A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-11-12 / 45. szám

A Hét képes versenye Kicfoda micsoda Kedves olvasóink, minden számunkban három híres személyiség arcképét közöljük. Kl kell ta­lálni ezeknek nevét, vagy valamelyik alkotásuk címét. A szerencsés megfejtők között számon­ként 150 korona jutalmat sorsolunk kl. A rejt­vényhez szelvényt mellékelünk, amit a meg­fejtéshez csatolni kell. Többek kérésére közöljük, hogy a versenyszelvényt a lap megjelenésétől számított egy héten belül a helyes válasszal együtt be kell küldeni a szerkesztőségbe. A ké­sőbb beküldött válaszokat nem vehetjük figye­lembe a sorsolásnál. l. A bolsevik párt és a szovjetállam kiváló sze­mélyisége. Született 1877-ben Vilnában, meghalt 1926-ban Moszkvában. Forradalmi tevékenységét 1895-ben a litván szociáN demokrata szervezet tag­jaként kezdte, majd Len­gyelország és Litvánia Szociáldemokrata Pártjá­nak egyik vezetője lett. 1906-tól az OSZDMP és Központi Bizottságának tagja. Forradalmi tevé­kenységéért többször le­tartóztatták; összesen 11 évet töltött a cári börtö­nökben és száműzetésben. Kiemelkedő szerepe volt a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom előkészí­tésében és győzelmében. Tagja volt a pétervári Forradalmi Katonai Bi­zottságnak. 1917 decembe­rében a Lenin javaslatára megalakított Cseka (ké­sőbb GPU, majd NKVD) vezetőjévé nevezték ki. - Neve? 2. Todor Pavlov, bolgár filozófus, esztéta, közéleti személyiség. 1890. február 14-én született a makedó­niai Stipben. 1919 óta a kommunista párt tagja. A fasiszta hatalom üldöz­te, bebörtönözte, majd in­ternálta. 1944 - 46-ban Bul­gáriának köztársasággá való kikiáltásáig a három régens egyike. 1947-54-ben és 1962-ben a Nem­zetgyűlés Elnökségének tagja, 1946—48-ban a filo­zófia tanára a szófiai egyetemen, 1945-től aka­démikus. - Nevezzen meg egyet magyarul ls megjelent tudományos munkál (könyvei) közül. 3. Donbaszl bányász, ké­sőbb gazdasági vezető. Született 1906. január 3-án az orjoli körzeti Lugovsz­kaja faluban. 1927-től bá­nyamunkás a Donyec-me­dencében. 1935-ben a Do­nyec-medencel Központi Irmino bányában a mun­ka jobb megszervezésével és műszaki ismereteivel az előírt norma'sokszoro­sát teljesíti. Kezdeménye­zése a Szovjetunióban rö­vid idő alatt tömegmozga­lommá vált, nálunk is több iparágban alkalmaz­ták. - Neve? A 25. számú verseny nyertese: Jakab Ilona, Holiäa 15., okr. Luéenec. 29 Versenyszelvény Egy aktuális kérdés: Mít VOT Q Választásoktól? Pol Iák József, munkás, Komárno: „A régi vá­lasztásokról, az egykori kíméletlen korteskedés­ről, a választópolgárok becsapásáról, a kommu­nisták üldözéséről családunk idősebb tagjaitól hallottam. Ma közös, egységes jelöltjeink vannak és ezt jónak tartom. Szeretném azonban, ha meg­választásuk után többet tehetnének a fiatalok érdekében. Gondolok itt a lakáskérdés gyors megoldáséra, valamint arra, hogy az új lakótele­peken szorítsanak helyet játszótereknek, sportte­lepeknek is." Ondrej Nepela, a műkorcsolyázás férfi világ­bajnoka: „Életemben először szavazok majd no­vember végén. Nagy megtisztelésnek tartom, hogy tagja lehetek a Szlovákiai Választási Bizott­ságnak. Meggyőződésem, hogy a képviselő-jelöl­tek, megválasztásuk után, a választási progra­mok mielőbbi teljesítésére törekszenek majd." Fogas László, a bratislavai Komensky Egyetem Bölcsészkarának III. éves hallgatója: „A válasz­tások után az irányító szervek munkájának ja­vítását, rugalmasabbá tételét remélem. És ha a szavakat tettek is követik, aligha jelent majd komoly gondot a CSKP XIV. kongresszusán ho­zott határozatok teljesítése." Danlä Ervin, a SZISZ Bratislava-vidéki járá­sának titkára: „A képviselő-jelöltek kiválasztá­sánál azt tapasztaltam, hogy a jövőben több fia­tal jut majd szóhoz a képviseleti szervek nem könnyű munkájában. Jó jel, mondhatnám bizo­nyítási lehetőség ez a fiataloknak, hogy az Idő­sebbek ne csak elmarasztalják, hanem dicsérjék is a fiatal nemzedéket." Ján ReSetár mérnök, a Hrnéiarska Ves-i cfsz közgazdásza: „Községünkben a nemzeti bizottság dolgozói több olyan probléma megoldását terve­zik, melynek mindeddig nem sikerült elég figyel­met szentelni. Ennek kapcsán szó van egy új iskola építéséről, a vízvezeték-hálózat kérdésének és a cigány származású lakosság problémáinak megoldásáról. Tetszik nekem, hogy a nemzeti bi­zottság szerveiben a jövőben több fiatal lesz, akik rugalmasabbak, „rámenősebbek" az időszerű kérdések megoldásában." (M) „A minap vitám volt a barátnőmmel arról, hogy káros-e az erotika? Kérem írjanak erről bővebben, hogy lezárhassuk vitánkat" — írja levelében L. M. 17 éves kassal (koSicel) diáklány. Valóban, bizonyára sok fiatal találkozott már e fo­galommal s csak felületesen átsiklott fölötte, ahe­lyett, hogy mélyebben értelmezte volna eme ősrégi eredetű, sejtelmes szó értelmét. EZÉRT HAT: Mi az erotika? Az erotika érzékiség, a szerelmi élet érzéki vonat­kozásainak gyűjtőneve — mondhatnánk tömören. Joggal vetődhet fel azonban most már bárkiben a kérdés: milyenek az erotikával kapcsolatos problé­mák, tudnivalók napjainkban? A huszadik században végbement óriási társadalmi változások eddig példátlan mértékben átformálják a társadalmi kapcsolatokat, melyek szükségszerűen befolyásolják a két nem egymáshoz való viszonyát. Ebben az összefüggésben három alapvető jelenség áll az előtérben, melyek az erotika mai képét meg­határozzák. Az első s legfontosabb a szexuális'tabuk csődje, vagyis a nemi érintkezésre vonatkozó erköl­csi elbírálás terén végbemenő gyökeres változások, melyek a múlt generációk legliberálisabb nézeteit is elavultnak tüntetik föl a mai fiatalság szemében. A második a fogamzásgátló szerek hozzáférhetősége tefén tett óriási haladás, ami rendkívül messze­menő és mélyreható változást jelent az emberiség életében. A harmadik igen nagy jelentőségű tény az. hogy az embereknek egyre több a szabad idejük és így egész életstílusuk megváltozik. Mindezek a jelenségek a szerelemről és annak mibenlétéről, mint bizonyos szükségletek kielégíté­sének különleges módjáról alkotott mai elképzelések tömeges fellendülését vonják maguk után. Ezzel a szexualitás a „konzum" jellegét ölti magára. Ezekkel az érzelmi életre káros jelenségekkel főképpen a nyugati országokban találkozhatunk, ahol egyre több pszichológus, szociológus és szexuológus figyelmeztet ennek káros hatására. Véleményük szerint éppen e könnyed, kötelezettségek nélküli szerelemtől meg­csömörlött nemzedék előtt kell mielőbb feltűnnie egy olyan távlatnak, ahol a partnerek mint egyéni­segek is szeressék egymást, felfedezve ezzel a két Akt nem, két szerető ember szuverén egyéniségének egybeolvadását jelentő szerelem már-már elveszett, fennkölt lényegét. Aznavour faradhatatlan... Két teljes órát színpadon lenni s ezalatt végig lekötni tudni a publikum figyelmét — ez bizony nemcsak a hang­szálak, hanem a személyiség, a megjelenés s bizony — sport­nyelven szólva — erőnlét dol­ga is. Az ismert francia san­zonénekes: Garabed Aznavur­jan (világszerte „csak" Charles Aznavour) fáradhatatlanságá­ról, kitartásáról szinte legen­dák keringenek a fiatalabb énekesek között. Mert ki hin­né erről a világhírű, rokon­szenves művészről, hogy már negyvenhat éves?! Az érett­férfikort hazudtoló fiatalos lendülettel szerepelt a közel­múltban a párizsi Olympiában is épp úgy mint tiz-tizenöt év­vel ezelőtt . . . Aznavourt az énekesek „nagy öregjének", veteránnak tartják müvésztársai. De nem csupán ők, hanem a sportolók is, hi­szen rendszeresen, az időjárási viszontagságoktól függetlenül fut le naponta, reggelenként, két kilométert, amit kora ta­vasztól késő őszig még kétszáz méter úszással is egybeköt. Minden egyes szereplés előtt pedig — mielőtt színpadra lépne — még egy negyedórá­nyi talajtornára, masszázsra is jut idejéből. Hogy miért? „Azért, mert minden egyes fellépés épp oly komoly erő­feszítés, akár egy rögby-mér­közés" mondja. És még vala­mi: Aznavour szerint nagyon olcsó és jó sport a mezítláb való járás is. Szerinte: „Így járni a meleg vagy langyos ta­lajon, számomra nagy élveze­tet jelent. Remekül lehet köz­ben gondolkozni, tervezget­ni..."

Next

/
Oldalképek
Tartalom