A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-31 / 52. szám

tyti 4fr ék wßemwye a boldogságról? A HÉT-ben feltett kérdésre a következő a vá-. laszom: Középkorú családos ember vagyok. Mögöt­tem van néhány évtized, melyben boldogság és bol­dogtalanság váltakozva, kísért végig. Szerintem más a boldogság ifjú, vagy felnőtt, más nős és nőtlen korban. Ifjúkorban úgy fogadjuk az életet, ahogyan látjuk és érezzük tisztán és természetesen, mintha csak annak úgy kellene lennie. Vagyis fiatal éveink­ben ösztönösen nézünk a világra, boldogok vagyunk minden apró kis kellemes esemény hatására. Ké­sőbb, amikor munkaviszonyban vagyunk, vagy csa­ládot alapítunk, felelősség és kötelesség nehezedik a vállunkra. Ekkor a boldogságot már tudatosan várjuk, óhajtjuk és keressük. Az ember cselekvő lény, dolgoznia kell, kapcsolatban van a külvilág­gal, emberekkel, munkatársakkal. A sikerek öröm­mel töltenek el, boldoggá tesznek. Az eredményte­len munka, a kudarc elszomorít. Általában az a ta- t pasztalatom, hogy a boldogságot saját magunknak kell megteremtenünk. A jól végzett munka, az em­berekkel való igazi barátság már magában boldo­gít. Igaz, hogy az egyéni boldogsághoz a munka­társak, családtagok is hozzájárulnak. Én általában akkor vagyok boldog, ha munkám Jól sikerül, meg­dicsérnek a munkatársak, s odahaza szeretettel fo­gadnak a családban, mert tisztességes munkaszerető embert látnak bennem. Boldoggá tud tenni, ha a környezetem felfigyel rám, ha az emberek olyan feladatkörrel bíznak meg, mellyel mások problé­máinak megoldásában segíthetek. A közelmúltban ért ilyen boldogság, amikor megválasztottak a nem­zeti bizottság képviselőjének. Boldog vagyok, hogy így is bizonyíthatom emberséges cselekedetemet, akárcsak a helyi villanyerőműben, melynek a köny­velője vagyok. V. FERENC illik - nem illik Hogyan viselkedjünk mulatságokon és tánc küzben Sok táncmulatságon tanúi vagyunk, hogy a jó táncosok alapvető hibákat követnek el és ezért nem jó partnerek. A férfi táncoljon nyugodtan, egyenes testtartással és ne mozdulatlan merevséggel, szobor­szerüen. A férfi zárt ujjakkal tartsa a nőt dereka fölött. Táncosnőjét szilárdan tartsa, de ne szorítsa őt magához. Ha magasabb a táncosnője, derékra tett kézzel vezesse, viszont ha alacsonyabb, kezét a lapockáján tartsa. Ha a nő ruhája a hátán mély kivágású, kezét a kivágás alatt tartsa úgy, hogy a csupasz testet ne érintse. Bal kezét könyökben mérsékelten meghajtva, a táncosnő jobb kezét az ujjaival megfogja. Még gyors tánc közben sem való a bal kezét le-föl, vagy egyik oldalról a másikra lóbálni. Ha tánc közben akaratlanul egy másik tán­cospárba ütközünk, a férfi kérjen mindig bocsá­natot. Ha partnerünk rosszabb táncos, mint mi, ne csi­náljunk különleges figurákat, amelyek kínos hely­zetbe hozhatnák. Tánc közben a nő ne iparkodjék a férfit vezetni, hanem alkalmazkodjék annak tánc­lépéseihez. Partnerünknek sem szóval, sem semmi­féle arcfintorgatással nem adhatjuk tudtára, hogy nem tartjuk jó táncosnak. Sok vita tárgya, hogy a férfi és a nő között tánc közben mekkora legyen a távolság. Az a helyes, ha a férfi és a nő között egészen kicsi térköz marad. Tánc közben komoly és mogorva arcot vágni nem való. A játszott melódiát tánc közben dúdolhatjuk. Ha a nő ismeretlen férfival táncol, ne kezdje el ő a beszélgetést, várja ki, amíg partnere társalogni kezd. Ha komoly partnernőnkkel és társnőnkkel táncolunk, nem illő figyelmünket a körülöttünk táncolókra összpontosítani. Ha szűkebb körű estélyt vagy házibulit rende­zünk, a férfi kötelessége minden nővel legalább egy­szer táncolni. Ez a kötelesség elsősorban a vendég­látóra és családjára vonatkozik. Minden vendég kö­telessége a vendéglátó feleségét, leányait és rokon­ságának nő tagjait táncra kérni. Viszont a vendég­látó fiai és rokonai kötelessége táncra kérni főként azokat a nőket, akikkel a többi vendégek keveseb­bet foglalkoznak. A nagyobb bálokon bármelyik nőt táncra kérhet­jük. A felkérés úgy történik, hogy a nő elé állva táncra kérik ezekkel a szavakkal: „Szabad kér­nem?" Ha elutasít és nem akar velünk táncolni, ne beszéljük rá és ne adjuk jelét csalódottságunknak. Ha a nő, akit táncra akarunk kérni, az édesanyja, vagy más nő társaságában van, kikérjük társnőjé­nek hozzájárulását is. Ha női társaságban mentünk mulatságra, első­sorban vele táncolunk. Olyan nővel, akit ezelőtt nem ismertünk, nem táncolunk egész este, még akkor sem, ha nagyon tetszik nekünk. Ha a nő egy táncot elutasít, ezt csak nagyon udvarias formában teheti. Elnézést kér, hogy fáradt, vagy ezt a táncot már másnak ígérte. Ha azonban a táncost fáradtság­ra való hivatkozással, vagy azzal utasította el, hogy ezt a táncot nem kedveli, akkor ezt a táncot más­sal se táncolja. Mit csináljon a nő, ha ketten kérik fel egyszer­re? Ha a táncot az egyiknek már előre elígérte, fel­kérését elfogadja és a másik táncosnak ezt röviden megmagyarázza. Ha a táncot nem ígérte egyiknek sem, kosarazza ki inkább mind a kettőt azzal az indokkal, hogy nincs kedve táncolni. Mások aszta­lához csak abban az esetben üljünk, ha ott ismerő­sünk van. 0) iS '5 0 g 0) «55 <<5 U | • ^ "V" f'NY, c Ii. anH •»üSÉ- ' •»üSÉ- ' ANA8ZTASZIJA VERTYINSZKAJA A szovjet filmvilág kiválóságainak közismert alakja. Színészi tehetségét a Szerelmesek, a Hamlet, a Háború és béke ctmfl filmekben csillogtatta. Anasztaszlja gyöngédséggel, kellemes megjelenésével, nöl bájjal fárközött be a mozllátogatök szivébe. A nagy szovjet filmrendezők, Grlgorlj Kozlncev és Szergej Bondarcsuk szívesen dolgoznak vele és egyre gyakrabban bízzák meg új szerepekkel. 1 MICHEL PICCOLI 1949-ben játszotta első filmszerepét. Azóta hatvan francia és külföldi filmben szerepelt. A nagy francia filmrendezők mindegyike szeretné filmjeiben szerepel­tetni. Ismertebb filmjei a Rochefort-1 kisasszonyok, Benjámin naplója, A háború vége, Halál a kertben. Tejút stb. Michel Plccoll 1925-ben született Párizsban. * jlftINA BOHDALOVA Az egyik legnépszerűbb cseh fllmszínésznö, akivel gyakran találkozunk a filmvásznon és a tévé képer­nyőjén. 1931-ben született Prágában. Ugyanott végezte a színművészeti főiskolát. Első ízben 1939-ben szere­pelt az Arany ember című gyermekfilmben. Igazt nagy szerepet 1956-ban Játszott a Honztk útja clmü filmben. A filmkedvelők kóráben humoráért lett népszerű. Köz­kedvelt színésznőnk férje, Radoslav Brzobohaty, szin­tén filmszínész. 38 évi házasság — 38 gyermek A brazil főváros egytk háza amely Ralmundo Carnabu tu­lajdona, inkább emlékeztet ho­telra, mint családi házra. Amerre csak néz az ember, mindenütt ágy, asztal, szák, tá­nyér és kanál sokasága. Az 51 éves Carnabu asszony 38 éve van férjnél s ezalatt 24 fiú-és 14 leány-gyermeknek adott áletet. A legidősebb 38 éves, a legfiatalabb három hőnapos. Maga a család egy vidám nagy társaság, melyben kölcsönösen segítik egymást. A szülök úgy osztották szét a munkát, hogy minden gyermeknek vannak napi kötelezettségei. Csodálat­ra méltó, hogy a szülők nem­csak, hogy névszerlnt szólítják valamennyit, de emlékezetük­ben tartják mindegyik születés­napját ls. Ha a család a pe­remvárosból be akar menni a városba, kénytelenek külön autóbuszt bérelni. rizi-bizi gasodott. A Kaukázus és a Don közt fekvő városnak nagy ha­dászati és kereskedelmi jelen­tősége volt. A műemléket mos­tanában restaurálták. Ot a sziklák alatt A Poprádi Építőipart Vállalat kassal részlege hazánk legje­lentősebb útépftésl munkála­tait valősít|a meg. Stratená község mellett (Roiiiavai já­rás) 320 méteres alagutat vág­tak a sziklás hegy alatt. Ez az első csehszlovák közúti ala­gút. A merészebb gépkocsive­zetők titokban már kl ls pró­bálták az alagutat, mely meg­gyorsítja és biztonságosabbá teszt az utat Oömör ás a Ga­ram-völgy között. Egy Jenny nevü terrier lett a partnere Oleg Popovnak, a hí­res szovjet bohöcnak. A hosz­szantartö szigorú vesztegzár miatt Popov nem vihette el sa­ját kutyáját Angliába, vendég­szereplésre. Ekkor az angolok több helybált négylábú sztárt vittek hozzá, hogy válasszon közülük. Popov jennyt válasz­totta, s most azzal láp fel a londoni nézők előtt. A tatartupl minaretet, amely réges-rég épült Észak-Osszét­földön, Elhotovo falu közeié ben, a Tyerek folyó menti csodának nevezik. A régészek véleménye szerint a minaret az egykor Itt elterült Felső-Dzsulat város egyik terűn ma-H^fc 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom