A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-07-09 / 27. szám

zlovákla baloldali érzelmű szervezett munkásságának képviselői az 1921 januárjában Lubochftán rendezett kongresszuson kimondták a csatlakozást a III. Internacionáléhoz. E kongresszuson a komáromi járást Bitter László, Dénes Emil, Szimossy József és Verbó Ferenc elvtársak képviselték. A kongresszus hatása érezhető volt a január végén Komáromban tartott megyei pártkonferencián is (a város ekkor még megyeszékhely volt). Ezen a konferencián 65 pártszervezet küldötte vett részt, kimondva a III. Internacionáléhoz való csatlakozást. A megyei pártvezetőségbe harcos, megbízható tagokat választottak, köztük volt Steiner Gábor is. A konferencia ezenkivül megerősítette a komáromi helyi szervezet döntését, mely szerint a reformizmusáról és visszaéléseiről hírhedt Földessyt nem tekinti többé képviselőjének. E konferencia után Komáromban hivatalosan is kettészakadt a szociáldemokrata pártszervezet. A párt balszárnya, hogy külsőleg is elkülönítse magát a kisebbségben maradt jobbszárnytól, felvette a Baloldali Szocialista Párt elnevezést (a fennmaradt okmányokban mint Nemzetközi Szocialista Párt is szerepel). A balszárny vezetői Csengel János, Farkas Mihály, Gaborek Károly, Győri Mihály, Mező István, Puzsér János, Steiner Gábor, Szabó Gyula és Földes Sándor voltak. Az 1921. május l-l ünnepség programja is a baloldal döntő befolyását tükrözi. A Munkásotthon előtti gyülekezés után a munkástömeg a Nádor utcán, a Klapka téren, Jókai utcán keresztül a Kossuth térre vonult, ahol Földes Sándor mondott beszédet. Méltatta május elsejének, mint a munkásság nagy ünnepének jelentőségét, ismertette az általános politikai helyzetet, vafamint a szocializmus célkitűzéseit. A népgyűlés határozatot fogadott el, melyben tiltakozik az európai reakciós áramlatok, a Horthy-uralom és a háború ellen, követeli az emberi jogok fokozottabb tiszteletben tartását és szociális reformok megvalósítását. Az ünnepség a Munkásotthonban rendezett matinéval folytatódott, amelyet a munkásdalórda az Internacionálé eléneklésével nyitott meg, majd gazdag kultúrműsor következett. Nem maradt fenn írásos dokumentum, amely bizonyítaná a komáromi kommunista pártszervezet megalakulásának pontos dátumát. Az alapító tagok visszaemlékezései ellentmondóak. A fennmaradt levéltári anyag szerint a komáromi baloldali munkásság 1921. május 16-án, tehát a CSKP alakuló kongresszusának idején népmulatságot rendezett a Szúnyog-csárdában. Valószínűleg itt beszélték meg szűkebb körben a párt nevének megváltoztatását, mert egy 1921. május 20-i keltezésű bejelentésükben a következőket olvashatjuk: ...„Bejelentjük, hogy a nemzetközi szocialista párt (baloldal) nevének „Kommunista Párt" -tá történt megváltoztatása következtében a nevezett párt Komárno megyei hivatalos lapjának a Komáméban megjelenő Munkáslap című politikai hetilapnak címfejében is ezentúl a „Csehszlovák Kommunista Párt Komárno megyei hivatalos lapja" megjelölést fogjuk használni." A bejelentés már a kommunista pártszervezet nevében történik, amit a pecsét is- bizonyít, tehát ekkor már a szervezet megalakult. A tagság regisztrálása és az igazolványok átbélyegzése május 25-én valósult meg a Litovelban rendezett taggyűlésen. A környező falvak pártszervezeteinek megalakulására nagy hatással volt az a népgyűlés, amelyet a párt 1921. június 12-én rendezett a komáromi Hácz-kertben. A vidéki résztvevők vörös zászlók alatt, forradalmi dalokat énekelve érkeztek a gyűlésre. A hatóságok féltek e tömegmegmozdulástól s a csendőrségen és rendőrségen kívül mozgósították a helyőrség egységeit is. A katonaság lezárta a Komá-Gyakran emlegették a nevét Ifjú András nevét gyakran emlegetik a burzsoá köztársaság csendőri jelentései, s a név mellett általában ez a jelző szerepel: veszélyes kommunista. S okkal tartottak tőle a kapitalista rendszer őrei. Fiatal kora óta részt vett a madari agrár proletariátus megmozdulásaiban, szervezkedésében. 1920-ban a komáromi elvtársak segítségével megszervezik Madaron a földmunkások szakszervezetének, majd a szociáldemokrata pártnak helyi szervezetét. A CSKP megalakulása után a faluban is megalakul a pártszervezet, amelynek első elnöke Ifjú András lett. A párt megalakulására így emlékezik viszsza: 1921. május elsején Steiner elvtárs járt nálunk s bejelentette, hogy június 12-én Komáromban naggyülést rendezünk, amelyen csatlakozunk a harmadik Internacionáléhoz. Volt még hat hetünk az előkészületekre, az ifjúság szorgalmasan tanulta a forradalmi dalokat. Június 10-én megjelent a faluban egy szakasz huszár. Nem tudtuk, mit akarnak, de mi is készültünk, kijelöltük a kürtöst, azzal, hogy ha leadja a vészjelet, mindenki a kijelölt helyen gyülekezzék. 11-én a csendörök megkezdték a vezetőség összeszedését. Így akarták megakadályozni, hogy felvonuljunk Komáromba a nagygyűlésre. Reggel kimentem az erdőre, füvet szedni, a testvérem jött elém azzal, hogy menjek haza, mert a vezetőket szedik össze a csendőrök. Siettem haza s rögtön szóltam a kürtösnek, hogy fújja a riadót. Azonkívül lovas futárt is küldtem a szomszéd faluba, Bátorkeszire, hogy jöjjenek a segítségünkre, akadályozzuk meg, hogy a vezetőket elvigyék. De segítséget nem kaptunk, csak a magunk erejére támaszkodhattunk. Vagy tized magammal mentem, hogy kiszabadítsuk az elfogott elvtársakat, de a csendőrök kordont húztak a községháza előtt és mozgósították a huszárokat. Engem három csendőr feltűzött szuronnyal behajtott az irodába. Ahogy beértünk, rögtön vasravertek. Az irodából láttam, hogy a kürt hangjára minden oldalról jönnek az emberek, s a huszárok kivont karddal neki az érkező tömegnek. A huszárok beszorították az embereket az udvarokba. Az egész vagy fél óráig tartott. Mikor már csend lett, megállott két kocsi a községháza előtt, minket, az öt letartóztatottat kikísértek és felültettek a két kocsira. Kétfelől huszárok kisértek kivont karddal. így indultunk Komárom felé. Az emberek már több helyen nekibátorodtak és a kerítésen keresztül bámultak bennünket. Felálltam a kocsin és megláncolt kezemet rázva odakiáltottam a tömegnek: „Azért holnap mindenki Komáromba menjen". A huszárok rám kiabáltak és suhogtatták a kardot a fejem felett, ennek ellenére, ahol csak pár embert láttam, megismételtem a felhívást. Meg is lett az eredménye, mert másnap a fúvószenekar kíséretével sokan elindultak Komárom felé. Ezeket a huszárok megrohanták és széjjel kergették. A vörös zászlót karddal ütötték ki az egyik elvtárs kezéből. Ennek ellenére a falun kívül összejöttek vagy 150-en, és forradalmi dalokat énekelve gyalog mentek Komáromba. A nagygyűlésen több ezer proletár vett részt, jóváhagyva a kommunista párt megalakulását és a III. Internacionáléhoz való csatlakozást. Az üldöztetések ellenére is egyre nagyobb lett a párt tekintélye a faluban. 1926-ban Ifjú Andrást választották meg a falu bírájának. Ezt a tisztséget azonban csak 19 hónapig tölthette be, mert a polgári hatóságok a kommunista többségű képviselőtestületet feloszlatták. A válság idején a helyi pártszervezet megszervezi a munkanélküliek tüntetését, majd 1938-ban a demokrácia védelmére szerveznek tüntetést a kommunisták. A Horthy-rendszer, a nyilasok rémuralma alatti internálás, valamint a felszabadulást követő évek viszontagságai nem törték meg Ifjú elvtárs kommunista meggyőződését. Aktívan bekapcsolódik a falu szocializálásába s egy ideig a helyi földművesszövetkezetnek is elnöke. Idős kora ellenére is tevékenyen részt vesz a falu társadalmi életében. Tanulásra biztatja a fiatalokat, hogy mint mondja: „Ne legyenek tudatlanok, hogy ne hozzanak szégyent a kommunistákra". Ifjú András márciusától szövetkezeti falu lett Búcs Jelenleg 534 tagunk van és több mint kétezer hektáron gazdálkodunk. A fejlődés szemléltetésére megemlítek a tavalyi évre vonatkozó néhány adatot. A kukorica hektárhozama például (morzsolt állapotban) 57 q, a szőlőé 87 q. A tehenenként elért évi 3145 literes fejést átlag is jó eredménynek tekinthető. Szövetkezetünk a tojástermelésre specializálja magát. Évente csaknem 5 millió darab tojást adunk át a közfogyasztásnak. A beszélgetés folyamán továbbá megtudjuk, hogy a szövetkezet vagyona eléri az 50 millió koronát, egy munkaegység értéke tavaly 34,50 korona, a tagok átlagkeresete 20,100 korona volt. A tagság művelődését szolgálja a szövetkezet által épített kultúrház, amelynek üzemeltetésére évente 200 000 koronát fordítanak. A kulturális rendezvények szervezésével fizetett alkalmazott foglalkozik, s alkalmunk volt tapasztalni — szakszerűen, eredményesen. A fiatalság a kultúrházban megtalálja a szórakozási és művelődési lehetőségeket, ezért nincs baj a tagság utánpótlásával. 1961 óta 37,5 év a szövetkezeti tagság átlagos életkora. — Tíz év óta nem öregedtünk — jegyzi meg mosolyogva az elnök, aki már szintén tiz éve irányítja a szövetkezet munkáját. S hogy sikerrel, azt a számos elismerő oklevél mellett bizonyítja az is, hogy 1964-ben megválasztották a Szlovák Nemzeti Tanács tagjává, 1968-tól nemzetgyűlési képviselő. — Mindazt, amit ma sikerként könyvelhetünk el, a saját erőnkből hoztuk létre; eredményeink záloga tagságunk becsületes munkája — mondja Retkes elvtárs búcsúzóban. A májusi napfényben úszó falu utcái néptelenek. Az emberek a határban szorgoskodnak. Verít&cükkel vallatják a földet, hogy kiadja kincseit. Eredményeink záloga — a becsületes munka A szövetkezet élenjáró dolgozóinak jutalmakat osztanak A komáromi járás keleti részén fekvő Búcs község szinte mintaszerűen tükrözi a járás falvainak szocialista átalakulását. A falu új házsorokkal bővült, új sportpálya, kultúrház épült, befejezés előtt áll az új óvoda, az utakat portalanították. A lakosság anyagi jólétét a személygépkocsi-tulajdonosok egyre növekvő száma is jelzi. Az elért eredményekben jelentős sikere van a helyi egységes földművesszövetkezetnek, amely az elsők kőzött alakult meg a járásban. Retkes Lajost, a szövetkezet elnökét kértük meg, vázolja röviden az alakulástól megtett utat és a jelenlegi eredményeket. — Szövetkezetünk 1949 májusában alakult. A kezdeti időszak viszonylag nehéz volt: 42 taggal, 2 traktorral és négy vetőgéppel kezdtük a közös munkát. 1950 őszén összeszántottuk a határt, majd 1951