A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-11-12 / 45. szám

Képregény 12. Tűz van! 81. Félreverik a harangokat. Tűz van. A körmenet megáll, felbomlik, futni kezdenek. Az égre a gyönyörű bárányfelhők alatt Irtózatos fekete füstök kavarognak fel. A harangok szakadatlanul konganak. Mikor félreverik a harangot, a legirtóztatóbb muzsika a falu életében. Felcsap a láng. Mindenkiben reszket a szív, ha ezt látja. Percek alatt ég az egész tető, mint disznóperzseléskor a vidám szalmatüz. Alatta ég a padlás, beszakad, égnek a bútorok, ég a lisztes hombár, ég a ruha, a kincs. Asszonyok sikoltása, gyerekek sírása tölti be az egész környéket, velük sír és jajgat mindenki. 78. Mennek, gyermeki tiszta szívvel haladnak a menetben. Veszelka Péterné síró szemekkel és szomorú sorsán elborult elmével lépeget, halad, elgondolja azt is, hogy mennyi szerencsétlenség üldözi azt az ő szögény embörét, Veszelka Pétert. Most is a legfőbb pártfogója, Bujkó szenátor, ahogy hírlik, az üldöztetések miatt elbujdosott Szöged városából. Míg ott lépeget gyenge szívvel, íme utána mén a lánya a sorban, s lám ki csatlakozik hozzá, a pusztai ruhájában, ami cseppet sem feltűnő, mert rengeteg pusztai mind így van öltözve: Rózsa Sándor. 79. A búcsú nyüzsgő életében egy kikiáltó eldalolja Káposzta Sári szomorú históriáját: Káposzta Sári szép lány volt, és szerette a szegény csikós legényt, Gulyás Misit. A rátarti Káposzta János, az apa, a gazdag Csikós Palinak szánja Sárit, aki bánatában kútba ugrik. Gulyás Miska kimenti. Káposzta János ostornyéllel veri a lányát, az anya meg a nyújtófával kényszeríti Sárit Csikós Palihoz. Már Indulnak az esküvőre a templomba, amikor Gulyás Miska lopott lovon a násznép közé rohan és elragadja Sárit. Csikós Pali utánuk és az erdőszélen pihenő Miskát szíven lövi. A gyilkost elfogják a zsandárok. Fel is akasztják. Káposzta Sári fájdalmában eszét veszti. A kikiáltó el ls dalolja az erkölcsi tanulságot: „Tanuljatok ebből anyák, apák — kit lány szerei annak add oda - Meri ha lány olyan nagyon szeret — Igen könnyen megbolondulja." 80. Juliska mikor meglátogatja Rózsa Sándort, először majd elájul, azután majd (elrepül az örömtől. De nem mutatja. Nem úgy van nevelve egy parasztlány, hogy meglátszék rajta az öröm, vagy a bánat. Csak megremeg egy kicsit az a csúnya nagy szája, mintha sírás rezegtetné, de mind lenyelt. Veszelkáné is feleszmél, meglátja őket együtt. Nem kiált fel, megy tovább meghajtott fejjel, bánattól elsötétedett arccal. Sándor csak annyit mondott: „Juliska lelköm... Elszegődtem," - Juliskának megremegett az egész belseje. Nem betyár. Embör lett. Csikós lett. „Számadónak" -mondta Sándor. „A nevem Bálint." Juliska törli a könnyét, ami pergelt, mint a gyöngyvirágról a harmat. „Bátori Bálint." Legelőször azt mondták, aki patkoltat a kovácsnál, Batori Bálint a neve ... 83. Mikor elfogyott a kis házak tüze, Sándor ránézett Juliskára. Es Juliska ment. Ha néznek rá, akkor ugye mönni köll. Ment, mint az angyalok a lángon át. Már sömmit se bán. Ogy köllött lönnl. Maga se tudta, hogy kerül a lóra. A ló pedig úgy repült, mint a gondolat. Neki a végtelen síkságnak. Hátuk mögött füstölt Szöged. Majd újra felépül és szebb lesz, mint volt. A rossz házak helyére jó házakat raknak, a rossz erkölcsöket megjavítják. Nem köll Szögeden búsulni. Kivált, hogy Rózsa Sándor már a lovát ugratja. Viszi • magáét. Viszi a csúnya lányt. A betyár mindenét neki! Néha mögtapintja, mögvan-e még a kincse. Mögvan. Mig ez mögvan, addig nincs baj. De nincsen ám. - Vége -Hi. Rózsa Sándor a legnagyobb vakmerőséggel megy egyik házból a másikba, mindenünnen kihozva a legféltettebb dolgokat. Ahogy kilép egyik házból, beomlik utána a zsarátnokos tető. Mintha sérthetetlen volna. Egy égő gerendán megy kérésziül és két gyereket hoz kl a karján. Bámulják bátorságát, vakmerőségét. De egyetlen nagy házba sem ment be, csak azokba a kis putrikba, ahol semmi sincs, vagy ami van. semmit sem ér. Ha mondják neki. hogy mentse meg a házat és a pénzt, kap belőle, oda se ügyel, már akkorára bent van a másik zsellérházban. - Juliska megforrósodott szívvel kiséri az útján. Már csak pislognak a parazsak.