. Március végén pedig visszatérünk a hófedte tátrai ormok közé, ahol folytatjuk a forgatást. — Mikorra lesz kész a sorozat, mikor kerül a tévé képernyőre? — A felvételeket a nyári hónapokban fejezzük be. Reméljük, sikerül betartani a gyártási ha­táridőt. A sorozat első része karácsonykor kerül bemutatásra. Az eszményi nő Üj Callas? Anneliese Rothenbergernek, a hí­res énekesnőnek, nemcsak a hang­jára kell nagyon vigyáznia, hanem egész megjelenésére, viselkedésére. Rajongói, akik benne látják meg­testesítve a női ideált, rossznéven veszik, ha túl modernül öltözködik. Egy túlságosan kivágott ruhája miatt elárasztották felháborodott le­velekkel. A rendkívül bájos és sze­rény énekesnő legújabb fényképét — diszkrét kivágással — közöljük, mert nálunk is nagy a sikere, ha a tévé jóvoltából egyszer-egyszer megjelenik a képernyőn. * Katia Ricciarelli nyerte az olasz rádió és tévé „Verdi-hang“ című verse­nyének első díját. A huszonöt éves énekesnő Velencében végezte a zene­­művészeti főiskolát. Nyolcéves kora óta tudatosan készült az énekesnői pályára, iskolái elvégzése után gyári munkásnőként dolgozott, hogy az ének­tanuláshoz szükséges anyagiakat megszerezze. Első díjat nyert 1969-ben a milánói Aslíco-versenyen, 1970-ben pedig a pármai „Új Hangok“ verse­nyen. Képünk a parmai Teatro Régióban készült, ahol Katia Ricciarelli a Bohémélet Mimijét énekelte. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom