A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-07 / 1. szám
„Elmehetnél orvosnak .. # Szevasztopol sziklapincéiben # Sebészkés és géppisztoly Egy legendás hírű cseh hadisebész Többet tudnak rőU az ország határain túl, mint nálunk Csehszlovákiában. Például a Szovjetunióban az egyik legsikeresebb hadisebésznek tartják. Hogy hihetetlenül nehéz körülmények között a tontkérbázakban elsőként próbált meg szembeszállni a (elfúvódásos sebüszkösödéssel. Hogy a 250 napos ostrom egész Ideje alatt ott volt a körülzárt Szevasztopolban s a pezsgősplncékből átalakított kórházban operált — 18 érákat naponta. Hogy a háború kitörésének első pillanatától operálta és gyégyltotta a szovjet katonákat és hogy háborús pályafutását valahol Lengyelországban fejezte be. Es hogy ma Csehszlovákiában él .. . Cseh kivándorlók gyermeke Vologyka Volhlniában (Eszak-Ukrajnában) született egy Zubovscslna nevű falucskában. Már nagyapja megtelepedett Volhlniában, akkortájt számos család költözött ide Kelet-Csehországból, különösen Pardubice környékéről. A Plll-Hájek név az oroszban a kiejtés kedvéért Plselre változott. Vologyka itt élte a falusi gyermek vidám gyerekkorát (akkoriban csak 8 éves kortól jártak a gyerekek Iskolába). Aztán jött a háború. A férfiak a faluból bevonultak katonának ... de a háborús események valahol messzi, nagyon messzi történtek ... A gyerekek tovább jártak Iskolába. Egyszercsak Ide, a zsttomlri körzet eldugott falvaiba Is megjött a híre a forradalomnak, aztán katonaság szállta meg a vidéket, hol a vörösök Jöttek, hol a fehérek, hol meg csak olyan katonák, akik a saját szakállukra háborúskodtak. Vologyka egy napon átment a szomszéd faluba, ahol vörös tüzérek táboroztak. Elhatározta, hogy velük marad. De érte jött az apja és fél elrakta. Elmehetnél orvosnak ... Aztán jött az éhezés, jöttek a betegségek. Vologyka apja ágynak dőlt, s a falcserek szomorúan csóválták a fejüket — tífusz. S az ap|át jeges vízben fürdették, hogy lehúzzák a magas lázat. Ezt viszont nem bírta amúgy Is legyengült szervezete, tüdőgyulladást kapott és meghalt. Az élőt még nehezebb lett a fiatal fiúcska száméra. Azokban a nehéz Időkben történt, hogy nagyapja elgondolkozva nézegette a fiú értelmes arcát és azt mondta: „Gyerek, te elmehetnél orvosnak. Ha az emberek tudnák, hogyan kell szembeszállni a betegségekkel, talán most apád köztünk lenne, jó fejed van, neked biztosan sikerülne." — Nehéz megmondani — emlékezik ma Plll-Hájek elvtárs —, hogy véletlen volt-e, vagy valóban voltak Ilyen elképzeléseim.... tény, hogy orvos lett belőlem. A fiatalember elvégezte a seborvosi Iskolát, sebész lelt, aztán behívták katonai szolgálatra. Ezredorvosként szolgált, győgyltgatta az ezredparancsnok lábssárfekélyét, operált, sebeket varrt össze és kezelt, s jó munkájáért elmehetett az ezredfutárral Zsitomlrba s onnan két napra haza, hogy meglátogassa az édesanyját. Zubovcslnában a falusiak számára még mindig Vologyka volt, de egy kicsit „doktor úr" Is, aki könyvek szerint gyógyít és okosubb a pópánál. Mindig utolsóként hagyták el a várost Amikor Németország megtámadta a Szovjetuniót, Plll- Hájek egy hadosztály tábori kórházában teljesített szolgálatot Moldavában. Mivel annyi év távlatéból sem fakultak meg az emlékek, pontosan meg tudja mondani, hol volt ez: Rumi községben, az lzmaili körzetben. A háború első óráiban már sok volt a sebesült, az orvosok egész vasárnap operáltak. Aztán következett a hosszú, nehéz visszavonulás. Közben egy-két napra mindig felállították a tábori kórházat. A seborvosok sokszor az utolsó pillanatokig operáltak, s összecsomagolva a műtőasztalokat, utolsóként hagyták el a várost, községet, amikor már túl közel dörögtek az ellenséges ágyúk, dübörögtek a tankok. A legszörnyűbb háborús élmény Szevasztopolba Szlmferopolon keresztül vonultak vissza, sebesültekkel, hosszú lovaskocsi- és autóoszlopokkal, gyalogosokkal, menekülők áradatával. A visszavonulás Szevasztopolba, mint Plll-Hájek elvtárs mondja, a legszörnyűbb háborús élményei közé tartozik. Hosszú napokon és éjszakákon át fenyegette őket a bekerítés veszélye. A németek ejtőernyősöket dobtak le a hátuk mögött. Ezek olyanok voltak, mint a gyilkoló masinák. Szevasztopol ezzel szemben nyugalmat és biztonságot jelentett, noha a német tüzérség például az ostrom utolsó 25 napja során 30 000 tonna lövedóket, a légierő 125 000 nehézbombát zúdított a városra, az akna- és gránátvetők tűséről nem Is beszélve. S mégis sikerült Itt olyan egészségügyi létesítményt létrehozni, amelynek nincs párja a háborúk történetében: a mély sziklapincékben, ahol azelőtt pezsgőt raktároztak, hatalmas tábori kórházat rendeztek be, ahol olykor ezer sebesültet Is ápoltak. Húsz műtőasztalon többnyire egyszerre operáltak. Sebészkés és géppisztoly Az orvosoknak megvolt a „saját“ szobájuk, a betegek ágya tiszta lepedővel volt behúzva, több mint kétszáz erős villanykörte kitűnő világítást biztosított. Aramkiesés esetére készenlétben volt egy saját áramfejlesztő telep. Naponta 200 kezelésen átesett sebesült hagyta el a kórházat és tért vissza a harcoló alakulatokhoz. Volt rá eset, hogy az orvosoknak is géppisztolyt kellett fognlok, hogy biztosítsák a pincelejáratot. Azokban az Időkben, amikor bombák tonnái hullottak a bazaltsziklákra, húsz méter mélységben a szovjet sebészek komplikált operációkat hajtottak végre. Példátlan hősiesség Szevasztopol azonban ellonállt a német túlerőnek, nem adta meg magát. 250 napig tartott az ostrom. Egész német hadosztályok véreztek el, amelyek aztán hiányoztak a náciknak Sztálingrádnál, Moszkvánál, később Harkovnál, Kurszknál, Kijevnél. A földalatti szevasztopol! tábori kórház ezerszám küldte vissza a frontra a kikezelt katonákat. Annak, amit a Vörös Hadsereg orvosai teljesítettek Szevasztopolban, nincs párja a háborús sebészet történetében. Az utolsó pillanatig gyógyítottak, operáltak. Amikor a németek elvágták az utánpótlást a szárazföld felől, a fekete-tengert flotilla vette át ezt a feladatot. S amikor a Fekete-tengeren Is fölénybe került a Luftwaffe, motorcsónakokon és kis halókon történt a város kiürítése. Végül már csak a tengeralattjárók tudtak befutni a kikötőbe. Az utolsó tengeralattjárók egyikén — a szevasztopol! védelem parancsnokságával együtt — hagyta el a várost Plll-Hájek cseh orvos. jóval a háború után, amikor a Kreml kórházában haldoklott Petrov tábornak, a szevasztopol! védelem hőse, állítólag ezt mondotta: „Ha Itt lenne Hájek, az segítene rajtam." A rákkal szemben viszont ő is tehetetlen . . . Dr. Plll-Hájek ma nyugdíjban van. Bizonyára sokan emlékeznek rá mint a ružomberkl katonakórház parancsnokára vagy mint a Hradec Králové-i katonai akadémia orvostudományi karának parancsnokára. Végül Olomoucban telepedett meg, ott él ma is. Az egészségügyi középiskolában tanít. Cikkeit olvashatjuk külföldi lapokban. Mert a hadisebészetnek is megvannak már a maga „klasszikusai“ ... ■rczigai Arab Emirátusok Szövetsége Területe: 106 278 km2 Lakossága: 349 000 (1968) Fővárosa: Dubai, 60 000 lakos, (1965). Az 1988-ban elfogadott szövetségi rendszer alapján évente változik. Államforma: Független államszövetség, Bahrein és Katar iráni védnökség alatt. A kilenc kis olaj sejkségből álló Arab Emirat iusok Szövetsége a Perzsa-öböl keleti partján terül el. Szerződéses Omán, Katar és Bahrein tartozik hozzá. Lakosságának 85 százaléka arab, köztük — különösen Bahreinben — sok a bevándorló a közelkeleti arab országokból, mintegy 10 százaléka néger, 5 százaléka perzsa, indiai és pakisztáni. Kis számban angolok és amerikaiak is élnek az országban. Bahrein története a legrégebbi időkre nyúlik vissza. 1507-ben a portugálok megszállták, majd 1602-től 1782-ig perzsa fennhatóság alatt állt. Ezzel függ össze, hogy Irán Bahreint mindmáig sajátjának tekinti. 1782-ben az addig perzsa birtokot meghódították a kuwaiti szunnita arabok, akik az al-Khalifa dinasztia vezetése alatt önálló országot alapítottak területén. A XIX. század közepétől az angolok a Perzsa-öböl menti fejedelemségeket katonai erővel sorra behódolásra kényszerítették és brit védnökségnek nyilvánították. A második világháborút követő években erőteljesen jelentkeztek az antifeudális és antikolonialista törekvések. 1951-ben Bahreinben lázadás tört ki az angol gyarmatosítók és a sejk ellen, de a lázadást vérbe fojtották. 1956-ban Katarban került sor felkelésre, ezt azonban Bahreinből érkezett brit tengerészgyalogosok leverték. A brit gyarmatbirodalom felbomlása következtében az angolok sorra feladták közel-keleti pozíciójukat, s 1971 végén ebből a térségből is kivonultak. Az emirátusok elnyerték függetlenségüket, Abu-Muszát és a két Tomb-szigetet pedig iráni tengerészgyalogság szállta meg, Irán „vállalta“ a védnökséget a szigetek felett, ami ellen viszont Irak tiltakozik, mely szintén igényt tart az olajban gazdag szigetekre. Az államszövetség legfelsőbb tanácsa kilenc emirből áll, akik felváltva töltik be a szövetségi kormány elnöki tisztét, s a szövetség fővárosa is évről évre változik. Szerződéses Omáh hét sejkségét (Abu Dhabi; Adzsman; Dibah; Fudzsaira; Ras al-Khaimanh; Sardzsa s Kaiba; valamint Umm al-Kaivan) a Hadzsar-hegység láncai hálózzák be. Belső területei átnyúlnak a Ruh al-Khali sivatagba. Az éghajlat túlnyomórészt sivatagi, az ország keleti fele azonban a monszun esőzések hatása alatt áll. Katar, Szerződéses Omántól keletre, a Perzsaöböl hasonnevű szigetén terül el. A zónális sivatagi éghajlatú országban a kevés csapadék miatt növénytermesztésre csak az oázisok nyújtanak lehetőséget. Bahrein Szaúd-Arábia és Katar partjai előtt elterülő, 150 m-ig emelkedő hat kopár, sziklás szigetből álló csoport. A szigetek közül a névadó Bahrein a legnagyobb. !
