A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)
1971-12-31 / 52. szám
tyti 4fr ék wßemwye a boldogságról? A HÉT-ben feltett kérdésre a következő a vá-. laszom: Középkorú családos ember vagyok. Mögöttem van néhány évtized, melyben boldogság és boldogtalanság váltakozva, kísért végig. Szerintem más a boldogság ifjú, vagy felnőtt, más nős és nőtlen korban. Ifjúkorban úgy fogadjuk az életet, ahogyan látjuk és érezzük tisztán és természetesen, mintha csak annak úgy kellene lennie. Vagyis fiatal éveinkben ösztönösen nézünk a világra, boldogok vagyunk minden apró kis kellemes esemény hatására. Később, amikor munkaviszonyban vagyunk, vagy családot alapítunk, felelősség és kötelesség nehezedik a vállunkra. Ekkor a boldogságot már tudatosan várjuk, óhajtjuk és keressük. Az ember cselekvő lény, dolgoznia kell, kapcsolatban van a külvilággal, emberekkel, munkatársakkal. A sikerek örömmel töltenek el, boldoggá tesznek. Az eredménytelen munka, a kudarc elszomorít. Általában az a ta- t pasztalatom, hogy a boldogságot saját magunknak kell megteremtenünk. A jól végzett munka, az emberekkel való igazi barátság már magában boldogít. Igaz, hogy az egyéni boldogsághoz a munkatársak, családtagok is hozzájárulnak. Én általában akkor vagyok boldog, ha munkám Jól sikerül, megdicsérnek a munkatársak, s odahaza szeretettel fogadnak a családban, mert tisztességes munkaszerető embert látnak bennem. Boldoggá tud tenni, ha a környezetem felfigyel rám, ha az emberek olyan feladatkörrel bíznak meg, mellyel mások problémáinak megoldásában segíthetek. A közelmúltban ért ilyen boldogság, amikor megválasztottak a nemzeti bizottság képviselőjének. Boldog vagyok, hogy így is bizonyíthatom emberséges cselekedetemet, akárcsak a helyi villanyerőműben, melynek a könyvelője vagyok. V. FERENC illik - nem illik Hogyan viselkedjünk mulatságokon és tánc küzben Sok táncmulatságon tanúi vagyunk, hogy a jó táncosok alapvető hibákat követnek el és ezért nem jó partnerek. A férfi táncoljon nyugodtan, egyenes testtartással és ne mozdulatlan merevséggel, szoborszerüen. A férfi zárt ujjakkal tartsa a nőt dereka fölött. Táncosnőjét szilárdan tartsa, de ne szorítsa őt magához. Ha magasabb a táncosnője, derékra tett kézzel vezesse, viszont ha alacsonyabb, kezét a lapockáján tartsa. Ha a nő ruhája a hátán mély kivágású, kezét a kivágás alatt tartsa úgy, hogy a csupasz testet ne érintse. Bal kezét könyökben mérsékelten meghajtva, a táncosnő jobb kezét az ujjaival megfogja. Még gyors tánc közben sem való a bal kezét le-föl, vagy egyik oldalról a másikra lóbálni. Ha tánc közben akaratlanul egy másik táncospárba ütközünk, a férfi kérjen mindig bocsánatot. Ha partnerünk rosszabb táncos, mint mi, ne csináljunk különleges figurákat, amelyek kínos helyzetbe hozhatnák. Tánc közben a nő ne iparkodjék a férfit vezetni, hanem alkalmazkodjék annak tánclépéseihez. Partnerünknek sem szóval, sem semmiféle arcfintorgatással nem adhatjuk tudtára, hogy nem tartjuk jó táncosnak. Sok vita tárgya, hogy a férfi és a nő között tánc közben mekkora legyen a távolság. Az a helyes, ha a férfi és a nő között egészen kicsi térköz marad. Tánc közben komoly és mogorva arcot vágni nem való. A játszott melódiát tánc közben dúdolhatjuk. Ha a nő ismeretlen férfival táncol, ne kezdje el ő a beszélgetést, várja ki, amíg partnere társalogni kezd. Ha komoly partnernőnkkel és társnőnkkel táncolunk, nem illő figyelmünket a körülöttünk táncolókra összpontosítani. Ha szűkebb körű estélyt vagy házibulit rendezünk, a férfi kötelessége minden nővel legalább egyszer táncolni. Ez a kötelesség elsősorban a vendéglátóra és családjára vonatkozik. Minden vendég kötelessége a vendéglátó feleségét, leányait és rokonságának nő tagjait táncra kérni. Viszont a vendéglátó fiai és rokonai kötelessége táncra kérni főként azokat a nőket, akikkel a többi vendégek kevesebbet foglalkoznak. A nagyobb bálokon bármelyik nőt táncra kérhetjük. A felkérés úgy történik, hogy a nő elé állva táncra kérik ezekkel a szavakkal: „Szabad kérnem?" Ha elutasít és nem akar velünk táncolni, ne beszéljük rá és ne adjuk jelét csalódottságunknak. Ha a nő, akit táncra akarunk kérni, az édesanyja, vagy más nő társaságában van, kikérjük társnőjének hozzájárulását is. Ha női társaságban mentünk mulatságra, elsősorban vele táncolunk. Olyan nővel, akit ezelőtt nem ismertünk, nem táncolunk egész este, még akkor sem, ha nagyon tetszik nekünk. Ha a nő egy táncot elutasít, ezt csak nagyon udvarias formában teheti. Elnézést kér, hogy fáradt, vagy ezt a táncot már másnak ígérte. Ha azonban a táncost fáradtságra való hivatkozással, vagy azzal utasította el, hogy ezt a táncot nem kedveli, akkor ezt a táncot mással se táncolja. Mit csináljon a nő, ha ketten kérik fel egyszerre? Ha a táncot az egyiknek már előre elígérte, felkérését elfogadja és a másik táncosnak ezt röviden megmagyarázza. Ha a táncot nem ígérte egyiknek sem, kosarazza ki inkább mind a kettőt azzal az indokkal, hogy nincs kedve táncolni. Mások asztalához csak abban az esetben üljünk, ha ott ismerősünk van. 0) iS '5 0 g 0) «55 <<5 U | • ^ "V" f'NY, c Ii. anH •»üSÉ- ' •»üSÉ- ' ANA8ZTASZIJA VERTYINSZKAJA A szovjet filmvilág kiválóságainak közismert alakja. Színészi tehetségét a Szerelmesek, a Hamlet, a Háború és béke ctmfl filmekben csillogtatta. Anasztaszlja gyöngédséggel, kellemes megjelenésével, nöl bájjal fárközött be a mozllátogatök szivébe. A nagy szovjet filmrendezők, Grlgorlj Kozlncev és Szergej Bondarcsuk szívesen dolgoznak vele és egyre gyakrabban bízzák meg új szerepekkel. 1 MICHEL PICCOLI 1949-ben játszotta első filmszerepét. Azóta hatvan francia és külföldi filmben szerepelt. A nagy francia filmrendezők mindegyike szeretné filmjeiben szerepeltetni. Ismertebb filmjei a Rochefort-1 kisasszonyok, Benjámin naplója, A háború vége, Halál a kertben. Tejút stb. Michel Plccoll 1925-ben született Párizsban. * jlftINA BOHDALOVA Az egyik legnépszerűbb cseh fllmszínésznö, akivel gyakran találkozunk a filmvásznon és a tévé képernyőjén. 1931-ben született Prágában. Ugyanott végezte a színművészeti főiskolát. Első ízben 1939-ben szerepelt az Arany ember című gyermekfilmben. Igazt nagy szerepet 1956-ban Játszott a Honztk útja clmü filmben. A filmkedvelők kóráben humoráért lett népszerű. Közkedvelt színésznőnk férje, Radoslav Brzobohaty, szintén filmszínész. 38 évi házasság — 38 gyermek A brazil főváros egytk háza amely Ralmundo Carnabu tulajdona, inkább emlékeztet hotelra, mint családi házra. Amerre csak néz az ember, mindenütt ágy, asztal, szák, tányér és kanál sokasága. Az 51 éves Carnabu asszony 38 éve van férjnél s ezalatt 24 fiú-és 14 leány-gyermeknek adott áletet. A legidősebb 38 éves, a legfiatalabb három hőnapos. Maga a család egy vidám nagy társaság, melyben kölcsönösen segítik egymást. A szülök úgy osztották szét a munkát, hogy minden gyermeknek vannak napi kötelezettségei. Csodálatra méltó, hogy a szülők nemcsak, hogy névszerlnt szólítják valamennyit, de emlékezetükben tartják mindegyik születésnapját ls. Ha a család a peremvárosból be akar menni a városba, kénytelenek külön autóbuszt bérelni. rizi-bizi gasodott. A Kaukázus és a Don közt fekvő városnak nagy hadászati és kereskedelmi jelentősége volt. A műemléket mostanában restaurálták. Ot a sziklák alatt A Poprádi Építőipart Vállalat kassal részlege hazánk legjelentősebb útépftésl munkálatait valősít|a meg. Stratená község mellett (Roiiiavai járás) 320 méteres alagutat vágtak a sziklás hegy alatt. Ez az első csehszlovák közúti alagút. A merészebb gépkocsivezetők titokban már kl ls próbálták az alagutat, mely meggyorsítja és biztonságosabbá teszt az utat Oömör ás a Garam-völgy között. Egy Jenny nevü terrier lett a partnere Oleg Popovnak, a híres szovjet bohöcnak. A hoszszantartö szigorú vesztegzár miatt Popov nem vihette el saját kutyáját Angliába, vendégszereplésre. Ekkor az angolok több helybált négylábú sztárt vittek hozzá, hogy válasszon közülük. Popov jennyt választotta, s most azzal láp fel a londoni nézők előtt. A tatartupl minaretet, amely réges-rég épült Észak-Osszétföldön, Elhotovo falu közeié ben, a Tyerek folyó menti csodának nevezik. A régészek véleménye szerint a minaret az egykor Itt elterült Felső-Dzsulat város egyik terűn ma-H^fc 18