A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-09-10 / 36. szám

Claudius a szabó és a man (Vietnami mese) Valaha az öreg Hue volt a leg­ügyesebb minden szabók közt, akik a faluban vagy akár a város­ban dolgoztak. Hosszú élete, sok esze és a nehéz napokban szerzett tapasztalatai bölccsé és világos gondolkozásává tették. Messziről elzarándokoltak hozzá szegények és gazdagok, hogy öltönyt csinál­tassanak, a szegények a maguk egyszerű, de tartós öltönyét, a gazdagok fényűző, arannyal és selyemmel hímzett ruháikat. Sze­gényes kunyhójában Hue a leg­csodálatosabb rajzokat varázsolta a kelmékre: madarakat, amilye­nek még a dzsungelben sem létez­nek, virágokat, amelyekre elég volt ránézni, hogy az ember érez­ze, pazar illatot árasztanak, és sárkányokat hímezett, amelyek akárha éltek volna. De nemcsak öltönyt csináltattak nála az embe­rek. Tanácsért is hozzá jöttek minden bajukban, és a bölcses­sége szinte híresebb volt csodála­tos kezemunkájánál. Egy napon egy magasrangú mandarin jött Huehoz az udvar­tól, hogy ruhát rendeljen, olyan ruhát, suttogta bizalmasan, ami­lyet még sohasem láttak az udvarnál, de még délen sem, soha. Hue, a szabó mélyen meghajolt egyszer, majd még egyszer, és így szólt: — Végtelenül megtisztelsz, magasságos mandarin. Itt van ez a selyem, amelynek nem találja senki párját. Arany holdsarlókkal fogom kihímezni. A mandarin olyan elragadtatva bólogatott, hogy kecses bajuszá­nak végei a nyakát verdesték. — Jó, ebből varrj nekem ruhát. Az öreg Hue egy darabig gon­dolkodott, aztán azt mondta: — Rendben van, neked varrom meg ezt a pompás kelmét. De mielőtt kiszabnám, tudnom kell, mióta vagy hivatalodban az udvarnál. — A mandarin sértődötten dör­mögött, de Hue, a szabó közbe­vágott: — Én csak egy szegény szabó vagyok, és a világért sem akarlak megbántani. Mindössze azért kérdeztem, hogy kifogásta­lan szabást adhassak a ruhádnak. A mandarint még ez sem békí­tette meg, morgott: — Mi köze van ennek a kérdésnek a ruhám szabásához? Hue finoman mosolygott, sze­mében bölcsesség fénylett, amint elgondolkozva mondta: — Látod, nagyságos mandarin, ha csak rö­vid ideje élvezed a király kegyét, egyenes derékkal jársz, kifeszített, igen, talán még kidüllesztett mel­lel is, mint vitorla az első erőseb b szélben. Hogy az öltönyöd szépen álljon, az elejét a tervezésnél hosszabbra kell vennem, mint a háta részét. Ha azonban már né­hány év óta viseled ennek a tisz­teletreméltó hivatalnak a terhét, büszkeséged alább hagyott, és fi­togtatott tudományod már pety­hüdten csügged, mint szélcsend­ben a vitorla, akkor mindkét részt, az elülsőt és a hátulsót egy­formán kell szabnom. De ha hosszú-hosszú esztendők óta vise­led válladon a felelősség súlyát, fejedet leszegezed királyod igaz­ságtalansága és szeszélyei, meg néped nélkülözései láttán; s szé­gyellve magad királyod miatt, mély töprengéssel földre szegzed a szemedet, nos, akkor a ruha ele­jének kell rövidebbnek lennie. En, a szegény szabó, ezért tettem föl neked ezt a kérdést, manda­rin. 10 Svcha Mihály Wojnár Károly Minden politikai dolgozó tudja, hogy az előttünk álló választások sikeres lebonyolítása érdekében gondos és ala­pos előkészítő munkát kell végezni. Ügy vélem, nem kell különösebben hangsúlyoznom a választások jelentő­ségét. Mindannyian jól tudjuk, hogy a jelölt és megválasztott képviselők te­hetségétől, rátermettségétől és szerve­ző készségétől függ hazánk politikai és gazdasági fejlődése, szocialista társa­dalmunk kiteljesedése és életszinvo­nalunk emelkedése. A napokban Párkányban (Stúrovo) munkaértekezletet tartottak, melyen résztvett Sucha Mihály elvtárs, a já­rási pártbizottság vezető titkára, továb­bá részt vettek a nemzeti bizottságok elnökei és titkárai, valamint a nem­zeti front és a párt alapszervezeteinek a vezetői. Megvitatták a választások­kal kapcsolatos kérdéseket, és megha­tározták a legközelebbi időszak fel­adatait, teendőit. Én is elbeszélgettem néhány vezető emberrel, hogy némi képet kapjak az előkészületekről, a hangulatról, a vár­ható eredményekről. Ürge József elvtárs, a párkányi vá­rosi pártbizottság elnöke elmondta, hogy már értékelték a képviselők munkáját. Hangsúlyozta, hogy értéke­lésük kizárólag a végzett munkájuk alapján történt. — Legközelebbi feladatunk a politi­kai-szervezési-, valamint az időrendi terv kidolgozása és a választási kör­zetek kijelölése lesz — mondotta. — kapnak sokéves, áldozatos munkáji elismeréséül. Mindenképpen megé: demlik, rászolgáltak. — Véleményük szerint mi okoz; majd a legnagyobb nehézséget? • tettem fel az újabb kérdést. — Talán a százalékarány betartás már ami a nők és az ifjúság jelölési illeti. Mivel az ifjúság felső korhatái 35 év, talán könnyebben megoldha juk, ellenben a nők! Ez már bonyt lultabb kérdés... Beszélgetésünk alatt az a nézet i érzés alakult ki bennem, hogy az eh társak kissé félvállról veszik a válás: tásokat, illetve túl magabiztosak. Szí vá is teszem és megkérdezem, hog mire alapozzák, miből ered ez a túl zott derűlátás? — Az elmúlt választási időszak nag eredményeiből! — kapom meg nyoir ban a választ, ami bővebb magyará zatra szorul. Vegyük sorra! Wojnár Károly nb elnök, Bén; Pofonegyszerű ez, kérem! Községünk ben az elmúlt választási időszakba 6—7 millió koronás volt a fejlődé Ezzel magasan túlteljesítettük a vé lasztási program célkitűzéseit. Ha eh hez hozzákalkuláljuk, hogy az embf rek manapság már jól látnak és gor dolkodni is tudnak, könnyű levonni következtetéseket... Simsík Béla nb elnök, Kürt: 7 mii lió koronás értékkel gyarapodott községünk. Minden tervet túlteljes: tettünk, csupán a kultúrházat nem si Simsik Béla Szilva András Stugel László Aztán következik az agitációs és pro­pagációs bizottságok megalakítása, majd az új választási programnak a kidolgozása, melyet a XIV. pártkong­resszus határozatai alapján dolgo­zunk ki, természetesen helyi viszonya­inkra alkalmazva. A jövőben szeret­nénk megvalósítani a „Több zöldet városunkban" akciót, azonkívül váro­sunk sokrétű fejlesztése a célunk. Ezt a célkitűzésünket azonban csak a la­kosság összefogásával és segítségével tudjuk megoldani... Az előttünk álló feladatok nagyok, nem könnyűk, de hiszem, hogy megoldjuk, hiszen a múltban is sok nehéz feladatot meg­oldottunk már — fejezte be monda­nivalóját Ürge József bizakodva. A többiek elmondták, hogy szintén értékelték a volt képviselők munká­ját. Véleményük szerint mintegy het­ven százalékuk derekas, jó munkát végzett, teljesítették kötelességüket, megfeleltek, sőt a jövőben is megfe­lelnének, de többen kimaradnak a je­lölésből öregségi, illetve egészségügyi okokból. Ezek a képviselők diplomát került felépítenünk, de most már mir den előfeltételünk megvan rá, hogy közeljövőben felépíthessük. Községün 3100 lakójából 539 ingázik (telefonis ták). Ez egyrészt jó, másrészt viszor — a község fejlesztése szempontjábi — nem a legkedvezőbb. De így is hs talmasat fejlődtünk... Szilva András nb elnök, Köbölkú Ki sem merem mondani: mintegy 12 millió koronás értékkel gazdagodtunl Téglagyár, mezőgazdasági felvásár! üzem, iskola, fürdő, borászat épült községünkben, hogy csak a nagyot létesítményekről beszéljek. Azonkívi országos viszonylatban is nagyon j< gazdálkodik és előkelő helyen áll szövetkezetünk. Például az 1 hektárt eső termelés értéke 18 ezer koron míg tíz évvel ezelőtt 1800—2200 korc na között mozgott. A jövő is igen bi: tató, szép terveink vannak, melyeki minden bizonnyal megvalósítunk... Stugel László nb elnök és Matuná István pártelnök, Garamkövesd: Kö: ségünkben 10—12 millió korona a fe Ürge József Matunák István

Next

/
Oldalképek
Tartalom