A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-04 / 5. szám
Môávz&ít t/Smúii/e Az élet pillanatnyi apró örömökből és csalódásokból, pillanatnyi apró sikerekből és sikertelenségekből áll. Ezekből a piciny kis részecskékből, parányi pillanatokból tevődik össze az ember élete, s azután az egyik vagy a másik összetevő túlsúlya szerint ítélik meg embertársai, boldog-e az élete vagy boldogtalan. Azonban reális-e ez az ítélet? Fedi-a valóságot? Bizonyára igen is meg nem is, bár én úgy vélem, hogy inkább nem. Miért? Mindezek külső megnyilvánulások, melyek után a környezet ítél, rendszerint nem ismerve a történtek belső indítékait, amelyek meghatározzák, hogy egy bizonyos cselekedet az ember számára örömet jelent-e vagy terhet, szívesen csinálja-e vagy sem. Valahonnan innen, ebből a belső forrásból kell kiindulni, amikor meg akarjuk határozni mi is az a boldogság. Az egyén boldogsága. Itt kell keresni annak az érzelmi megnyilvánulásnak az okait, amelyeket a külvilág nem ismer, s csupán az ebből fakadó reakciók útján ítéli meg embertársa boldogságát. Saját szemszögéből nézve — kivéve a szélsőséges nézeteket — a meghatározás fedi a valóságot, mert vannak általánosan elfogadott tételek a boldogságról, amelyek azután közösen alkotják a boldogság kategóriáját. Azonban az általánosan elfogadott tétel azonosítható-e azzal a tétellel, amelyet minden ember saját maga számára kidolgoz? Bizonyára nem. Az egyénre ugyan jelentős mértékben hatással van a tömeg, a környezet pszichológiája, tehát a boldogságról alkotott nézete is, azonban nagyon ritka az az eset, hogy teljesen egyezik, mert minden ember megismételhetetlenül egyéni felépítésű, s szellemi világa más-más módon táplálkozott a sok esetben ugyanabból a forrásból is. Gondolkodjunk csak el napjaink egyik legnagyobb problémája, a bűnözés felett, mely állandóan növekvő tendenciát mutat. Talán társadalmunk egyes tagjai rá vannak kényszerülve a megélhetés, a beteges vágy kielégítés hasonló módjaira? Aligha. Inkább valamiféle beteges hajlamokról, rosszul értelmezett öröm, boldogság megszerzéséről van szó. S vajon az ilyen egyének tettük elkövetése után sem éreznek-e öröa boldogságról met, nem boldogok-e, ha valamely cselekedetüket siker koronázza, mégha az bármily kétes értékű is? És vajon az így szerzett „boldogság“ boldogság-e a józanul gondolkodó ember szerint is, a társadalom szerint is? Valószínűleg nem. Tehát minden egyénnél a saját boldogságának meghatározása természetszerűen különbözik a másikétól, még akkor is, ha néhány vonatkozásban megegyezik. Elemezve ezeket az összekötő kapcsokat, megállapíthatjuk, hogy a boldogság bizonyos folyamat eredménye, következménye, mely apró örömökből, apró bánatcseppekből alakul ki, s így együttesen a pillanatnyi beteljesülés érzését nyújtja. A boldogság nagyon jó érzés, a becsületes és küzdelmes munka elvégzése, a nemes cél elérése felett való mámoros öröm kifejezője, mely annál értékesebb, minél jelentősebb — pozitív értelemben — annak a munkának a hatása a társadalomra, amely számunkra a célt jelentette és jelenti. KOKES JÁNOS, Komárno, Gépészeti Technikum, IV/D oszt. Hogyan használjuk az idegen szavakat és a tájszóiást Vannak emberek, akik nem kedvelik ax idegen szavak használatit, mások .viszont minden alkalmat megragadnak, hogy legalább egypár idegen siát keverhessenek beszédükbe. Ha azt akarjuk, hogy az emberek minél könnyebben megértsenek bennünket, kifejezésmódunkat mindig aszerint válasszuk meg, hogy kivel beszélünk. Idegen szavakat csak akkor használjunk, ha azok anyanyelvűnkön más szóval nem helyettesíthetők. Néhány Idegen szó azonban nemzetközileg használatos, ez esetben helytelen lenne, ha ezeket erónek-erejével mellőz nénk és anyanyelvűnkben új, mesterséges szavak után kutatnánk. Viszont ott, ahol alkalmasan, találóan kifejezhetjük magunkat saját nyelvünkön is, ne használjuk az Idegen szavakat, s ne kérkedjünk Idegen nyelvtudásunkkal. Az Idegen szavak helytelen alkalmazása vagy hibás kiejtése műveletlenségre vall. Aki nem Ismeri hibátlanul és nem tudja tökéletesen kiejteni az idegen szavakat, okosabban teszi, ha kerüli használatukat. Otthon, vagy szűk baráti körben földijeinkkel tájszólásban is beszélgethetünk. A tájszólás nem elítélendő. Persze, művelt embertől elvárjuk, hogy tökéletesen Ismerje az irodalmi nyelvet és más emberek társaságában Irodalmi nyelven beszéljen még akkor Is, ha földijei társaságában tájszólással beszélget. A közéletben, különböző értekezleteken, hivatalokban vagy munkahelyeken nem illik tájszólást használni. Sok ember beszél tájszólással még. Nem várjuk el tőlük, hogy egyik napról a másikra elsajátítsák az irodalmi nyelvet. De törekednie kell minden embernek saját érdekében, hogy elsajátítsa az Irodalmi nyelvet. Erre kiválóan alkalmas a sajtótermékek, könyvek, az irodalmi művek olvasása. Néhány fiatal a manapság divatos „jassz“ nyelvben beszél. Nomegyszehalljuk tőlük, hogy például főnök helyett a „mufti", speciális helyett a „spéci“, ne beszélj helyett a „ne dumálj", munka helyett a ,;meló“ stb. szavakat használják. Nagyon helytelen az Ilyen kifejezések elsajátítása. Sokkal méltóbb Ifjúságunkhoz, ha abban versenyez, ki tudja gondolatait szabatosabban,' találóbban, szebben és Irodalmibban kifejezni. Nálunk csehszlovákiai magyaroknál gyakran előfordul, hogy beszélgetésünkbe szlovák kifejezéseket keverünk, csupán azért, mert nem jut eszünkbe a magyar megfelelője. Nem kell sokáig bizonygatnunk, hogy ez mennyire helytelen. rizibizi vrccobcf uHHcu, U.Ä. c-y yvtx usyjvjuu u goi női csapat meghívta a spanyol lányokat Essexbe. A csapatkapitány, a huszonöt esztendős Elaine Graham megígérte, mindent megtesznek, hogy a szenyoriták jól érezzék magukat, de kapujukat nem fogják kímélni. Képünkön a Las Ibericas csatársora látható # 18 éves vagyok, 19—25 éves fiúkkal szeretnék levelezni. Kemény Margit, Tekovské Lužany, Záhradná č. 9 okr. Levice. # 17—19 éves lányokkal leveleznénk. Megjegyezzük, hogy minden levélre válaszolunk. Címünk: Habara Alexander, Rehák Ladislav, VŰ 6175/C Benešov u Prahy. # 18 éves vagyok. Hasonló korú fiúkkal és lányokkal szeretnék levelezni magyar nyelven. Kis Erzsébet, Nírovce, č. d. 4. p. p. Málaš, okr. Levice. # 28—30 éves férfiakkal szeretnék levelezni. Kedvelem a komoly zenét. Tücsök Erzsébet, Radvaft n/D. é. d. 80, okr. Komárno. % 16—17 éves lányokkal, fiúkkal szeretnék levelezni. Gál Erzsébet, Markovce, č. 313, okr. Komárno. # Katona vagyok és szeretnék levelezni lányokkal húsz éves korig. Tóth Ján, Bechyne. VÜ 4938, okr. Tábor. . , Sisak — alkalmi bukáshoz Ékszerekkel díszített alkalmi bukósisakot ábrázol a fénykép. Kis kézügyességgel habüstből házilag is kikalapálható. Mindenre elszánt lányoknak ajánljuk táncos szórakozások, valamint bizonyítványosztás idején. A szenyoriták kihívták a görlöket A spanyol női labdarúgás bajnoka a madridi Las Ibericas csapata. A szenyoriták hazájukban nem találnak megfelelő ellenfélre, s ezért kihívást intéztek az angol lányokhoz. A Col-ŕ*h O SÝ OT íľniŕô/í /17 onaiilr l/>/t>inhh /in-A filmvilág csillagai PETULA CLARK 1932-ben született Angliában. Általános vélemény szerint az egyik legnépszerűbb és legsokoldalúbb énekesek közé tartozik. £s amint az már lenni szokott, az énekesek előtt nyitva állanak a filmgyárak kapui is. Petula Clarkot gyakran látják a nézők milliói a televízióban és a film vásznon. Már eddig Is 30 filmben ka • pott szerepet. ORSON WELLES Az amerikai filmvilág jelentős egyénisége. Egész sor filmet rendezett, melyekben főszerepeket is játszott. Számos olyan filmben is szerepet vállalt, melyet más rendezők rendeztek. Welles 1915-ben született az Amerikai Egyesült Államokban. Egyetemi tanulmányainak befejezése után bangjátékokat, majd később színpadon rendezett. Most teljesen elkötelezte magát a filmmel. Hölgyeknél nem szokás kiírni a születési évet, csupán azért, mert a huszonévesek ezt nem szívesen veszik. Claudia nem titkolja éveinek számát. 1942-ben született Párizsban. Az itteni színművészeti iskola, majd a konzervatórium hallgatója volt. Férje a hires rendező, Pierre Gasparduit. Clau dia Auger számos filmben nyújtott kiváló alakítást CLAUDIA AUGER
