A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-10-01 / 39. szám

/ udomány echnika Cj, hőállóbb acél Szovjet kutatók új hőálló acélt állítottak elő, amely az eddiginél lényegesen kevesebb drága nikkelt és krómot tartalmaz. A nikkel és a króm egy részét ugyanis 3 százaléknyi alumíniummal helyettesitették. Eddig feltételezték, hogy az alumínium az acélt rideggé teszi. A kísérletek azonban azt mutatták, hogy az alumínium nemcsak az acél hőállóságát, hanem nagy hőmérsékleten a szilárdságát is növeli. Az acél gyártása közben erősen ingadozik a hőmérséklet, s ennek az a következménye, hogy változnak az anyag méretei, nagy hőfeszültségek lépnek föl. Az emiatt keletkező repedések gyakran okoznak üzemi kieséseket. Ha azonban 3—4 százalék alumíniumot tesznek az ötvözetbe, a hőfeszültség tetemesen csökken, jobb minőségű acélt kapnak, s amellett 30 százalék nikkelt és 40 százalék krómot takarítanak meg. Az új acélból készült alkatrészek 1100 C fokig alkalmazhatók. A fémes hidrogén mint szupravezető A „fémes" hidrogén sokat foglalkoztatja most a tudományos világot. Légköri nyomáson a hidrogén —259 C fokon szilárdul meg, elektromosságot vezető molekuláris kristály formájában. De régen felvetődött az a gondolat, hogy ha hűtés helyett nagy nyomásnak vetik alá a hidrogént, ugyancsak szilárddá válik — elektromos áramot vezető fémes jelleggel. Ez a kérdés 5 évvel ezelőtt, a szupravezetéskutatással kapcsolatban merült fel újból. Jelenleg a hidrogén szupravezetése a —273 és —253 C fok közötti hőmérsékleti sávra korlátozódik, és emiatt gyakorlati felhasználása rendkívül költséges.' A szovjet kutatóknak az a véleményük, hogy több millió atmoszféra nyomáson a „fémes" hidrogén már 200 fokkal magasabb hőmérsékleten, mintegy —53 C fokon szupravezetővé válik. Nagy a valószínűsége annak, hogy a fémmé préselt hidrogén a nyomás megszüntetésével nem gőzölög el, hanem viszonylag stabil állapotba kerül, mint például a gyémánttá préselt szén. Ha ez tényleg így van, a „fémes" hidrogénnek mint szupravezetőnek forradalmi szerepe lehet a jövőben az energiaiparban. Jelenleg az USA-ban és a Szovjetunióban foglalkoznak ezzel a témával. A szovjet kutatóknak már 1 millió atmoszféra nyomást sikerült előállítaniuk. Szlvárgásbiztos olajvezeték Kanadai mérnökök feltétlenül megbízható módszert dolgoztak ki az olajvezetékek esetleges szivárgásénak jelzésére. Az eljárás a következő: az olajcsövekkel együtt két szigetelt rézkábelt fektetnek a földbe, s áramot vezetnek beléjük. Szigetelőül olyan anyagot használnak, amely elbomlik, ha olajjal kerül érintkezésbe. Ha a szi-Íietelés elpusztul, a rézdrótok között kontaktus ön létre, rövidzárlat keletkezik, riasztó lép mü:ödésbe. Mérőállomások segítségével könnyűszerrel megállapítható - közel méternyi pontossággal — a repedés helye. Még a legapróbb csőhibák esetében is feltétlenül bekövetkezik 24 órán belül a riasztás, mert a legkisebb olajcsepp is elegendő ahhoz, hogy megtámadja a szigetelést. Kanadában tervbe vették, hogy az ország összes olajvezetékét ellátják az új riasztórendszerrel. Mesterséges hús Az USA-ban szójababból készített mesterséges húst hoztak forgalomba. Az új élelmiszer 50 százalék fehérjét és 32 százalék szénhidrátot tartalmaz, ezenfelül 6 százalék ásványi anyagot, 3 százalék rostot, hőálló vitaminokat és legfeljebb 1 százalék zsírt. A többi víz. A mesterséges hús a következőképpen készül. A szójából a fehérjéket lúggal kioldják, majd a műanyagszál képzéséhez hasonlóan savas fürdőben, kinyomófejon átpréselve fonalat húznak, s „hússzövetet" szőnek belőle. A fonalak az izomrostokat utánozzák s rágáskor a húsjelleg érzetét keltik. A mesterséges húst színezik és ízesítik. Csirke, marha, sertés stb. zamatot adó kivonatokat dolgoztak ki. Hasé, sonkaszelet, csirkehús stb. készülhet mesterséges húsból. A valódi hús fogyasztását ugyan a mesterséges hús még belátható időn belül nem veszélyezteti, de a krémek, kenősáruk, hasék, főzelékhúsok, gulyás-ételek, húskonzervek stb. készítésében nagy jövőt jósolnak neki. Tovább szennyeződnek a tengerek A szakemberek véleménye szerint a Földközitenger 30 éven belül „bűzlő pocsolyává" válik, és 60 vagy legkésőbb 90 év múlva biológiai szempontból halott lesz, ha a mindinkább fokozódó szennyeződésnek nem vetnek gátat. Jelen.leg a világ legszennyezettebb tengere a Keletitenger, de a Földközi-tengernek minden „kilátása" megvan rá, hogy belátható időn belül túlszárnyalja őt. 12 Budapesten bezárta kapuit az egy hónapig tartó, nagy sikernek örvendő I. Vadászati Világkiállítás. A kiállításon több mint 40 ország, köztük Csehszlovákia is, képviseltette magát. Az ember és a természet, a természetvédelem jegyében rendezett nagyszabású kiállítást több mint egymillió ember tekintette meg. Hatalmas muflonagancs Az első vadászati világkiállítás a tizenketted! órában nyitotta meg kapuit. Ez a megállapítás -ebben a fogalmazásban — nem szerepel a kiállítá jelmondatai között, nem olvasható a nemzetek csar nokának kupolájában körbe futó szövegben, ez szorongató s már-már riasztó kiáltásnak ható jel adás a kiállítás egészéből csendül kl, a rendező szándékához híven. Első hallomásra, a kiállítás le nyűgöző gazdagságával való első találkozáson mé nem lehet kivenni ezt a baljós figyelmeztetést, ah hoz napokat kell eltölteni a kiállítás területén, hc lott a rendező művészek nem arra törekedtek, hog elrejtsék a kiállítás legfőbb mondanivalóját, inkáb arra akarták rábírni a látogatók százezreit, hogy nyomolvasó vadászok módján maguk derítsék fel veszedelmet, amely az emberiséget a XX. századba fenyegeti. A vadászati világkiállítás páratlan élménye s -gondolom — világra szóló sikere ebből a finor arányérzékkel megfogalmazott kettősségből ered. j látogató első benyomása a felfedezés öröme: milye csodálatosan gazdag a világ, milyen megrendítőe szép a természet, micsoda vállalkozás volt harminc egynéhány hektárra összegyűjteni s művészi elrer dezésben megmutatni a földrészek fogyatkozó tei mészeti kincseit. A szem gyönyörködik, s az elsi felszínes meglátások szinte megszédítenek, az embe úgy érzi, a birtokában levő természet ma még ki meríthetetlen, úgyszólván sértetlen, azután keze észrevenni a látogató ember a felkiáltójeleket, az e! lenpontozás hangsúlyait, s a bőség boldog szédüle tében kiütközik a felismerés kesernyés íze. Ez a nagyszerű természetbemutató tárgyilagos hí séggel ábrázolja az erdők és mezők világát, mir egy roppant festmény, amelynek keretét puskacsc vekből állították össze. A vadászsport a kere amelyben a természet világa elénk tűnik, a látogat azonban ritkábban hallott fogalmakkal ismerkedil mint például az okszerű vadgazdálkodás rendszer* vei, ami arról tájékoztatja, hogy a vadászat napje inkban már korántsem céltalan és mohó öldöklé hanem a természet védelmének szigorú és céltudatc rendje, a vadfajok fenntartásának biztosítása, eg) úttal a nemes szenvedély kielégítése azokon a teri leteken, amelyeken az ember még képes fenntartat az ipari-mezőgazdasági kultúra és a természi egyensúlyát. Két nemzeti kiállítás — egészen közel egymáshe — mintha földrajzi elhelyezésében ls tükrözné rendezőknek azt a szándékát, hogy a szélsőség* végletek szembeállításával segítsék a látogató nyoir Antilop trófeák a kameruni pariionban. A kíváncsiskodók «