A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-31 / 52. szám

Technikai c chuságo je, amelynek alapján egy év ideje majdnem egy másodpercet változik. Ez pedig sok műszaki és tudományos berendezés üzemében nem engedhető meg. Nyilvánvaló viszont, hogy célszerű az atomórákat a Föld forgási idejé­vel koordinálni a földi navigáció ér­dekében. A koordinálás jelenleg úgy történik, hogy az atomóra állandó járási sebességét lelassítják és éven­ként többször töredékmásodperces korrekciót hajtanak végre. Ez azon­ban precíziós időmérésekben zavaró lehet, ezért az új rendszert egyszerű­sítik: az atomórát egyáltalán nem lassítják le, hanem 12 vagy 18 ha­vonként egy teljes másodpercet le­vonnak az atomóra által jelzett idő­ből. Természetesen a közhasználatra szolgáló órák jóval többet késnek vagy sietnek évi egy másodpercnél, így a nagyközönségnek továbbra is csak az lesz a teendője, hogy a rá­dióállomások pontos Időjelzéséhez igazítja óráját. Akinek igen pontos órája van, 12 vagy 18 havonként ész­lelheti majd, hogy az előző napon a rádió időjelzésével még teljesen egyező órája egy másodperces elté­rést mutat. „Szökő-másodperc" Egy másodperc ugrás igen hasonló a szökőévenkénti egy járulékos nap­hoz. A szökőévet tudvalevően azért intézményezték, hogy az évszakok minden évben azonos naptári időben kezdődjenek. Erre azért volt szükség, mert a Föld forgási ideje alapján mért év nem tartalmaz pontosan egész számú napot. Hasonlóképpen egy nap sem tartalmaz egész számú másodperceket (nem pontosan 86 400 másodpercet), sőt különböző napok különböző számú másodpercekből állnak. Az atomórás időszámítás alapján naponként fennmaradó tört másodperc sok év után végül is azt eredményezné, hogy időszámítá­sunk nem lenne a Nap járásával ko­ordinálva. Ezt fogja megszüntetni az előbb említett „szökő-másodperc", amelyet évenként vagy másfél éven­ként a rádióállomások pontos időjel­zései alapján fognak bevezetni, még­pedig január 1-én vagy július 1-én éjfélkor. A navigátorok és a csilla­gászok részére külön időjelző állo­mások a Föld forgási idején alapuló időjelzéseket is közvetítenek majd, minthogy a földi navigációban és a csillagászatban ezekre van szükség. Az atomóra alapján közvetített idő­jelekhez viszonyítva azonban soha­sem lesz 0,7 másodpercnél nagyobb eltérés. Békés, alkotó munkával teli év maradt mögöttünk. Európa népei 1971-ben jelentős lépést tettek előre a megértés útján. Ez elsősorban a Szovjetuniónak és a szocialista államok fáradozásának köszönhető. Az öreg földrészen a szellem emberei egyre inkább az egyetemes emberi haladáson munkálkodnak. Ezt bizo­nyítják a tudomány és technika legújabb eredményei is. ionoszféra nagyon zavarja ezt a su­gárzási hullámhossz-tartományt. Szovjet mérnököknek a hírek sze­rint sikerült olyan „zavarszűrőt" ké­szíteni, amely kizárja az ionoszférá­nak ezt a zavaró hatását. Nemrég küldte meg a Szovjet Tudományos Akadémia az angol Királyi Csillagá­szati Társaságnak a harkovi rádió­teleszkóp-rendszer teljes leírását. (Közismert, hogy az angol és szovjet rádiócsillagászok között hosszabb ideje nagyon eleven tudományos kapcsolat alakult ki.) Az új anten­narendszert egyenes antennák, úgy­nevezett dipólok sora alkotja. Ezzel a rádióteleszkóppal figyelik a szov­jet csillagászok a Seyfert típusú ba­laxisokból, a Cassiopeia rádióforrás­ból és a Rák-ködből érkező decimé­teres sugárzást. „Szegágy" a lábaknak Nyugatnémet kutatók újfajta gyógyszandált kísérleteztek ki. A szandál talpát sok száz rugalmas gumirudacska alkotja. Ezek járás közben masszírozzák a lábat, mégpe­dig nemcsak alulról, hanem oldalról is. Ugyanis amikor a láb a talpra nehezedik, a szegélyező hosszabb ru­dacskák a közép felé hajlanak, a lábhoz simulnak. Az állandó masz­százs javítja a vérkeringést, a láb mindig meleg marad. lúllni Mackerle a hengertalpú változat modelljével és ogy 12 talpú kerékkel bármilyen Irányban haladhat, hátrálhat oldalazhat. A 2,2 méter hosszú kocsi pél­dául biztonságosan beoldalazhat két autú között szabadon hagyott 2,3 m hosszúságú parkolúhelyre is. A prágai járműfejlesztési Intézetben tervézett és megépített elsú kísérleti pél­dány egy-egy kerekén — két egymás mel­letti sorban — hat-hat (a kocsin összesen 48) gömb alakú talp van, s a kerékanya g­ban egy-egy tolattyús szeleprendszer. Á szelepek engedik ki a haladás szerint az elölsú talpakbél a fölös levegőt, és átve­zetik a hátulsó, felfúvandú gömbtalpakba. Közben természetesen fogy is a kisnyomá­sú (a gömbtalpak közepes túlnyomása 0,2 att) levegú. Ezt egy 2 lóerős Trabant-mo­torral hajtott légsúrftó 0,5—0,8 att-s túl­nyomású levegőt sűrítve pótolja. A kocst 20 kilométeres óránkénti sebes­séget érhet el (vezetőjét tehát aligha ír­ják fel gyorshajtásért). Előnyös, hogy mo­torja állandéan közel azonos — a legked­vezőbb — fordulatszámmal pöröghet, mert hirtelen energiaigény, például gyorsítás esetén az ahhoz szükséges többletlevegő egy részét légtartálybél vezetik a kerekek­hez. Ezt a tartályt lassúbb haladáskor a sűrítő termelte többletlevegóvel töltik fel. A ROTOPED kísérleti példányának ada­tai a következők. Hossza (karosszéria nél­kül) 2,2 m, szélessége 1,47 m, tengelytá­volsága 1,6 m, nyomtávja 1 m, szabad­magassága 0,35 m, kerékátmérője 0,5 m. gömbtalpátméróje 0,16 m, súlya (üresen) 420 kg. A kocsit kormánykorékkel, gáz­pedállal, láb- és kézifékkel és előre-hát ra-menetl Irányválasztú karra! irányftfák. A ROTOPED általános közúti járműként nem volna gazdaságos. A Trabant ugyan­ezzel a motorral négy személyt ötszörte nagyobb sebességgel, tehát átszámítva: 120 szor kisebb fogyasztással szállít. Vi­szont gazdaságos olyan terepen, ahol a Trabant legfeljebb emelődaruval juttatha­tó arrébb. A prágai intézetben tovébb folyik a munka a minél hatásosabb kerékforma, a legjobb gömbtalp-anyag stb. kialakításával. Készül már nagyobb karosszériás, többsze­mélyes, ferde hengerekből álló ta'pú kí­sérleti változat is. A terepjáró jármúvek családja tehát egy kölönleges új taggal szaporodik. SZŰCS JÓZSEF Vetőmagok besugárzása a Szovjetunióban megkezdték a képen látható, teherautóra szerelhe­tő „vándor" radioaktív besugárzóbe­rendezés sorozatgyártását. A magok vetés előtti sugárkezelésére használ­ják. A kis adag gammasugárzás a mag öröklő tulajdonságait hordozó molekulák bizonyos alkotórészeit el­pusztítja, illetve átalakítja, így — megfelelő irányítással — a növény­nemesítés céljait szolgálhatja. A tel­jesen zárt kivitelű berendezés sem­miféle káros hatással nincs a kör­nyezetre. A jövő írógépe? Günter Hau) német mérnök sze­rint a hagyományos írógép már ki­szolgált. A nyelv állandóan fejlődik, s az egyes betűk előfordulásának a gyakorisága is változik. A mai író­gépek billentyűzete, illetve betűel­rendezése pedig semmit sem válto­zott közel 100 év óta.,A két kéz ter­helése íráskor ma már közelítően sem egyforma. Ezenfelül a hagyo­mányos írógép egészségügyi szem­pontból sem kifogástalan: a gerinc­oszlop meggörbülését segíti elő. Űj szovjet antennarendszer A rádiócsillagászok általánosan egyetértenek abban, hogy egy olyan „óriás fül"-nek a készítése, amely a világmindenségből érkező hullámok közül éppen a decimétereseket fogja fel, nehéz feladat. Oka, hogy az A Hauf mérnök által tervezett „huszadik század írógépével" na­gyobb munkateljesítményt lehet el­érni, egészségesebb testtartás mellett nemcsak a kezek terhelését egyenlít­tette ki jobban a betűk átrendezésé­vel, hanem a billentyűmező kiképzé­se is új: nyereg alakú. Uborkatermelés fólia alatt A szovjet Zöldségtermelési Kutató­intézet újszerű eljárást dolgozott ki uborkatermelésre, kiteregetett (áll­vány nélküli) polietilénfólia alatt. A fóliát kis, 25—30 cm magas föld­sáncok hordják. Egy különleges gép húzza a földsáncokat, veti a sáncok mindkét oldalán a magokat, kitere­geti és a talajon megerősíti a fóliá­kat hét 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom