A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-11 / 6. szám
A pelhŕimovi hármas ikrek Ha marslakók szálltak volna le a város főterére, nem lett volna nagyobb Szenzáció, mint mikor a pelhŕimovi kórház szülészeti osztályán Vlasta Bŕečková, az Agrostroj 24 éves darukezelője 1970. március tizenkettedikén hármas ikreket szült. A két fiú- s az egy lánygyermek úgy igyekezett erre a világra, hogy közben néhány hetet át is ugrott. Nálunk nem születnek naponta hármas ikrek, ennek ellenére van, amikor tíz eset is előfordul az országban. Sajnos az ikrek közül nem minden gyermek marad életben, különösen, ha koraszülöttek. A pelhŕimovi hármas ikrek azonban megmaradtak, hála a szülészeti osztály és a csecsemőotthon dolgozói önfeláldozó gondoskodásának. Milan, Iveta, Michal. Ebben a sorrendben jöttek a világra. Három szőke fejecske, melyek legalább anynyira különböznek egymástól, mint amennyire hasonlítanak. A pelhŕimovi új lakónegyedben élnek ugyancsak szőke édesanyjukkal. „Hogyan élünk? — Miško, gyere, megtörtöm az orrod. — Azt hiszem jól. — Milan, ereszd Ivetkát is az ablakhoz. — Tulajdonképpen időm sincs ezen gondolkodni. — Ne sírj Ivetka, Milan oda enged ...“ „Ezek nem gyerekek, hanem csíkok“ — sóhajt az anya, mert gyermekei séta közben szétszaladnak s neki gyorsan össze kell szednie őket, nehogy valami bajuk történjen. Egy percig nem maradnak nyugton, nem ülnek, fáradhatatlanul figyelik a dolgokat, most fedezik fel a világot. „Hogy miként jut mindenre időm? — egyszerű a dolog. Elég sokáig tartott, míg megszoktam ezt az életmódot, amíg a munkámat célszerűen megszerveztem, de ma már jól mennek a dolgok ...“ „Gyerekek, ki akar tízóraizni?“ A három gyerek fejvesztetten rohan az asztalhoz, letelepednek mint a fecskék a telefondróton, s az anyjuk szép sorban kitátott szájukba rakja az ennivalót. Milan — Iveta — Miško — Milan — Iveta — Miško. De az első etetésre már reggel hatkor sor kerül. Ugyanis az ikrek, mintha parancsra tennék, épp ekkor nyitják ki a szájukat, kezdve a hajnali hangversenyt, s ezt nem a hallgatók közkívánságára teszik, hiszen azok még alszanak. Vlasta asszony fürgén kiugrik az ágyból s megmelegíti a tejet. Elkezdődik a napi körforgás : A gyermekeket ötször kell napjában etetni, el kell készíteni az egésznapi elemózsiát, reggel és este alaposan megmosni a gyerekeket, kimosni a szennyes ruhaneműt, kivasalni, elvégezni a takarítást, bevásárlást. Megtörölgeti a megeredt orrocskákat, bilire ülteti őket, ráfúj a fájó ujjacskákra, figyeli a székre, asztalra mászó emberkéket, le ne essenek. Mindezt pontos időbeosztással végzi, mert csak így lehet. Míg a gyermekek délelőtt alszanak, Vlasta asszony kitakarít és bevásárol. Amikor játszanék s olyan rendetlenséget csinálnak a lakásban, mint az ördögök, addig a mama kimos, vasal, megfőz, elmossa az edényeket. De jaj neki, ha közben „véletlenül“ közéjük keveredik, rögtön körülveszik őt, rámásznak, a földre rántják, hemperegnek, hancúroznak rajta. A munka ilyenkor szünetel. De a jó hangulat fontosabb. S Vlasta asszony kora reggeltől egész az esti lefektetésig győzi jókedvvel, vidámsággal. Lefekvéskor mindhármuktól óriási puszit kap, s közben nem felejti el általános kacajok közben Milan lábát fűzővel a kiságyhoz kötözni, hogy át ne másszon testvéreihez, akiket igen szeret megcsipkedni. A gyermekek számára véget ért a nap, az anya megpihenhet. Még helyükre rakja a játékokat, rendet csinál, de már csend és nyugalom veszi őt körül, könyvet vehet a kezébe, meghallgathatja a rádiót. Televízióra még nem futotta. „És hova lett az apa? Megszökött, még mielőtt a gyermekek megszülettek.“ Egy héttel az esküvő előtt a nagy hős bejelentette Vlastának, hogy másvalakit szeret, annak ellenére, hogy tudta, Vlasta gyermeket vár. „Amikor megszültem őket, nagyon szerencsétlennek éreztem magam. Nem is azért, mert mindjárt három lett egyszerre, hanem mert nagyon csúnyáknak találtam őket. Kétségbeesve kérdezgettem magamtól, miért éppen én szültem ilyen csúf gyermekeket?! Egy nappal a szülés után már hat ajánlatot is kaptam: szeretnék valamelyik gyermeket örökbe fogadni. Ivetkáért például húszezer koronát kínáltak. Az orvosok féltek, hogy a gyerekeket külön-külön helyezem el, holott együtt kellene maradniok. Nem tagadom, volt pillanat, amikor komolyan foglalkoztam a gondolattal, hogy valamelyik ajánlatot elfogadom. De amikor a gyerekekre néztem, tudtam, nem adom őket, akármilyen csúnyák, jöjjön, aminek jönnie kell. Az én édesanyám meghalt, amikor tízéves voltam. Tudom, milyen rossz a gyermeknek anya nélkül ...!“ A fenti szavakban mintha az anyák ősi tisztessége, becsületessége ragyogna. A férfi, az apa csődöt mondhat. Ez előfordul. De az anya, történjék bármi, gondoskodik gyermekeiről. S próbálja valaki ma azt mondani Vlasta asszonynak, hogy gyermekei csúnyák! Azt nem tudja, boldog-e vajon, azt viszont igen, hogy nem tudna nélkülük élni. „Magányos, elhagyott lennék? Ellenkezőleg. Amióta gyermekeim megszülettek, sosem érzem magam egyedül.“ Igaz, ott van a nagyapa, és ott vannak Vlasta testvérei, akik nagyon szeretik a kicsiket. De egyébként is, a gyermekek megszületése óta úgy érzi az ifjú anya, hogy a szocialista társadalomról szóló szavak nem közhelyek, s hogy körülötte több a jó, mint a rossz ember. A pelhŕimovi Agrostroj pénzt és kelengyét küldött az ikreknek — s ami a fő, lakást adott a négytagú családnak. A lakás ugyan elég kicsi, de az üzem gondoskodása a családról még nem ért véget: mihelyt felépülnek a nagyobb vállalati lakások, Vlasta asszony gyermekeivel együtt beköltözik az egyikbe. Az üzemben természetesen számolnak azzal, hogy egy idő múlva az asszony ismét munkába áll. A nemzeti bizottság nemcsak a havi 1200 koronás anyasági segélyt küldi el Vlasta asszonynak, hanem szociális segélyt is nyújt neki, mivel a gyermektartási díjat eddig még nem sikerült behajtani az apán. A pelhŕimovi kórház dolgozói védnökséget vállaltak a gyermekek felett, állandóan figyelemmel kísérik egészségi állapotukat. A gyermekek születése óta az apán kívül senki nem mondott egyetlen rossz szót sem Vlastának. Az anya úgy érzi, gyermekeit mindenki úgy szereti, mint ő maga. Így is van ez valahogy. Máshol is előfordulhat, hogy az apa önző és gyáva. Annál több figyelem és tisztelet övezi az asszonyt, aki egyetlen zokszó nélkül teljesíti anyai kötelességét. A Kvéty cikke alapján Kényelmesen, nyugodtan, idegeskedés nélkül VÉGIGNÉZHETI A JÉGKORONG VILÁGBAJNOKSÁGOT! öreg, kiszolgált tévékészülékén ez aligha sikerülne. Ezért látogassa meg boltjainkat, ahol készségesen bemutatjuk a legújabb Tesla készülékeket, s azokat minden kötelezettség nélkül nyugodtan megtekintheti, kiválaszthatja a legmegfelelőbbet. NE FÉLTSE MEGTAKARÍTOTT PÉNZÉT kölcsönt sem kell felvennie, ezt más dolgok beszerzésére fordíthatja. A Tesla Multiservistől kölcsönzött készülékért csak elfogadható havi kölcsöndíjat fizet, a kiválasztott készülék értékétől függően. A kölcsönzött készülék javításáról, karbantartásáról költségmentesen mi gondoskodunk. TESLA MULTISERVIS
