A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-31 / 52. szám

Táncolnak a színpadon, csárdátoznak a nézőtéren. Szilvia alkapja Kerekat Farkát áa túl megforgatja. Ropogós tánc, vad mulatozás. 14. A színpad függönye felgördül. Tűzpiros szivek hétterében Szilvia énekel: Márt futsz az üdv után, Márt kergetsz délibábot, Hisz itt van egy lápásre tán S te meg se látod. Csak sslvedben keresd, Ne kint a nagyvilágban, Van édes boldogság minden kis szál virágban. Mert mindenütt van szerelem, Mely üdvösséget áraizt, A férfi sorsa az a nú, Akit kiválaszt. Nincs szebb, mint a szerelem, Mindig ii de szép volt. Rózsámat ha ölelem, Rózsaszín az égbolt. Rózsaszínű szerelem, Rózsaszínű álom ... Szivem mélyén nevelem, Csökkai odazárom. IS. Százszorazápet kérj a réttúl Adja, hogyha termett. Szép szerelmes lány szivétől Kérj gyönyört, izarelmetl jaj, de mikor a szived szól, Kell ügyelni jól. Az asszony összetör, Megkínoz, meggyötör, Az asszony tönkretesz Vigyázz, hogy el na vesazl Az asszony nagy veszély, Mely egyre nű, nú, nő ,.. Vigyázz, csak vigyázz Az asszonyoktól félj, félj, téljl 17. Tiszteleg, és kilép a folyosúra. Majd (elöklelik egymást Rónlval. Bűnt örömében fal kiált: „Rohnsdorlfl Komám!" A bárpulthoz vezeti, és a kapitány elmondja, miért jött „A hercegnő udvarhölgy lehetne, de Edvln ezzel a tingli tangli nőszeméllyel Amarikábi akar menni. Ez a szégyenfolt..." Béni rajongva közbevág: „Komám, ennél szebb szé gyenloltot még nem láttál!" Rohnidorff: „Edvln berceg menyasszonya Stázl grófnő. It az eljegyzési meghívó." Bónl a nyomtatott kártyát zsebrevágja. 18. Edvln közjegyzőt kér. Házaisági sserződést köt Szilviával. A női öltözűban jönnek össze. Mindenki pezsgüt Iszik. A közjegyző felolvassa a szerződést: „Én, llppert Wey lershelm Edvln horceg kijelentem, hogy kész vagyok Voroczkl Szilvia kisasszonyt tör vényesen feleségül venni; hat hónapon bőiül megtartjuk az esküvőt..." A lányok tap sóinak, Szilvia megdöbben: „Edvln, elment az eszed!" — Edvln: „Ellenkezőlegl Most jött megl" A lányok, mint tanúk, eléírják a közjegyzői okmányt. (Folytatása következik) III. rész 13. Az erélyes Marie Luise egy remek, korabeli, hét és tél léerős antúval, Von Rehnsdorf! kspitány kíséretében Pattra hajtat. Az orfeum előtt Marté Loalse megilletődötten áll. Miska, a mindenes főpincér fogadja az előkelő vendégeket, de önmagát tagadná meg, ba nem ajánlana rögtön egy diszkrét kis sseparét. Hoszá egy kis félhomályt, francia paisgőt. £a ahogy ő mondja: meg ezt... mag azt... Falhajt ja az egyik szeparápáholy függönyét, a kissé elcsodálkozik, hogy az Ismeretlen hölgy milyen Ismerőien mozog • neparában. Szóvá is teszi: „Ó, a nagyiiga kiismeri Itt magát." A kapitány felháboro dik, de Marie Luise nyugalomra Intl. ás egy üveg 34-es pezsgőt rendel, Miska újabb ámulatára. Majd a kapl'ányt Edvln keres« sére indítja: „Biztosan a szólista öltözőben lesz. jobbra végig a folyosón, aztán a szürke ajtú ..." 18. Rohnsdorff kapitány keresi Edvlnt. Nézegeti az öltöző ajtókat, amelyeken cédnlá lőgnak. Az egyik ajtó kinyílik éz egy csinos görl majdnem a kapitány nyakába eil Végül megtalálja Szilvia öltözőjét. Edvln a széfén Ul, várja Szilviát. Meglepődik, hoa Rohnsdorff lép be az ajtón: „Csak nem történt otthon valami baj?" Szilvia Is balé Edvln bemutatja a kapitányt és Síilvtát, mint a menyasszonyét. Szilvia gúnyosan me jegyzi: „A mama újabb sürgönye, csak most unlformisbsn jött." Az Ugyslű újra szfnpa ra btvja Szilviát. A közönség ráadást követel. Rohnsdorff közli, hogy behívót hozot Edvlnnek jelentkeznie keli a parancsnokénál. Edvln kesereg: „Es sz ó müve..." A kapitány: „Ha a hercegnőm gondol, kodves édesanyja . ." Edvln haragosan kőzbt vág: „A mostohaanyám ... A kapitány: „Még ma ájjel Indulnunk kell, fenség."