A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-11-05 / 44. szám

Egymillió tudományos kutató A KGST-országok együttműködésének elmélyítését és a szocialista gazdasági integráció fejlesztését szolgáló komplex programban fontosnak jelöli meg a tagállamok tudományos-műszaki együttműködésének, a szocialista gazdasági integrációnak és a többi szocialista országgal fenntartott gazdasági és tudományos kapcsolatoknak az állandó fejlesztését. Mérhetetlenül megnövekedett a Szovjetunió és a nagy tudományos-technikai potenciállal rendelkező többi szocialista állam együttműködése a tudományban és a technikában. A KGST-országokban, amelyek fejlett tudományos kutatóintézeti hálózattal rendelkeznek, több mint egymillió tudományos kutató dolgozik, vagyis a világ tudományos kádereinek körülbelül egyharmada. Eredményesen dolgozik több nemzetközi tudományos szervezet: az Egyesített Atomkutató Intézet, a KGST-országok Nemzetközi Tudományos, és Műszaki Információs Központja stb. A szocialista világrendszer ésszerű kihasználásának egyik fontos területe ma az egyes országok műszaki kutatásainak összehangolásában rejlik. Az e téren végzett közös munka fejlesztése hozzájárul a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításához, amelyet a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 25. ülésszaka elfogadott. Űj elem A szocialista integráció komplex programja nemcsak az anyagi termelés, a tudomány, a technika, a valutáris és a pénzügy, a külkereskedelem és a szállítás problémáira terjed ki, hanem az irányítás és a tervezés, a jogi, a szervezeti és a módszertani teendőkre is. A gazdasági integráció valamennyi problémájának átfogó, az összefüggéseket tekintetbe vevő kidolgozása a KGST-tagországok gazdasági és tudományos-technikai együttműködésének sajátos, minőségileg új eleme a jelen szakaszban. Az SZKP XXIV. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolójáról elfogadott határozat megállapítja: a KGST-országok politikája, amely az államközi szakosításon és a kooperáción, a népgazdasági tervek körültekintő egyeztetésén, a gazdasági integráción alapul, kifejezi a világszocializmus fejlődésének objektív szükségszerűségét. A tudományos-műszaki együttműködés és a külkereskedelem volt a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak egyik „legrégibb területe". Ez a szocialista világrendszer kialakulásának időszakában kezdődött. A Szovjetunió 1947-től minden szocialista országgal kormányközi megállapodást kötött a tudományosműszaki együttműködésről. Súlyponteltolódás Az utóbbi évtizedben a súlypont az elvégzett tudományos kutatások és műszaki eredmények kicseréléséről mindinkább eltolódott a nagy tudományos és műszaki problémák megoldását szolgáló erőfeszítések és eszközök egyesítésére. Így olyan űj együttműködési formák alakultak ki, mint a koordinált vagy közös kutatások, a rokon intézmények együttműködése, közös tudományos intézetek és tudóscsoportok együttműködése a tudományos-technikai prognosztikában, a tudomány és a technika tervezésében. A szocialista országokban megvalósuló gazdasági reformok, az önelszámolási elv megszilárdulása és a gazdasági ösztönzés feltételei között megváltozott a tudományos-műszaki együttműködés jellege. Ez törvényszerűen felveti, hogy a tudományos-technikai vívmányok nemzetközi cseréjének megfelelő változásokat kell végbevinni a gazdasági elszámolásban. A KGST-országok között A tudós utánpótlást a kitűnően felszerelt iskolák biztosítják. A Szovjetunióban a tudományos kutatómunka az embert szolgálja. tudományos-műszaki együttműködés gazdasági mechanizmusát is meg kellett változtatni, ez törvényszerűen megfelel az egyes országok népgazdaságában végbement változásoknak, mivel ezek az államok ma már jelentős tudományostechnikai potenciállal, fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkeznek. Hatékonyságnövelés A KGST végrehajtó bizottságának 1967-ben tartott 20. ülésszakán megállapították, hogy a tagországok ingyenesen és gazdasági elszámolás alapján is kicserélhetik tudományos-műszaki eredményeiket. A szocialista országok kölcsönös kapcsolataiban a gyakorlatban mind nagyobb helyet foglal el a tudományos-műszaki kutatások kölcsönös finanszírozása és a műszaki tapasztalatok olyan átadása, amikor a termelési kiadások bizonyos részét megtérítik. Az önelszámolási kapcsolatok bevezetése jelentősen fokozza a szocialista országok tudományos-műszaki együttműködésének hatékonyságát és kölcsönös előnyeit. A Szovjetunió és a szocialista országok tudományos-műszaki együttműködése ma két- és többoldalú alapon valósul meg. A gazdasági integráció komplex programjának gyakorlati realizálása kétségtelenül megköveteli a sokoldalú együttműködés mind szélesebb felhasználását. A Szovjetunió és a szocialista országok kétoldalú kapcsolatait, a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottságok révén valósítják meg. Ezek feladatai közé tartozik mind a tudományos-technikai együttműködés, mind a kölcsönös áruszállítás, az ipari termelés szakosítása és kooperációja. A tudományos-technikai kapcsolatokkal a bizottságokban állandó albizottságok foglalkoznak, amelyeket paritásos alapon hoznak létre a tudományos-műszaki együttműködés irányítására és ellenőrzésére. A bizottságnak fontos feladata, hogy megteremtse a szocialista országok rokon minisztériumainak és főhatóságainak közvetlen kapcsolatait. Ma 57 szovjet minisztérium és főhatóság folytat ilyen együttműködést. Közvetlen kapcsolatok Az utóbbi időben a Szovjetunió és más szocialista országok minisztériumainak és főhatóságainak közvetlen együttműködése a komplex problémák megoldását szolgálja, amely a népgazdaságnak nem egy, hanem több ágazatát fogja át. Az alapvető termelési ágak technológiai folyamatainak gépesítésében és automatizálásában például 10 szovjet és 7 NDK-beli minisztérium működik együtt. A közvetlen tudományos-technikai kapcsolatok fejlesztése megfelel annak a politikának, amelyet ezekben az országokban a népgazdaság és a tudományos-technikai haladás irányításában érvényesítenek, vagyis az ágazati elv megszilárdításának. Feltétlenül említést érdemel a Szovjet Tudományos Akadémia és a többi szocialista ország Tudományos Akadémiája között létrejött közvetlen kapcsolat és együttműködés az alapkutatásokban, valamint a főiskolai oktatást irányító főhatóságok együttműködése a főiskolai, egyetemi hallgatók képzésében. Külön említenünk szükséges a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Tudományos és Technikai Állami Bizottság és a megfelelő testvérszervek együttműködését. Az utóbbi időben ezek a szervezetek kétoldalú tudományos-technikai együttműködési megállapodásokat kötöttek. Az együttműködés során nagy figyelmet szentelnek a tudományos prognosztika kérdéseinek, a tudományos kutatások tervezésének és azok finanszírozásának, a tudományos-technikai információ tökéletesítésének és a tudományos-technikai csere hatékonyságának fokozására. 1700 téma A tervek gyakorlati megvalósítását a tudományos kutató- és tervezőszervek végzik. Mintegy 700 szovjet tudományos és tervező szervezet működik együtt más szocialista országok 860 szervezetével, 1700 probléma- és témakörben. Ha szükség van rá, akkor a tudományos kutató- és tervező- és kísérleti munkákra létre lehet hozni két fél részvételével tudósok és szakértők kollektíváit, közös tudományos kutató, tervező szervezeteket: intézeteket, tudományos központokat. tervezőirodákat, laboratóriumokat. * A sokoldalú tudományos-technikai együttműködés formáinak és módszereinek további tökéletesítésének megkönnyítésére a KGST keretében már 1962-ben létrehozták a tudományos és technikai kutatásokat koordináló állandó bizottságot. Ez a szervezeti és módszertani központ egyesíti és koordinálja a tagországok erőfeszítéseit a legfontosabb tudományos és technikai kutatások területén, hozzájárul a tudományos-technikai haladás általános meggyorsításához. A tudományos kutatómunka koordinációja minden tagország számára lehetővé teszi, hogy erőit a döntő kérdésekre összpontosítsa és ezzel egvütt elkeriiliék a oárhuzamosságokat. E munka méreteiről kériet adhat, hogy a KGST-ben 1966— 1970 között több mint 500 témában körülbelül 150 kérdés tudományos és technikai kutatásait egyeztették. A Szovjetunió és más szocialista országok tudománvos és technikai együttműködésének további szilárdítása és bővítése előmozdítja az új ötéves terv feladatainak sikeres teljesítését és egyaránt megfelel minden szocialista ország, s a szocialista közösség érdekeinek. IGOR KOVÁN a jogtudományok kandidátusa (APN)