A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-09-10 / 36. szám

jár. Minden bizonnyal felüdülést, pihenést jelent, 1 az ember a saját kis négyszögölein kapálgat, rózs; gondoz, vagy füvet nyír. De egyelőre még kev> ember oldhatja meg az ilyenfajta „háztáji pihenést Marad az üdülés. Sajnos, rossz hagyományaink vai nak ezzel kapcsolatban is. Az üdülők zöme előszt két napig szinte egyfolytában alszik (ez nem bs mert a restanciát be kell hozni), aztán tovább fol; tatódik az evés, alvás és a zsuga. Az üdülés ped nem arra való, hogy kilóink gyarapodjanak. Ez csa ér- és idegrendszeri problémákat okozhat. Kirándi lást, sportot, úszást, evezést, ha más nincs kézn( tollaslabdázást, magaslati üdülőkben pedig heg' túrákat kell beiktatni. Azt hiszem, a legizgalmasabb kérdés mégiscsa az: mit tegyenek azok, akik számára nincsenek bi: tosítva azok a szervezett formák, keretek, amelye közvetlen lehetőséget nyújtanak a szabad idő mo: gásos tevékenységgel, főként sporttal történő eltö téséhez. Bármily furcsa, üdülés után még intenzívebbe merül fel ez a kérdés, mert nincs olyan nyaralá hétvégi víkend, társas összejövetel, amelynek a v< gén meg ne állapítanánk, hogy a sok ülést és enn valót valahogy le kell tornásznunk. Ilyenkor hat; rozzuk el: „hétfőtől új életet kezdek". Itt is mint járt felmerül a hogyan? A láb mindig kéznél van Nem árt, ha időnként gondolunk erre, és jól tud; tunkba véssük, hogy járóvégtagjaink nemcsak arr valók, hogy nylonharisnyát húzzunk rá. Amerikában már tíz-tizenkét millió felnőtt koco rendszeresen. Családi bumlipartikat szerveznek háztömb körül és már a kutyák is inkább csak hiv< tástudatból ugatják meg őket. Svájcban, Nyuga Németországban és a Szovjetunióban erdei köi pályákat építenek, kétszáz méterenként kis gimnas; tikai lehetőséggel. Például az ember tízszer felem; egy kis fatuskót és szalad tovább. 200 méterrt odébb végigegyensúlyoz egy ledöntött fatörzsöi majd megint tovább kocog. Az NDK-ban óriá: tömegmozgalommá fejlődött ez a „Lauf-dic gesund" akció. Ennek a „Fuss az egészségért" mo2 galomnak a fő védnöke Albert Wollenberg profess szor, a világhírű szívspecialista. A kocogás módszere egyszerű: az ember lassac: kán futni kezd és fut, amíg könnyedén bírja, akkc sétával folytatja, majd amikor helyreállt a légzés és ismét teljesen kitisztult körülötte a világ — újr fut egy keveset. Az edzettség fokozásával, mind rii kábban és egyre rövidebb pihenősétákat kell közbe iktatnia. Az eredmény megér egy pár liter verítéke Remek korban élünk, a technika, a gépesítés, a kultúra megkönnyíti az ember munkáját, kényelmesebbé teszi életét. S mi ezt a nagy „varázslatot" ülve ünnepeljük ... Ülünk a munkahelyen, ülünk a tv előtt, a moziban, színházban, az éttermekben, a füstös eszpresszóban, s már-már elveszítjük mozgáskészségünket. Az Egészségügyi Felvilágosítási Központ orvosai, szakemberei a szabad idő kitöltésére mindenekelőtt a pihentető mozgást ajánlják. És a legfőbb „bűnbaknak" a gépkocsit tekintik. Hétvégén általában kirándulni mennek az emberek, de amikor kiérnek a szabadba, ahelyett, hogy portyázgatnának, mozognának — beülnek a legközelebbi presszóba, jobbik esetben kerthelyiségbe. A civilizációs „ülőártalom" másik nagy fokozója a tv. Pedig az ember mint biológiai lény, úgy van „megszerkesztve", hogy mozogjon. Sok fiatal és idősebb ember számára valóságos szobafogságot jelent a televízió. Felmérések alapján kiderült, hogy a tanulóifjúság zöme — nyáron is — naponta 2,3—3 órát tölt a készülékek előtt. Ezáltal is rengeteg információ zúdul rájuk, de mindez általában feldolgozatlanul marad, mint egy nagy massza, mert rendszerint nincs kivel „megemészteni". Sem a tanárok, sem a szülők nem érnek rá erre. Ugyanakkor egyre jobban kiszorulnak a fiatalok a grundokról, játékterekről, sportpályákról. A szellemi fáradtságot pedig csak ellentétes tevékenységgel lehet levezetni. Nagyszerű dolog a „kiskert mozgalom", amely légfürdőzéssel, napozással és különféle hasznos mozgásokkal pihenni Ärtalmas-e a zsírfogyasztás? geseh voltak és teljes értékű táplálékokat fogyasztotta! a megterhelés semmilyen ingadozást sem váltott ki. Ebb; arra lehet következtetni, hogy a koleszterint rendszerese fogyasztó embereknél tökéletesebb a koleszterinszintet szab« lyozó mechanizmus. A koleszterin fontosságát tehát nem sza bad kategorikusan Igennel vagy nemmel meghatározni. A koleszterinfogyasztás a zsírfogyasztással áll a legszorc sabb összefüggésben. Bármilyen paradox módon hangzi) éppen a zsírok juttatnak a szervezetbe antiszklerotikus any: gokat, sőt, a máj elzsírosodását előre jelző anyagokat is. H huzamosan elhatároljuk magunkat a zsírfogyasztástól, a szer vezet ellenállóképessége csőkken az érelmeszesedéssel szem ben. A zsírok összetevő anyagai kőzött különös biológiai jelenti ségűek az arachld (földimogyoró) — és a linolsavak. Szerepű a koleszterin szervezetből való kivonásában nyilvánul meg. A zsírok jellegét a tudomány a jódszámmal határozza mei Minél magasabb a jódszám, annál nagyobb az adott zsírba a biológiailag aktív savak mennyisége. Legaktívabbak a 1( feletti jódszámú zsírok, mint pl. a lenolaj, szójaolaj, napra forgóolaj, gyapotmag olaj. Alacsony jódszámúak az állati zsíró! valamint a kókusz- és pálmaolaj. Ezekre jellemző, hogy koleszterinhez kötődnek, lerakódnak a szövetekbe és kolesztc rinnel telítik azokat. Azokban az országokban, ahol a lakossá főleg alacsony jódszámú állati zsírokat fogyaszt, egyre növeli szik a szívinfarktusban elhalálozottak száma. Az arachid-, llnol- és linolénsavak másik fontos tulajdor sága az, hogy kedvezd hatást gyakorolnak az erek falána rugalmasságára. Nemrég derült ki az is róluk, hogy segiti a szervezet védőerőit a fertőzésekkel szembeni ellenállásba) A biológiailag aktív zsírsavak, az arachidsav kivételéve főleg növényekben fordulnak elő. A linolénsavnál 2-3-szc aktívabb arachidsav 0,2 %-ban a vajban, 0,6%-ban a marha faggyúban és baromfizsírban, 2,1 %-ban a disznószalonnába fordul elő. Különösen sokat tartalmaz belőle a halmá, 30%-Ot! A szervezet azonban a növényi olajokban előforduló linolér savból is kielégíti arachidsav-szükségletét, bioszintézls útjái Mindebből világossá válik, hogy a zsírok egyetlen embc étrendjéből sem hiányozhatnak. A növényi olajok egyoldal fogyasztása is a másik végletet jelenti. Mint mindenbei a zsírok fogyasztásában is a helyes arány kialakítására ke törekedni. A legmértékletesebb táplálkozás esetében is : ember napi zsíradagja 80 g kell hogy legyen. Ebből 20 g-ot növényi olajok, 20 g-ot az állati zsírok, 20 g-ot a margari és 20 g-ot a különféle táplálékok természetes zsírtartalm tegyen kl. Korunk embere, egészségéért aggódva, igyekszik megszabadulni a zsíroktól. Köztudomású ugyanis, hogy a zsírfogyasztás felesleges kilókat eredményez, ami pedig cseppet sem kedvez az egészségnek. A zsírok bojkottálásában fontos szerepet játszott az a széles körben elterjedt teória is, ami szerint a zsírokban előforduló koleszterin érelmeszesedést okoz. Ez a veszély még a terített asztalt szerfelett kedvelő ínyenceket is gondolkodóba ejtette. Az emberek a másik végletbe estek, a zsírokat a kegyvesztett ételek listájára helyezték. Ezenközben a tudomány felülvizsgálta a koleszterin bűnösségét az érelmeszesedés kialakításában és megállapította, hogy a zsírok táplálkozástani szerepe módosításra szorul. A 65—70 kg súlyú ember szervezete 175 g koleszterint tartalmaz, amiből 51 g a bőrben, 35 g az idegszövetekben, 15 g pedig a vérében és másutt található. Jelzett koleszterin segítségével bebizonyították, hogy a szövetek koleszterinkészletének csaknem a fele (6—8 g naponta) nyolc nap alatt megújul, ami főleg a szervezetben való újraképződésnek köszönhető. Emellett normális étkezésnél 0,5 g koleszterin lép be a szervezetbe naponta. Ebből arra lehet következtetni, hogy a koleszterin korántsem olyan negatív szerepű, mint ahogyan korábban beállították. Sőt, egyes kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a koleszterin nemcsak hogy nem káros, hanem egyenesen kedvező hatást gyakorol a koleszterincserét végző mechanizmusokra. Nagyon érdekesek ebben a vonatkozásban a lvovi orvostudományi egyetem munkatársainak megfigyelése. Ebben az intézetben 225 fizikai dolgozót vizsgáltak meg, 17-től 69 éves korig. Valamennyien huzamos időn át nagy koleszterintartalmú ételeket fogyasztottak (5—7 tojást naponta). Kiderült, hogy közülük még a legidősebb emberek esetében is csak közepes értékű volt a bőr koleszterin-tartalma. A csopot 30 tagját (közülük 20 negyven évnél idősebb volt) tüzetesebb klinikai vizsgálatnak vetették alá. Érelmeszesedésre utaló elváltozásokat még a legidősebbeknél sem találtak. Ezzel szemben véredényeik jobb állapotban voltak, mint a hasonló korú, de koleszterint rendszeresen nem fogyasztók esetében. Ezenkívül a lvovi orvosok 230 emberen megvizsgálták a kolcszterincsere lefolyását is. Ezek között akadtak érelmeszesedésben szenvedő fizikai dolgozók is, akiket gyógykezelésre utaltak be. Az érelmeszesedésben szenvedő emberek esetében az ismételt koleszterinmegterhelések a vér koleszterinszintjének normalizálódásához vezettek. Az egészséges, koleszterinbő táplálékokat fogyasztók esetében az egyszeri megterhelés (5 tojássárgája) átmeneti emelkedést okozott a vér koleszterintartalmában. Azoknál a fizikai dolgozóknál, akik egészsé-