A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-11-05 / 44. szám

Rangos hagyományokra építünk Kulturális életűnkben igen nagy szerepet Játszik a zene. Alig akad ember, aki ne kedvelné vagy a könnyű, vagy a komoly zenét. A zene végigkíséri az embert egész életében. A zenekedvelők széles tömegét két csoportba sorolhatjuk. Az elsőbe tartoznak azok, akik megelégszenek a zene hallgatásával, a másodikba, akiket nem elégít kl a zenének csupán a hallgatása, ezért maguk is énekelnek vagy muzsikálnak. A zene befogadásának ez a módja semmivel sem helyettesíthető. Kodály Zoltán erről így vélekedik: „Mi a teendő? Mennél nagyobb tömegeket közvetlen érintkezésbe hozni igazi értékes zenével. Mi ennek a legjárhatóbb útja? A karéneklés." Igen, a karéneklés a legtermészetesebb útja annak, hogy széles tömegbázisra helyezzük a zenei műveltség alapjait. Még indokoltabb ez a mi esetünkben, mivel népzenénk — zenei anyanyelvűnk — jó háromnegyede a vokális zenén alapszik. Elődeink ezt már tőbb mint száz évvel ezelőtt helyesen megérezték. 1864-ben alakult meg a roznavai (rozsnyói) Munkásdalárda, 1871-ben a levicei (lévai) Dalárda. 1921-ben a komárnói (komáromi) Egyetértés munkásdalárda. Tudomásunk van a nyitrai Dalárda, Nővé Zámky-i „Érsekújvár" dalárda, a koSlcei (kassai) Szervezett Munkások Dalosköre, a Szlovenszkói Tanítók Énekkara és a bratislavai Bartók Béla Dalegyesület hajdani működéséről. Csodálkozva és tisztelettel olvassuk a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség által az első köztársaság idején szervezett luöeneci (losonci), Nővé Zámky-1 (érsekújvári), komárnói (komáromi) országos énekkari fesztiválok műsorfüzeteit. A tények arról tanúskodnak, hogy zenei kultúránk történetében kimagasló helyet foglalt el a kóruséneklés. A felszabadulás után csak az ötvenes évek után észlelhető némi mozgás az öntevékeny zenei mozgalomban. 1955-ben a Népművészeti Otthon keretében megkezdődött a magyar énekkarok támogatása is. Lassan, de tervszerűen napvilágot láttak különféle műsorfüzetek és módszertani kiadványok. Megjelentek az első hazai magyar zeneművek — Németh—Samorinsky István, dr. Rajter Lajos, Szíjjártó Jenő, Móii Július, Erdős Dezső, majd később Schleicher László és Janda Iván művei. Az első népdalgyűjtemény: 100 szlovákiai magyar népdal Ág Tibor és Szíjjártó Jenő gyűjtéséből 1958-ban jelent meg. 1961-ben tartottuk meg Zeliezovcén (Zselízen) az I. országos énekkari és népi zenekari fesztivált, melyen 1200 énekes és 8 népi zenekar szerepelt. Majd 1969-ben Galántán zajlott le énekkari fesztivál I. Kodály Zoltán Napok néven. Közben 1966-ban Komárnóban (Komáromban) a Jókai napok keretében. Énekkari Bemutatón léptek fel a legjobb magyar felnőtt énekkarok. Az utolsó években számtalan járási, területi és kerületi énekkari rendezvényen szerepeltek énekkaraink. Ez év június 19— 20-án tartottuk meg Nővé Zámkyban (Érsekújvárott) a gyermek és ifjúsági énekkarok országos fesztiválját 21 énekkar részvételével. Már hozzáláttunk a felnőtt énekkarok országos fesztiváljaként 1972-ben megrendezésre kerülő galántai II. Kodály Zoltán Napok előkészítéséhez. Az ősz folyamán megalakult a Csemadok KB karmesteri klubja. Ennek tagja lehet minden aktívan működő énekkar vezetője. A klub tagjai az egyes összejöveteleken különféle szakmai előadásokat, bemutatókat hallgatnak meg. Ezenkívül díjmentesen kottaanyagot kapnak és kellőképpen tájékoztatjuk őket az újabb magyar, szlovák, cseh, szovjet stb. kottaanyagok, zenei szakkönyvek megjelenéséről. A közeljövőben pályázatot ir ki a Csemadok KB a csehszlovákiai magyar énekkari mozgalom történelmi feldolgozására, különös tekintettel a munkásénekkarokra. A Csemadok KB és a Népművelési Intézet Nemzetiségi Osztálya 1972. I. 1-től felújítja az énekkarok koszorú-pályázatát, melyen minden felnőtt énekkar részt vehet. Enekkarvezetőink részére ebben az esztendőben 38 kórusművet adtunk kl, sokszorosított formában. Ezt a konkrét segítséget nagy elismeréssel fogadják mindenütt, ezért továbbra is nyújtani kívánjuk. Énekkari mozgalmunk kulcskérdése a karmesterutánpótlás. A karmesterképzést a járásokban kell elkezdeni, hogy azután központi méretekben kellő színvonalon folytatni tudjuk. A Népművelési Intézet Nemzetiségi Osztálya 3 éves karvezetői távtanfolyamot szervezett, ennek jelenleg a második évfolyama működik, 24 hallgatóval. Énekkari mozgalmunk egyik rendkívüli lelkes propagátora a magas színvonalú és nemzetkőzi sikerekben gazdag Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara. Ennek számos tagja vezet iskolai és felnőtt énekkarokat. Az énekkar vezetősége mindent elkövet, hogy tagjai közül a jövőben még több énekkarvezető kerüljön ki. A Központi Énekkari Tanácsadó Testület évente kétszer, szűkebb elnöksége évente többször ülésezik, s részletesen megtárgyalja a legfontosabb feladatok elvégzésének módját. A Testület munkájában kiváló szakemberek vesznek részt, gazdag tapasztalataik alapján segítik és tanácsokkal látják el a központi szerveket. A csehszlovákiai magyar énekkari mozgalomban nagyon sok még a tennivaló. Jelenleg kb. 100 felnőtt, ifjúsági és gyermekkórusunk működik, de ez a szám a jövőben még növelhető. Sokkal nagyobb gondot okoz a színvonal emelése, itt sok esetben példaképül szolgálhatnak egyes szlovák, morva és cseh énekkarok, melyek közül több sikeresen szerepelt nemzetközi versenyeken is. A jövőben jobb összefogásra, hatékonyabb szervezésre és lehetőségek minél jobb kiaknázására lesz szükség, hogy behozzuk a lemaradást és teljesítsük elképzeléseinket. VICZAY FAL Felvonulás a szüreti koszorúval Szép napsütéses meleg őszi reggelre ébredtek ez év szeptember 26-án a biskupicei (fülekpüspöki) és fifakovoi (füleki) dolgozók, amikor ls a Kovosmalt fúvószenekara reggel 7 órakor végigvonult a városon, zenével ébresztve a lakosságot. A már teljesen összeépült két helység apraja-nagyja kint volt az utcán, s az ablakokból figyelték az előkészületeket. Öröm sugárzott az arcokról, mert hiszen jól tudták, hogy a hagyományos szüreti felvonulás után szüreti ünnepélyt tart a Csemadok firakovoi (füleki) és biskupicei (püspöki) helyi szervezete. Az utcákon nagy volt a sürgés-forgás, hazai kolbász, hurka, gulyás ínycsiklandozó illata csapta meg a járókelők orrát. Népviseletbe öltöztek a lányok, asszonyok, legények, felnyergelt lovakon vágtattak az idősebbek, akik már a múltban ls megszerették a lovaglást. „Bosnyákok" járták az utcákat, kínálgatták, árulták a legkülönbözőbb dísztárgyakat, cukorkákat, gyerekjátékokat. A kisbíró pedig közhírré tette a nap eseményeit. Tízméterenként megállt és igy hirdette: Ma Füleken és Püspökiben mindenki vidám és jókedvű lesz, s így délután két órakor mindenkit a szabadtéri színpad előtt akarok látni. Aki nem lesz ott, jaj lesz neki! Ezekkel a szavakkal a délutáni népművészeti együttesek mítsorát propagálta, ami nagyon szép volt, még akkor is, ha a szeszélyes időjárás kezdetét egy teljes órával későbbre tolta. Érdekes, a reggeli meleg levegő kétórás szapora esőt hozott, ami sokat ért az őszi vetésnek, ahogyan ezt Fap Zoltán, a szövetkezet elnöke megjegyezte, de sajnos zavarólag hatott a jól induló szüreti ünnepélyre. De ez sem volt akadály, ez sem zavarta meg a Szőttes népművészeti együttesnek, a Csemadok püspöki helyi szervezete ifjúsági és felnőtt táncegyütteseinek, a sőregi tánccsoportnak, a bénái szólistának a műsorát, akik valóban elnyerték a közönség tetszését. A népművészeti csoportok műsora után a járás legjobb táncdalénekesei következtek: Bíró Szerénke, Varga Marika, akiknek csak kedves csengő hangját élvezhette a közönség, mert sajnos a sötétség beálltával az arcmimikájuk, testmozgásuk már nem volt látható. A jövőben erre is gondolni kell a rendezőknek, mert most bizony hiányzott a megfelelő világítás. Bár a Tóth Tibor vezette beat zenekar s az énekesek ezt a fogyatékosságot is igyekeztek pótolni, s így kitűnően szórakozott a nagyszámú közönség. Sok népmulatságon vettem már részt, de Ilyen jó hangulatot eddig még ritkán tapasztaltam. Fifakovo (Fülek) és Blskuplce (Püspöki) a választások után hivatalosan is egybeolvad, ezért a közös rendezvény már a szocialista választások jegyében zajlott le. KONCZ BÉLA Vágó Tibor felvételei A bor istene Táncosok felvonulása A bohócok A bíró és a bíróné itallal kínálja a nézőket