A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-09-10 / 36. szám

5dés értéke. Portalanítottuk az utak lyolcvan százalékát, építettünk új tűz­ltó szertárt, két iskolát, óvodát, a portpályán öltözőt és a nemzeti bi­ottság épületére emeletet húztunk, orszerűsítettük. 60 családi ház épült faluban, ebből 8 emeletes. Most :ezdtük meg 2200 méternyi járda le­akását, és 1973-ban kezdjük el épí­eni az új kultúrházat 3 és fél millió :oronás költségvetéssel. Valóban el­nondhatjuk, hogy egyre gazdagodunk, épülünk, szépülünk és fejlődünk, ami irömmel tölt el mindannyiunkat... — Bizonyára ismeretes a párt KB íatározata, amely kimondja, hogy a választásoknál következetesen és szi­[orúan be kell tartani a nemzetiségi izázalékarányt? — Természetesen ismeretes, és ná­íálunk ezen a téren sem lehet hiba! - kapom meg a bizakodó választ. — Miért nem lehet hiba? — Kizárt dolog! Bényben például a akosság 99 százaléka magyar nemze­;iségű, Kürtön 87—88, Köbölkúton 80 —85 és Garamkövesden 92—95 ... De egyébként sem kerülhet sor vissza­élésre, hiszen ma már mindannyian tudatosítjuk, hogy egy hazában élünk, -nelyben közösek a gondjaink, öröme­ink, közös a munkánk és a célunk is, hogy minden ember annyit ér, amennyit tesz a társadalomért. Ezen a téren pedig nem kell szégyenkez­nünk! Így aztán érthető az egészséges és magabiztos bizakodás, amely nyilván meghozza a gyümölcsét. LOVICSEK BÉLA Prandl Sándor felvételei A hallgatók Studio Academica Slovaca izületek Hányan tanulnak oroszul az egész világon a nem orosz anyanyelvűek közül, hányan tanulnak angolul, Anglián és az Egyesült Államokon kívül? A gyorsuló idő korában a tár­sadalom fejlődése, a tudományos­technikai forradalom egyre inkább követelményként írja elő a minél teljesebb kulturális-politikai tájéko­zódást, aminek egyik alapföltétele az idegen nyelvek Ismerete. Milliókra tehető azoknak a száma, akik isme­rik és használják valamelyik világ­nyelvet. Más a helyzet a kis népek esetében. Nyelvüket kevesen ismetik a más anyanyelvűek közül. Irodal­muk hatósugara jóval kisebb, mint a nagyoké, nemegyszer még a leg­magasabb mérce próbáját megálló alkotások mondanivalója is vissza­hullik a nyelvi elzártság faláról. Kis népek gondolkodóinak, tudósainak, művészeinek ezért a művek létre­hozásának gondja mellett azzal is törődniük kell, hogy megismertessék eredményeiket a szélesebb nemzet­közi közvéleménnyel, hogy üzenetük megszólaljon az emberiség hullám­hosszán. Értékeik közvetítése során nemcsak saját népük jóhírét ala­pozzák, hanem az egész emberiség kultúráját és színesebbé-gazdagabbá teszik. Hviezdoslav Véres szonettel vagy Ady világháborús versei nem csupán provincionális változatai ko­ruk európai lírájának, hanem hozzá­járulást jelentenek az egyetemes kultúrához: önálló etikai-esztétikai értéket hordozó alkotások. A visszhangtalanság csöndjét a párbeszéddel fölváltani óhajtó igye­kezet ösztönzi a kis népek kultúr­politikáját olyan alkalmak biztosítá­sára, amelyek közelebb hozzák népük megismertetését a világgal. E törek­vések sorába tartoznak a mindenütt megrendezésre kerülő nyári egyete­mek, így a Komensky Egyetem tan­folyama, a Studia Academica Slova­ca is. Számos országból érkeztek Bra­tislavába a szlovákság kérdéseivel foglalkozó tudósok, tanárok és egye­temi hallgatók, továbbá Csehszlová­kia határain kívül élő szlovákok, hogy alaposabban megismerjék a szlovák nyelvet és kultúrát. Az idén augusztus 3-ika és 28-ika között immár hetedik alkalommal sorra kerülő nyári egyetemen 18 ország mintegy kilencven szlavistája vesz részt. A nyelvtanulás mellett irodalom­történeti, nyelvészeti, filmesztétikai és színházművészeti előadásokra ke­rül sor, melyeket az adott tudomány­ágak legkiválóbb szlovák képviselői tartanak. Csehszlovákia jelenlegi kultúrpolitikájáról dr. Karol Rosen­baum egyetemi tanár számolt be. ö adott két előadásában áttekintést a szlovák nemzeti újjászületés iro­dalmáról is. A szlovák romantika képviselőit dr. Milan PiSút egyetemi tanár mutatta be a hallgatóságnak, a szlovák irodalmi nyelv kialakításá­nak kérdéseiről dr. Eugen Pauliny egyetemi tanár szólott. A továbbiak­ban képet nyerhetnek a tanfolyam résztvevői a szlovák irodalom fejlő­déséről egészen napjainkig bezárólag, a szlovák nyelvjárások, a mai szlo­vák nyelv és stílus kérdéseiről; meg­ismerkednek a szlovák film- és szín­házművészet problémáival. Gazdag kulturális program biztosítja a sze­mélyes találkozást Szlovákia termé­szeti szépségeivel és történelmi em­lékeivel. Augusztus 3-án az egyetem aulájá­ban Simon OndruS professzor az SAS igazgatója nyitotta meg a tanfolya­mot. A SZSZK Iskolaügyi Miniszté­riumának képviseletében Rácz Olivér miniszter-helyettes és Ján Erben fő­osztályvezető, a bölcsészeti kar ne­vében Rudolf Stepanovié dékán­helyettes üdvözölte a résztvevőket, a szlovák főváros részéről a város polgármester-helyettese, Michal Go­lier mérnök köszöntötte a vendégeket a Prímáspalotában. A városnézés az ősi városnak a szívében kezdődött. A tanfolyam résztvevői végigjárták a városi mú­zeum és a városi képtár termeit, majd megtekintették az egyik legne­vezetesebb bratislavai műemléket, a Várat. Devin ismét a történelmet idézte, a Slavín a szovjet felszabadí­tók emlékét, a nyugat-szlovákiai ki­rándulás a Vág völgyének természeti szépségeiből adott ízelítőt. De ismé­telten nyílott alkalom a múlt előtti tisztelgésre: Nagyszombatban (Trna­va) a egyetemalapító Pázmány Pé­terre emlékezhettünk, Modor (Mód­ra) temetőjében Ludovít Stúrra, a szlovák nép nagy fiára. Maradt még bőven a látnivalókból, az egyhónapos itt-tartózkodás bizonyára közel hoz mindenkit Szlovákia fővárosához és az itteni emberekhez. Mindezt áldo­zatos munkával segítik a nyári egye­tem szervezői, akik a program zök­kenőmentes lefolyásáról gondoskod­nak. A tudományos és az irodalmi élet képviselőivel való találkozások való­színűleg sok értékes személyi kapcso­lat kialakulásához, hasznos tapaszta­latcserékhez vezetnek. A Barátság Házában kaptak tájékoztatást a kül­földi szlavisták három szlovák kiadó a Tatran, a Slovensky Spisovatel és a Smena képviselőitől, a szlovák kiadói politikáról, az érdekesebb könyvújdonságokról, az eredmények­ről és a tervekről; a Szlovák Tudo­mányos Akadémia Irodalom-, illetve Nyelvtudományi Intézetében tett lá­togatás a két kutatóhely tudományos munkásságába adott betekintést, így kapcsolódnak a tanfolyam során az előadásokon hallottak a mai iroda­lom és kutatómunka eleven áramá­ba, a tradíciók az aktualitásokhoz. Heten jöttünk Magyarországról: tanár, tudományos kutató, kulturális dolgozó és egyetemi hallgató is van közöttünk. Mindannyiunknak szükség van munkájához a szlovák nyelv és kultúra ismeretére. Számunkra Ma­gyarországról érkezettek számára, úgy gondolom, a legértékesebb tanul­ság a kelet-európai rokonság új és újabb vonásainak felfedezése, kultú­ráink hasonlóságának tudatosítása; annak a szemléletnek a vállalása, amelynek jegyében Milan PiSut pro­fesszor, Jankó Krár tárgyalásakor a szlovák költők teljesebb megértése érdekében Petőfire és az ukrán Sev­csenkóra hivatkozott. A magunkét is jobban megértjük, ha megismerjük szomszédaink kultúráját; a megisme­rés pedig közeledést, a gyakorlati internacionalizmus útjára lépést je­lent. KISS GY. CSABA Dr. Jozef Mistrik docens

Next

/
Oldalképek
Tartalom