A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-10-08 / 40. szám

Boszorkányság és varázslat A természeti népeknél a boszorkányság és a varázslat korántsem azonos a mi fogalmainkkal. A „Fekete Afrikának" nevezett vidékeken például a boszorkánysággal és a varázslással kapcsolatos tevékenységek és hitek a mindennapok valóságához tartoznak, és lényegesen befolyásolják az egyének és embercsoportok magatartását. E babonák szerepe joggal nevezhető „társadalminak", és bóvebb magyarázatot érdemel. A természeti népek a varázslás, a mágia segítségével — tudományos ismeretek hiányában — a természet rendjét igyekeznek befolyásolni. A mágikus szertartások azt a célt szolgálják, hogy általuk embereket, tárgyakat, jelenségeket szolgálatukba állítsanak; a bajokat elhárítsák, és a dolgoknak kedvező fordulatot adjanak. A szertartások irányítója, szervezője a közösség varázslója. Ezt a hivatalos jóst a törzs minden tagja elfogadja, hasznosnak, sőt nélkülözhetetlennek, a közösség jótevőjének tartja. Egészen más a vélemény a boszorkány-varázslóról. A boszorkány olyan ember vagy emberszabású lény, aki ellenállhatatlan erőtől hajtva, embertársának igyekszik ártani és anélkül, hogy szomszédai, hozzátartozói felismernék és tudnának róla, természetfölötti erővel rendelkezik. A boszorkány — tudatosan vagy öntudatlanul — a balszerencse, a rossz képviselője; minden baj tőle ered, a betegség, a halál, a baleset, a pusztulás. Mivel a boszorkányság a társadalom érdekel ellen Irányul, a közösség aktívan védekezik ellene, s a támadásra támadással válaszol. Minden afrikai falu ősidők óta rendelkezik hagyományos módszerekkel a boszorkányok és ártalmas varázslók felkutatása, és az ellenük való védekezésre. A védekezés középpontja rendszerint a törzs hivatalos, kultikus varázslója, kuruzslója, ő tartja kezében a gonosz megsemmisítésének eszközeit is. Boszorkányok Kit illett a boszorkány elnevezés, mint tartanak e népek a boszorkányosságról? Hitük szerint a gonosz azokban fészkel, akik nyomoréknak születtek, néha a vénasszonyokban, a leprásokban, az albinókban, de az ikrek is gyaníthatók boszorkánysággal. A boszorkány képességei korlátlanok. Már említettük, hogy egy időben több, egymástól távoli helyen tartózkodhat, a levegőben repülhet, de szempillantás alatt kígyóvá is változhat, hogy halálra marja áldozatát, s vadállattá, hogy szétmarcangolja a vadászt. Elküldhet egész elefántcsordákat, hogy Rejtvényünkben KOlcsey Ferenc egyik leges 1. és 11. sorban. Vízszintes sorok: 14. Kilátásba helyez. 15. Szegény - németül. 18. Gyulladás. 17. Éppen hogy. 18. Hibázik. 20. Tejtermék. 23. Régi római köszöntés. 24. Numero röv. 25. Fél millió. 27. Idegen tagadás. 28. Gléda. 30. Ilyen lap is van. 31. Mozdulatlan. 33. Erős. 35. Mérges gáz, ve_gyjele Cl. 38. Nagyigényű zenei mű. 37. Kérdés. 38. A német pénzegység szlovák neve. 40. Lóeledel. 42. Fegyverét használja. 44. Idegen tagadás. 45. Rövidebb átlag. 47. Neo betűi. 48. Sír. 48. India része. 51. Kő - németül. 53. Textllnövény. 54. Egyiptomi napisten. 55. ... Dietrich, német színésznő, 58. A föld felé 57. G. M. E. 60. Összevissza: se baj. 62. Szigligeti személyneve. 84. Ék! 65. Számnév. 67. Era. 89. Izomszalag. 70. Igen - olaszul. Függőleges sorok: 2. Rágcsáló. 3. Kaszáló. 4. ö - németül. 5. Indulatszó. 8. Birka közepe. 7. Ügy legyen (héb.). 8. Válogatott. 9. Jókai szeidéssflk a vízszintes 1, függő mélyneve. 10. Bartók Béla blogramji 11. Helyrag. 12. Becézett Ilona. 13. Szűr ke szlovákul. 19. Zokog. 22. Mindenfél ócskaság. 25. Híres fürdőhely Tirolba: 26. Pofon üt. 28. Ruhát készít. 29. Ném< regény. 31. Magyar Optikai Müvek rö' 32. Világtalan. 33. Rövid ital. 34. Lapo 39. Omladék. 41. Dolog latinul. 43. Rí gebbi hosszmérték. 45. Athelyez-e? 4< Német szerelem. 48. Olasz király. 5 Skandináv váltópénz. 51. A madarak k: rálya. 52. N. N. J. 53. Szélmentes old: a hajózásban (ang.). 58. Rovar. 59. Nyelv tani fogalom. 61. Csillagkép. 83. Némi névelő. 65. Latin „és". 66. Kettős bet (ford.). 67. Kérdőszó. 68. Rag. Beküldendő a vízszintes 1, függőlegt 1. és 21. számú sorok megfejtése lapun megjelenésétől számított 8 napon bell szerkesztőségünk címére: Bratislava, Ol chodná 7, lehetőleg postalevelezőlapon. As előző rejtvény helyes megfejtés „ ... Én már harmincéves koromban / k ittam mindazt, ami szégyen. / Egész böli nem vagyok, azonban / nem is vagyc bolond egészen. hoL 16 Rituális tánc a férfivá avatott ifjak előtt (Kongó vidéke) megsemmisítsék a vetést, majmokat, hogy kiássák a földimogyorót, mozgósíthatja a rágcsálókat és a madarakat a rizs elpusztítására. 0 az, ki elhúzza a fürdőzőket, hogy vízbe fúljanak, ledönti a legnagyobb fákat a békés sétálókra, gyújtó villámokat bocsát a falvakra, meddővé teszi az asszonyokat, s minden jó és siker útjában áll. Ez a hit uralkodik legalábbis a tura népnél. Ám e tekintetben a mandék „szubarának" nevezett boszorkái sem maradnak el tura társaiktól. A szög, a csont, a kutyaharapás, a tüske, a nyíl okozta sebek a boszorkányos varázslat művei. A leghatásosabb ellenszer e bántalmak ellen a sértett testrész kiszívása. Ez a módszer Afrika számos területén vált általánossá. A Volta vidékén a boszorkányok denevérek hátán lovagolnak, s képesek hiénává, sőt kővé változni. Elszánt húsevők, s szövetségekbe tömörülve fogyasztják áldozatuk állatmásának máját. A középkor vámpírjaihoz hasonlóan kedvelik a sírok közelségét, és rendkívül tevékenyek a temetések alkalmával. Egyes helyeken, így az akan-akantiknál gyakran az anyai nagynénit vádolják vámpírsággal. Ha „felfedezik", a vérszopót arra kényszerítik, hogy egyfajta mérget nyeljen. Ha kihányja, megtisztult, és visszatérhet a családhoz. De legtöbbször bizony nem sikerül „megtisztulnia". Dall és Guinea táján — a helyi hiedelmek szerint — a boszorkányok szoros szövetségbe tömörülnek, hogy elkerüljék az üldözéseket, és egymást emberhússal traktálják. Az öregek azt állítják, hogy a boszorkányok sajátos módon mérgezik meg áldozataikat. Körmük alá veszedelmes mérget tömnek, s ujjukat észrevétlenül az áldozat pálmaborába mártják. Állítólag innen ered az a szokás, hogy az italt elsőnek a vendéglátó vagy szolgája ízleli meg. Nem kevés babona kíséri az aszszonyokat a legtöbb afrikai kultúrában. Az életet hordó asszonyiság a hitek szerint egyúttal a balsors, a veszedelem hordozója. Különösképpen öszszefügg ez a hit az asszonyok menstuációs ciklusával, éppen ezért, a boszorkányok gonosz műveleteikhez előszeretettel használják fel az asszonyok vérét. Varásslók A babonás hiedelmek következtében szükségessé válik, hogy a földi ember lehetőleg tájékozódjék a felsőbb hatalmak szándékai felől, s minél behatóbban Ismerje a láthatatlan erők szeszélyeit. Igyekeznek tehát olvasni t legkülönfélébb „jelekből", mindenek előtt az álomból, amit a túlvilág üzenetének tartanak. Az álomfejtés é: egyéb „jelek olvasása ezért mindennapos gyakorlat, s noha a jó vagy ross: sors rendszerint az egyént és a családot érinti, a „hivatásos" jós vagy va rázsló segítsége ehhez nélkülözhetet len. A halál olyan titok, amely mindéi népnél valamely választ, magyarázató követel. Ahol a tudás, az Ismeret fel mondja a szolgálatot, megjelenik a okkult magyarázat: a boszorkány és i varázslójós. így rendszerint mindé: baleset, betegség, halál a boszorkány ságnak tulajdonítható. A közösség ért hetően védekezik a bűnös cselekede tek ellen, s „jogos önvédelemből" lep lezi le a „bajok okozóit". A tetemek „kihallgatása", a tetem rehívás a természeti népek általáno gyakorlata. Fekete Afrikában a holt testet ágakból eszkábált hordágyra he lyezik, de hajcsomók, levágott körmöl vagy az elhunyt tárgyai is helyette sitik a tetemet. A falu lakóit a fali terén összehívják, a rokonok előhozzál a holtat. A szertartás vezetője felszó lítja a halott lelkét, jelölje meg a bű