A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-10-08 / 40. szám

Ktsxivcsxttxextixsx Csontos Vilmos OKTÓBER Szeptember után én is itt vagyok Az én napom már fáradtan ragyog. Szép lomb-ruhámat lassan pergetem, Illat-szívem avarba fektetem. Dércsípte gyepen lustán lumpolok. A süvegemhez felleget lopok £s lengetem az emberek felé, Hogy szinte — szinte izzadok belé. Ha kedvem támad, hát fütyörészek, Hogy belé recseg a szarkafészek. S elringatom, ha sír a rengeteg. S elmegyek, ha már minden szendereg. Kosúth Ilona felvételei Kmeczkó Mihály versei: TISZTÁLKODÁS NAGYÍTÓ ALATT HAJNALI SZÉL IDEG FÜRDŐVIZED VAGYOK szméltető egyenáram mgyos fürdővized vagyok eloldom szorongásaidat jrró fürdővized vagyok fogalmakat csontodig égetem irülköződ vagyok ELÉM BURKOLOD MAGAD A VILÁG ELÖL ÖNTUDATLAN EMLÉK A SZEMED FEKETE PAJZS szíved csonthideget áraszt kérdőjelként lebegsz kacajod hullámain idomaid patakja képzelt sivatagba folyik vulkanikus fennsík az arcod lankáin a szépségbarázdát őseid jobbágyszerelme TÖRTE S VETETT BELÉ FÜRTÖS ÁHÍTATOT AKÁR A HOMOK LATOD A NAPOK EGYRE SZEMÉRMESEBBEK NEM nyúlnak szoknyád alá kalapjuk mellé tűzik mosolyodat a kőszobrok sem szegődnek nyomodba én meg csupán gondolat vagyok ne szólíts többé AKAR A HOMOK TUDATALATTI TÁJRA VONULOK hajnali szél voltál mikor megláttalak érintésedtől váltam-szelíd öleléssé a fénynek adom kölcsön szememet rólad álmodom ha lehunyja ÖSSZEFORRVA a hó is csak azért hull hogy táruló tested mutassa mindennap megosztod velem teljességedet a kenyér íze hiányodat juttatja eszembe