A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-17 / 50. szám

ÖLDKÖZ/T. tant:' VSR LS/AHARA \ d vim^ w orczagai Gyönyörű őszi alkonyat. A nap utolsó sugarai már a fenyvesekkel borított dombról hullanak a Mariánské Lázné-i Leningrád szálló pázsittal borított teraszára. A szálló törzsvendégei ma aligha ismernének rá erre a helyre. A fehér asztalok felett színes napernyők; frakkos, cilinderes urak isszák a pezsgőt, hosszúszoknyás, csipkekalapos hölgyek tejszínhabot esznek. A teraszon a múlt század légköre uralkodik. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij ezekkel a szavakkal kezdi A játékos című novelláját: „14 napos távollét után végre hazatértem. Hozzátartozóim már 3 napja Rulettenburgban tartózkodnak ..." Alekszej Batalov rendező Rulettenburg atmoszféráját Mariánské L áznéban vélte felfedezni. S most itt a kamerák előtt újra életre kelnek Alekszej Ivanovics, a tábornok, Degrieux, Blanche kisasszony és más ismert Dosztojevszkij-alakok. Kezdődik a 111/2 számú felvétel: Alekszej és a tábornok párbeszéde. Batalov rendező éberen figyel minden mozdulatukra. Az Alekszej szerepét alakító karcsú színész felemeli a kezét, de ebben a pillanatban felharsan Batalov hangja: Stop! Abbamarad a felvevőgép zúgása. „Kolja — mondja a rendező —, kiszaladtál a képből, a kézmozdulat jó, de ... csak eddig jöhetsz!" — s Batalov lábbal egy vonalat rajzol a földre. Burlajev bólint, újra próbálja a mozdulatokat, ismét zümmögni kezd a felvevőgép. Batalovnak ez lesz a harmadik filmje. Első a Köpönyeg volt, a második a Vasszívű királyfi. Batalov tehát már nem kezdő filmrendező. Nézőink azonban inkább mint színészt ismerik, mint az Anya, A nagy család és a Szállnak a darvak című filmek főszereplőjét. * — Régi álmom volt A játékos című Dosztojevszkij-novellának a filmre vitele — mondja a rendező —, a főszerepet is szerettem volna eljátszani. Sajnos, ma már életkoromnak nemigen felelne meg ez a szerep. Így a fivéremmel közösen megírtuk a forgatókönyvet, a főszerepet pedig . Nyikolaj Burlajevre bíztuk, erre a jelentős művészre, aki már 14 éves korában eljátszotta az Ivan gyermekkora című film főszerepét. Burlajev mellett a készülő szélesvásznú színes filmben látni Blanche és a márki — Jitka Zelenohorská és Vaszilij Livanov Alekszej Batalov rendező fogjuk még Vszevolod Kuznyecovot, Vaszilij Livanovot, Jitka Zelenohorskát, Helena Ruziőkovát és másokat. A film Dosztojevszkij születésének 150. évfordulója alkalmából csehszlovák-szovjet koprodukcióban készült. A Mariánské Lázné-i külső felvételek befejezése után a filmesek stábja átköltözik Leningrádba. Szöveg: ALOIS HUMPLÍK Képek: VLADIMÍR MOUCHA ALGÉRIA Területe: 2 381 700 km2 Lakossága: 12,9 millió (1968) Fővárosa: Algír, 897 000, elővárosokkal együtt 943 000 lakos (1966) Államforma: Népköztársaság Az ENSZ és az Arab Liga tagja Malival, Nigerrel, Líbiával és Tunéziával határos, s egy kis szakaszon Spanyol Szaharával is érintkezik. Lakosságának 84 százaléka arab, 15 százaléka berber. Az európaiak száma a legutóbbi években jelentősen csökkan. Számukat 80 000-re becsülik. Algésia felszíne a Szahara kopár, sivatagos vidékétől a szőlőtermő hegyoldalakig és a buja oázisokig a tájak nagy változatosságát mutatja. A Szaharától északra az Atlasz-hegység két lánca, a Szahara-Atlasz és a Teli-Atlasz húzódik. A két hegylánc között a 900 m magas Algériai-fennsík található, nagy mocsaras sóstavaival; ezek az ún. sottok. A partvidék 80—150 km széles termékeny síkság. Délebbre dombos-völgyes a vidék. A legkiemelkedőbb pont az Ahaggar-hegység Tahat csúcsa, 3005 m. A folyók legnagyobb része időszaki, időről időre kiszárad. A leghosszabb folyó a Selif (700 km). Algéria fejlődő agráror§zág. Szén-, vasérc-, földgáz- és kőolajkincse jelentős, de részben még mindig külföldi, elsősorban francia monopóliumok rendelkeznek vele. Van még az országban: mangán, foszfát, antimon, ólom, cink, réz, ón, márvány, kaolin és só. A kitermelt kőolaj egy részét belföldi finomítókban dolgozzák fel. A földgázt főként cseppfolyós állapotban szállítják ki az országból. A kohászat fejlődőben van. A feldolgozó ipar fejletlen. Kisebb üzemekben főleg közszükségleti cikkeket gyártanak. A művelésre alkalmas terület mintegy 15 százaléka szántó. A fontosabb növényi termékek a búza, árpa, zab, továbbá burgonva, dohány, gyümölcsfélék és zöldségek. Jelentős helyet foglal el Algéria a világ bor- és olivaolaj-termelésében. Ezek az ország legfontosabb mezőgazdasági exportcikkei. Részben nomád állattenyésztés folyik. A tenyésztett állatok a szarvasmarha, juh, kecske, ló, teve, szamár és öszvér. Jelentős a baromfitenyésztés, a sertéstenyésztés viszont alárendelt jelentőségű. Az erdőgazdaság legfontosabb terméke a paratölgy, utána a fenyő és a tölgy következik. A tengerpart mentén jelentős a szardínia- és heringhalászat. A vasútvonalak együttes hossza 4500 km, a műutaké 9050 km. Algériából indul ki a Szaharát átszelő korszerű autóút, amely az Ahaggar hegvségen keresztül Niger Köztársaságot és Csád fővárosát, Fort Lamvt köti össze az algériai tengerparttal. A fő kikötők Alger. Oran és Annaba. Az algíri repülőtér fontos légiforgalmi gócpont. A kormánv fontos feladatának tekinti az írástudatlanság felszámolását, de az írni-olvasni nem tudók aránya még nagy, és az iskolás korú gyerekeknek csak egv része 1ár iskolába. Az algíri egyetemen mintegy 8000 diák tanul. Egy jelenet a filmből — a márki lajev a játékos szerepében (Vaszilij Livanov), a tábornok (Vszevolod Kuznyecov) és Nyikolaj Bur-