A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-11 / 6. szám
Azonos érdekek PC rolnii A nemzetiségi GO UGIUrV kulturális szervezetek időszerű feladatai Az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségéhez hasonlóan — habár olykor más körülmények között — a Csemadok és más kulturális szervezetek esetében is az 1968—69-es években éppen úgy előfordultak helytelen irányzatok. Ez nc-mcsak azt tanúsítja, hogy a szervezetek vezetősége kulturális-szervező ténykedésben nem igazodott következetesen a kommunista párt és a szocialista állam politikájához, hanem arról is tanúskodik, hogy ezeknek a szövetségeknek, a felsőbb szervek által való irányítása nem volt kielégítő. Mivel a nemzetiségi kulturális szövetségek feladata kizárólag a nemzetiségi kultúra fejlesztése és a népművelő tevékenység, a magyar, illetve az ukrán dolgozók körében. A legfelsőbb párt- és állami szervek döntése alapján ez a ténykedés a népművelési intézmények tevékenységének szerves részévé vált. Ez azt jelenti, hogy a nemzetiségi kulturális szövetségek a SZSZK Művelődésügyi Minisztériumának közvetlen irányítása alá kerültek, mert tevékenységük az SZSZK állami népművelésének elválaszthatatlan része. Ennek alapján a nemzetiségi kulturális szövetségek kulturális nevelő tevékenységének fő feladatai a párt és a szocialista állam kulturális politikájából, a CSKP XIV. kongresszusának határozataiból, az SZSZK kormányának határozataiból indulnak ki, melyeket az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma és alárendelt szervezetei, illetve intézményei konkrét tartalommal töltenek meg. E határozatok szellemében a nemzetiségi kulturális szövetségek az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma és az illetékes állami szervek irányításával a kulturális népművelési tevékenységről szóló törvény elvei értelmében — más társadalmi szervezetekkel (Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, SZISZ, Matica slovenská, CSSZBSZ stb.) együttműködve segítenek a -párt és állami szerveknek a szocialista népművelés feladatainak megvalósításában. Ezek elsősorban a magyar és az ukrán dolgozók állampolgári neveléséből adódó feladatok, a magyar és az ukrán dolgozók forradalmi és haladó hagyományainak fejlesztése, a csehekkel és a szlovákokkal való együttélés, a szlovák és a cseh nép, valamint a többi nemzetiség kulturális értékének terjesztése a kultúra kölcsönös gyarapítása érdekében stb. Nem csekélyek a feladatok az iskolán kívüli művelődés terén sem, a világnézeti nevelés tudományos ismereteinek terjesztése, valamint a művészeti érdektevékenység fejlesztése. Az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma a nemzetiségi kultúrák fejlesztésének irányításában abból indult ki, hogy a marxista-leninista elvek alapján a nemzetiségi kérdésben a nemzetiségi élet sajátos forradalmi biztosításának és fejlesztésének politikáját érvényesíti, a kultúrák kölcsönös megismerésének egymáshoz közelebb kerülésének szellemében. Elveti a nemzetiségi elszigetelődés irányzatát, nem engedi meg a túlzásokat, de a nemzetiségi sajátságok mellőzését sem, ugyanakkor hangsúlyozza azokat a pozitívumokat, mellyel nemzetiségeink társadalmunk szocialista kultúrájának közös kincstárát gazdagítják. Ezek azok az elvek, melyek alapján az SZSZK Művelődésügyi Miniszté-Az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége 20. évfordulója alkalmából doc. dr. V. Choma, az SZSZK művelődésügyi miniszterhelyettese cikket írt a pártsajtóban a nemzetiségi kulturális szervezetek időszerű feladatairól. Az alábbiakban cikkének azt a részét közöljük, melyben a Csemadok és más kulturális szervezet időszerű kérdéseit elemzi. riuma az itt élő nemzetiségek kultúrájának problémáját oldja meg: viszonylagosan önálló kultúrákként tartja számon ezeket, melyek a CSSZSZK nemzeteinek kultúrájával kölcsönösen kiegészítik és gyarapítják egymást. A pártszervek határozatai alapján a CSSZSZK Nemzetgyűlése a 143/1968 számú, a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény mellett elfogadta a 144/1968 sz. alkotmánytörvényt is a CSSZSZK-ban élő nemzetiségek helyzetéről, hogy a nemzetiségi csoportok esetében is valóra válthassa a föderá ció elveit. A nemzetiségek helyzetéről szóló alkotmánytörvény realizálását az SZNT és szervei biztosítják, amelyek valóra váltják a nemzetiségi politika elveit éspedig az államigazgatás egyes szakágazatai valamint a nemzeti bizottságok szervei révén. Pártunk lenini politikája lehetővé teszi a nemzetiségek kulturális fejlődését, nemzetiségi sajátosságaiknak megfelelően. Kulturális alkotásaik kapcsolatban vannak a nemzetük kultúrájával, bár egyre inkább kapcsolatba kerülnek a csehek és a szlovákok kultúrájával, hiszen velük együtt élnek, közös célok kapcsolják őket össze, közös államban — a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Nemzetiségeink a környező nemzeteknek nem képezik csak puszta részét, hiszen eltérő etnikai egészet alkotnak. Ebből természetszerűleg következik, hogy nemzeti kultúrájukban nemcsak az eredeti forradalmi hagyományokból, hanem a szlovák és a cseh nép együttéléséből és forradalmi hagyományaiból a múlt haladó tradícióból és a szocialista hagyományaikból is merítenek. A nemzetek és a nemzetiségek közti pozitív kapcsolatok elmélyítésének tehát kölcsönösnek kell lennie, nem pedig egyoldalúnak csak a csehek és a szlovákok irányában, hanem a nemzetiségek és a nemzetek kulturális érdekei kölcsönös megközelítésének irányában is. Ilyen értelemben, valamint a CSKP és az SZLKP KB nemzetiségi politikájának alapján az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma az állami kulturális politikát a nemzeti bizottságok révén érvényesíti a nemzetiségek kultúrájának fejlesztésében, ugyanis a nemzeti bizottságok a nemzetek és a nemzetiségek közeledésében és gyümölcsöző együttélésében központi szerepet töltenek be. Abból indulnak ki, hogy a nemzetiségek kultúrája az összszlovákiai kulturális ténykedés kiegészítő részét képezi. Ebben a tevékenységben a kulturális dolgozók számára állandóan időszerűek Gustáv Husák elvtárs szavai, miszerint a proletár internacionalizmus elvét nem elegendő csak más országokkal és népekkel szemben deklarálni tehát kifelé, hanem az ország határain belül is valóra kell váltani ezeket a nemzetek és a nemzetiségek között. Nem mondhatjuk, hogy a tekintetben mindent megtettünk akár a nemzetiségi kulturális szervezetekben, vagy akár a nemzeti bizottságok hatáskörében. A konkrét munkát illetően még kiaknázatlanok a lehetőségek; Ezek kihasználása -- a kommunista párt marxista-leninista politikájának szellemében — az állami szervek, a nemzetiségi kulturális szövetségek és más kulturális szervezetek kezdeményezésén múlik. Az idő ritmusa Az idő könyörtelen ritmusa átlendített bennünket e huszadik század hetvenkét tedlk esztendeiébe. Szinte észre sem vet tűk, az évtordulé éjszakáján is dolgozták némely üzemeink, és ma már javában újabb és újabb eredmények jelzik, fitlgy ötéves tervünk második évét júl kezdtük. Február az a hónap, mikor elkészülnek az elmúlt év kimutatásai, okulhatunk hát az elmúlt év tapasztalataiból. Az elmúlt év telve volt munkával és eseményekkel. Az egész országnak aktivizálnia kellett erőit, hogy határozottan és egyöntetűen lépjen a hiányok kiküszöbölésének útjára, az ésszerű és valóban jó munka útjára, mely valamennyiünk boldogságához és megelégedéséhez, ahhoz a hőn áhított célhoz vezet, melyet egész egyszerűen Így nevezünk: boldog jövő. Immár mögöttünk van az ötéves terv első éve, melyben vállalataink, üzemeink és dolgozóink túlnyomó többsége kiváló munkaslkerekkel dicsekedhetik. Hiszen asztalunk, hála a múlt év nagyszerű termésének, újból gazdagabb lett. Lényegesen megjavult a szénellátás, ami a szénbányászok múlt évi csúcsteljesítményének eredménye. A szlovákiai szénbányák 1971-ben több mint 5,27 millió tonna szenet és lignitet termeltek és úgy 1970-hez viszonyítva 2,9 %kal fokozták a termelést. A Vitkovicel Klement Gattwald Vasművek már december 18-án teljesítették múlt évi tervüket. Az évforduló éjszakájáig 80 000 tonna nyersvasat adtak népgazdaságunknak. Az ötéves terv második évének igényes feladatait a Klement Gottwald Vasművek dolgozói csökkentett kapacitással fogják megoldani. Ezzel szemben nagyon komoly segítőtársuk lesz a munka racionalizálása és a műszaki színvonal fokozása. Az év elején a régi nagyolvasztók egy részét leállítják és ezeket majd a legmodernebb nagyolvasztó foglalja el, mely „a CSKP XIV. kongresszusának nagyolvasztója“ elnevezéssel kezdi meg termelését. Ezt a nagyolvasztót két hónappal a határidő előtt fejezték be és még ebben az évben programvezérlő berendezéssel szerelik fel. Az ötéves terv első évének feladataival a pilzenl V. I. Lenin üzemek dolgozói is megbirkóztak és a Jelen évben a figyelmüket beruházási energetikai berendezések szállítására fordítják, mint pl. turbinák, transzformátorok stb. de nem feledkeznek meg elektromos mozdonyok, trolik és mások gyártásáról sem. A plzenieknek is nagyon segít majd a szocialista verseny további fejlesztése, a tartalékok feltárása és egész sor ésszerűsítő intézkedés. A munka termelékenységét ebben az évben 8 százalékkal akarják emelni. Figyelemreméltó eredményeket értek el az Észak-csehországi Barnaszén Bányákban is: 87 100 000 tonna szenet termeltek. Az idei terv is nagyobb feladatok meg oldását kívánja meg. A Szlovákiai Statisztikai Hivatal közlése szerint a tervet a fémfeldolgozó és gépiparban is túlteljesítették. Ez az ágazat 1970-hez viszonyítva 1,9 milliárd korona többlettermelést ért el. A vegyipar 263 millió koronával teljesítette túl a tervet, 1970-hez viszonyítva 12,8 %-al növekedett Itt a termelés. Eredményes volt a fogyasztási cikkek termelése is: 1971-ben a bútorgyártás 1 239,5 millió korona értékű bútort, 1 313,0 ezer négyzetméter szőnyeget, 21,1 millió pár harisnyát, 5 millió öltönyt, 35,6 millió pár cipőt gyártottunk. jelentős termelésfokozás észlelhető az élelmiszeriparban is. Így a legnagyobb növekedés — 15,2 %-a baromfihús termelésben mutatkozik, a húsiparban 9,8 %-os, tejiparban 7,9 %-os volt a nőve kedés. A mezőgazdaság 101,9 %-ra teljesítette feladatait. Ha röviden jellemezni akarnánk a Szlovákiai Statisztikai Hivatal jelentését, akkor azt mondhatnánk, hogy néhány kisebb negativ jelenségtől eltekintve az ötéves terv első évének feladatait teljesítettük. A lakásépítés terén is valóban kiemelkedő eredményeket értünk el: a tervben előirányzott 34 560 lakásegységen kívül tehát további 1798 lakást adott át az építőipar. A lakosság életszínvonalának növekedését ml sem bizonyltja jobban, mint az a tény, hogy az állami üzletek és a szövetkezeti boltok kiskereskedelmi forgalma 48,6 milliárd koronát ért el, ami 3,1 milliárd koronával több, mint 1970-ben. És itt jegyezzük meg, hogy számos élelmiszercikk ára 0,4 °/o-al csökkent. Az ötéves terv második évében még komolyabb feladatok várnak ránk. Ezek teljesítése igénybe veszi minden erőnket. A fokozott feladatokat azzal a tudattal fogjuk végezni, hogy teljesítésük további lépést jelent a jólét útján. B. A. Kctt- 5
