A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-02-25 / 8. szám

Nagy Vilmos Átgondolt népművelés A Csemadok Podunajské Biskuplce-1 (pozsonypüspöki) helyi szervezete egyike azoknak, amelyek átgondolt sokoldalú népműveld tevékenységet (ejtenek kt. A vezetőség — amelynek élén egy egészen fiatal ember, Nagy Vilmos mérnök áll, olyan tervet dolgozott ki, amely csak­nem teljes egészében felöleli a Csema­dok KB által meghatározott feladatokat. Nemrégiben részt vettem a helyi szer­vezet vezetőségi ülésén. Meglepett, hogy a különböző sürgős napirendi pontok megtanácskozása után az elnök felolvas­ta az utolsó két hétben kapott postát (kéthetenként ülésezik a vezetőség), a felolvasás után, amennyiben szükségét érezték, mindjárt döntést is hoztak. Hegedűs Miklós karnagy Nehéz kezdet — eredményes munka Egy nagy múltú, de fiatal énekkar I860. Ez az évszám jelzi a luéenecl (losonci) énekkari mozgalom kezdetét. Kazinczy Ferenc születésének éppen 100 éves évfordulóját ünnepelte a város la­kossága, amikor megalakult az első dal­kör. A 12 tagból álló énekkarnak Czike Zslgmond volt az első karnagya, és 18B0 március 8-án volt az első komolyabb fellépése a Széchenyi István emlékére rendezett gyászünnepély alkalmából. A Dalegylet 1864. június 13-án rászí­vott Madách Imrének, a halhatatlan költőnek temetésén gyászdalaival. Ma­dách Imrében a Dalegylet nemcsak tag­ját, de buzgó támogatóját vesztette el. A Losonci Magyar Dalegylet több mint 80 éven át képviselte a magyar dalkul­­túráP- a városban. Milyen eredménnyel? Az 1878-ban, Szegeden, 1880-ban Kolozs várott és 1882-ben Debrecenben megren­dezett országos dalosünnepélyen a má­sodik helyet szerezték meg a losonci magyar dalosok, Kovarcz Emil karnagy vezetésével. Az énekkar 1930-ban ünne­pelte 70 éves, majd 1940-ben 80 éves jubileumát. Mindkét dalosünnepélyen számos más énekkar is részt vett. 1930- ban volt a magyar énekkarok első cseh­szlovákiai országos dalosversenye. Ezt követően Szlovákia különböző városaiban rendszeresen megrendezték az országos dalosversenyeket. A Losonci Magyar Dalegylet mellett városunk dalkultúráját szolgálta az első köztársaságban alakult Egyetértés mun­kásdalárda is, melyet Hágelbauer György, majd Medgyesl János karnagy vezetett. A helyi szervezet vezetősége azt az elvet tűzte ki, hogy minden két hétben legyen valamilyen rendezvény a község ben. A helyi szervezet keretében és tá­mogatásával működő tagjai irodalmi dél útónokat szerveznek, és az őket érdeklő előadásokra tartanak Igényt. Az előadá­sok skálája széles körű. Egyaránt szer veznek politikai, tudományos, irodalmi és egészségügyi előadásokat. íme néhány a választott előadási té­mákból: A CSKP XIV. kongresszusának jelentősége; A tudományos-műszaki for­radalom legfontosabb kérdései; Karácso­nyi népszokások; Milyen lehetőségeket kinél a tenger mélye; Korszerű lakás — egészséges életmód; Fábry Zoltán irodal­mi hagyatéka; Állatokról emberekre tér jedő betegségek stb. A felsorolt előadások elmeiből láthat­juk, milyen átgondolt, gazdag a vezet j­­ség népművelési terve. Mint sok község­ben, az idén január l-től Nagy-Bratisla vához csatolt Podunajské Blskupicéban (Pozsonypüspökiben) sincs megfelelő mű­velődési otthon. A Csemadok színjátszó együttese és az ifjúsági klub minden év­ben betanul egy-két színdarabot. Különö­sen kedveltek a Csemadok-bálok. Talán az augusztus végén hagyományosan meg­rendezett Rózsa-bál iránt nyilvánul meg a legnagyobb érdeklődés. A helyi szervezet majd minden évben rendez kirándulást Magyarországra. S a kellemest összekötik a hasznossal, meg­tekintik a nevezetesebb történelmi emlé­keket. Néhány évvel ezelőtt, amikor Dél- Magyarországon jártak, résztvettek a Sze­gedi Szabadtéri játékok előadásain is. A Csemadok Podunajské Biskupice-t (pozsonypüspöki) szervezete is megtart­ja a közeljövőben évzáró közgyűlését. Azt hiszem, az elnöknek nem okoz külö­nösebb gondot a beszámoló előkészítése, mert jól dolgoztak, tudatos, átgondolt népművelő és népművészeti tevékenysé­get fejtettek ki. TÖTH DEZSŐ Az Ifjú Szívek énekkara Az énekkari mozgalom hírei A felszabadulás és a Csemadok meg­alakulása után a Csemadoknak volt mint­egy 80—70 tagú vegyeskara. Több mint 10 évi sikeres működés után a Csemadok vegyeskara — főleg karnagy hiányában — feloszlott. S azóta, bár többször meg­kísérelték, nem sikerült megszervezni. Végre 1988-ban Hegedűs Miklós elnök­lete alatt ismét kísérletezett a Csemadok helyi szervezetének vezetősége az egye­sület dalárdájának megszervezésével. Saj­nos, minden igyekezetünk hiábavalónak bizonyult. De 1969-ben váratlan fordulat történt. Hegedűs Miklós a Csemadok he­lyi szervezetének ekkori elnöke és Fehér József, a Luéenecl (Losonci) Cpitőiparl technikum tanára közt megindult tár­gyalások eredményesen végződtek, mégis megalakult az énekkar. — Hogyan is alakult az „áj" énekkar? — kérdeztem Fehér József tanártól. — Hogy ki volt a kezdeményező, nem tudom. Ahogy vissza tudok emlékezni, beszélgetéseink során megállapítottuk, hogy a Csemadoknak nincs énekkara, de van karmestere. Az Építőipari Techni­kumnak viszont volt énekkara, de nem volt karmestere. Adva volt a régóta va­júdó kérdés kedvező megoldása. 1989 elején mi ketten, Hegedűs Miklós és én megkezdtük a szervezéssel együtt járó nehéz munkát. Az énekkar úgynevezett iskolai fellépésekkel kezdte meg műkö­dését. 1970-ben már mind gyakoribb lett a dalárda fellépése. Az iskola 40—45 tagú vegyeskara 1971-ben felnőttekkel bővült. Volt régi Csemadok-dalosok mellett ta­nítók egészítik ki a kórust. A dalárda 1970-ben már rendszeresen gyakorolt az iskolában . . . — Fellépések? — kérdem. — A múlt év májusában a CSKP meg alakulása 50. évfordulójának ünnepségei során a Pofana üzemi klubban rendezel! nagy ünnepségeken volt a dalárda igazi próbatétele. Derekasan helyt álltak a dalosok, s ez nagyobb lendületet adott a további sikeres szerepléshez. A Cseh­szlovák Rádió magyar osztálya által vá­rosunkban rendezett nagy vetélkedő mű­során is szerepelt a Csemadok-szerve­­zethez tartozó dalárda s a műsort 1971. november 21-én a rádió Is közvetítette. A dalárda pedagógiai vezetője Fehér József tanár, a szakmai vezető Hegedűs Miklós karnagy. Legújabban a február­ban megrendezésre kerülő Bartók-estre és az áprilisi országos dalosversenyre készülnek. Az énekkarral kapcsolatban felmerült az a terv is, hogy Serly Lajos helybeli születésű nagy magyar dalköltő és kar­nagy emlékének tiszteletére SERLY LA­JOS dalárdának nevezik el. Reméljük, a nehéz kezdet után ered­ményes lesz a folytatás. SÓLYOM LÁSZLÓ Elkezdődtek a galántal Kodály-napok szervezési előkészületei. A Kodály-napok keretében megrendezésre kerül a felnőtt énekkarok országos fesztiválja. Erre 17 énekkar jelentkezett. Az énekkarok először területi szemlén mutatkoztak be, ahonnan a legjobbak kerülnek az országos fesztiválra. A területi szemlék elosz­tása a következő. I. Dunajská Streda (Dunaszerdahely) Egyetértés, Komárno (Komárom), Vox Humána, Sládkovičovo, (Diószeg), Nagy­megyeri Vegyeskar, Galovo, Barátság, Orechová Pbtőft (Dlóspatony), Munkás­dalárda, Zlatná na Ostrove (Csallóközaranyos), Ifjü Szivek, Bratislava, Csehszlo­vákiai Magyar Tanítók Énekkara. II. Levice (Léva) Csemadok énekkara Levice (Léva), Kodály Zoltán Daloskör, Galánta, Pedagógiai Fakultás énekkara, Nitra, Csemadok énekkara, Branč, (Berencs), Csemadok ének­kara, Zlran (Zsére). III. Rožňava (Rozsnyó) Rozsnyói Munkásdalárda, Rožňava (Rozsnyó), Csemadok énekkara, Rimavská Sobota (Rimaszombat), Csemadok énekkara, Moldava nad Bodvou (Szepsl), Cse­madok énekkara, Veiké Trakany (Nagytárkány), Csemadok énekkara, Lučenec (Losonc). Az összkarl müvek dirigálásánál a következő karmestereket bíztuk meg: Vass Lajos m. v., Pintér Ferenc, Schleicher László, Janda Iván, Ag Tibor, Vlczay Pál. A Nové Zamky-1 (érsekújvári) Járási Népművelési Otthon énekkari versenyt hirdetett az 1972-évre gyermekkarok részére. A szlovák énekkarok versenyének megtartásáru Nové Zámkyban (Érsekújváron) a magyar énekkarok versenyére Stúrovóban (Párkányban) kerül sor februárban. A komárnól (Komáromi) Egyetértés munkásdalárda férfikara áprilisban Krom­­pachyban (Korompén) részt vesz a szlovákiai munkásénekkarok fesztiválján. Az Egyetértés dalárda két önálló szereplésén kívül részt vesz az összkarl éneklésben Is. A Népművelési Intézet által „Korunk úttörői" című Idén megjelent kiadványban 20 oldalas tanulmány jelenik meg Kodály Zoltán életéről és munkásságáról, Schleicher László tanár tollából. Az anyag jól felhasználható a Kodály Zoltán 90. születési évfordulójának tiszteletére tervezett ünnepélyeken. ■ A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara meghívást kapott a nyugat­­szlováklal felnőtt énekkarok kerületi fesztiváljára, amelyet ez év júniusában ren­deznek meg Trenčianske Teplicében (Trencsénteplicén). ■ Gyermekkaraink figyelmébe ajánljuk Alfréd Zemanovský szlovák zeneszerző, kél gyermekkari müvét, az Ébredezz, napocskát (Gúla) sa, slniečko, Zdének Krle­­bel versére) és a Zöld lóherét (Ďatelina, Stefan Žáry versére), amelyeket a buda­pesti Zeneműkiadó Vállalat jelentetett meg. A magyar fordítás Nádas Katalin munkája. ■ A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkaréval lemezfelvételek készül­nek áprilisban. A felvételekből elkészül az énekkar hanglemeze. ■ Az Ifjú Szivek énekkara műsorára tűzte Szljjártó Jenő csehszlovákiai magyar zeneszerző „Három katonadal“ című legújabb vegyeskari műúét. A galántal Járási Szakszervezeti Tanács meghirdette az amatőr énekkarok járási versenyét, amely 1972. május 12-én kerül megrendezésre. VICZAY PÁL Kieste 11

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom