A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-09-03 / 35. szám

tűje és a jövő városai bői való építkezés. Napjainkban a világon évente 10—12 millió lakás épül Ennek több mint egynegyede a Szovjetunióban és a többi európai szocialista országban. Az évi 3—3,5 milltt lakás ellenére sem mondhatjuk azonban, hogy nálunk, vagy bármelyik más szocialista országban megszűnt a lakásprobléma. Ennek okai ismertek. Az ú; építésével párhuzamosan sok ezer lakás „öregszik el" évente, ami abszolút számokban csökkenti a rendelkezésre álló lakásállományt. Mindezek ellenére az építőipar igyekszik lépést tartani a követelményekkel. Napról napra újabt házgyárak lépnek üzembe, hogy a növekvő igények kielégítését szolgálva, megszűnjön a lakáshiány. Ez nemcsak a fővárosra, hanem a vidék nagy átformálódására is jellemző. Az utóbbi évtizedben mind több új város „született" hazánkban, közöttük nem egy olyan, amely teljesen új felfogásban, a kor követelményeivel összhangban épült fel. Ezek az új városrészek egyben a jövó előhírnökei is, mintegy jelzik az eljövendő korok városképének teljes átalakulását. Toronyházak — lakópaloták A kor amelyben élünk, többszörös követelményeket ró az emberre. Ahhoz, hogy a fokozott Igénybevételnek megfelelhessen, lassan át kell alakítani az egész eddigi környezetét. A munkaerő megújulásához szükséges A moszkvai új KGST-palota A városfejlődés másik összetevője a falu átalakulása lesz. A mezőgazdasági munkában jelentkező átformálódás a falu arculatát is egyre városiasabbá teszi. A város és a falu közötti különbségek nemcsak társadalmi, hanem építészeti értelemben is egyre inkább elmosódnak majd, és ez a városfejlődés általunk még ismeretlen irányait kelti életre a jövő századokban. Más vonatkozásban az emberiség mind több, eddig lakatlan területet hódít majd el a természettől a városépítés céljára. Már napjainkban is vannak erre kísérletek. Ilyen például a szibériai Norilszkban épülő klimatizált város, amelyet egy hatalmas műanyag bura véd majd az időjárás viszontagságai ellen. Megemlíthető itt az Egyesült Arab Köztársaság-beit M. Hammab professzornak a sivatagok meghódítására vonatkozó terve is. Az általa tervezett 180 méter átmérőjű kőgömbök harminc emeletén mintegy kétezer lakást lehet elhelyezni, és a lakókat hőpajzsok, klímaberendezések védenék a gyilkos erejű sivatagi napsugárzás ellen. Amerikai, angol és más építészek merész terveket szőnek a tengerek felszínének és mélyének meghódítására. A tengereken emelt cölöpszigetekre épülő húsz-harmincezer lakosú városok, a sekély partmenti öblök fenekére telepített „vízhatlan" házak mind a jövő építészetének egy-egy állomását jelenthetik, amely a múltból vezet a távoli századokba, ahol új formák, tökéletesebb tartalom közepette élnek majd utódaink. Mindezt ma „megálmodni" legalább olyan nehéz, mint Vernének volt a maga idején, amikor termékeny fantáziával megkísérelte felvázolni a jövendő századok emberének életét, technikai-tudományos sikereit. Mégis könnyebb a helyzetünk nála, hiszen nekünk egy jóval modernebb „múltból" kell következtetnünk a Jövőre, amely minden bizonnyal felülmúlja majd a mi jelenünket. valódi pihenésnek, kikapcsolódásnak mind komolyabb hangsúlya lesz a társadalmakban. A házak ma már nem csupán lakás céljára szolgálnak, hanem ki kell szolgálniuk egyéb igényeket is. A lakótelepek és lakótömbök ma már elképzelhetetlenek üzlethálózat, a kulturálódás célját szolgáló egyéb létesítmények nélkül. A jelenkori építészet ezt még épületcsoportonként, lakótömbként oldja meg. A távlat azonban egyre inkább mindennek egyetlen épületkomplexumban való elhelyezését vetíti elénk. Le Corbusier, svájci építész híres marseille-i „Faluháza" volt az első kísérlet arra, hogy a sok alacsony épület helyett egyetlen óriási épületben foglalja össze mindazt, ami a pihenéshez, szórakozáshoz, sporthoz szükséges. A hatalmas lakókombinát (Unité d' Habitation) 337 lakásában 1600 ember talált otthont és olyan kényelmet, amit egyébként el sem képzelhetett volna. A házban az üzletektől az uszodáig minden szükséges létesítmény helyet kapott, hogy a lakók legteljesebb kényelmét biztosítsák. Ez az épület, és általában a magasházak, vagy toronyépületek sok vita okozói napjainkban is, mert sok költséges segédberendezést (víz és gőz nyomásfokozó berendezések, felvonók) igényelnek, de mégis úgy tűnik, több érv szól mellettük, mint ellenük. A viszonylag kis alapterületen elhelyezhető nagy lakásszám, a napfény és a levegő szabad áramlása a városi füst és köd fölé emelkedő lakásokban, mind megannyi nyomós érv a magas épületek elterjedése mellett szól, hiszen a területhiány és a levegőtlenség szinte minden nagyváros állandó gondjainak egyike. A jövő városai A városfejlődés eddigi lépcsőfokalt végigjárva, eljutottunk a kérdésekkérdéséhez: milyen lesz a jövő városa? A válaszok között nincs hiány az utópisztikus elképzelésben. A fantáziával kiszínezett Jövendő városkép szinte nem is hasonlít az előző korokéra. Az épületek formája, méretei és a városkép egésze teljesen elüt majd a maitól. Sokan színes épületek sokaságaként látják maguk előtt a jövő nagyvárosait, amelyet a formák sohasem volt tarkasága ural. Maradjunk azonban inkább a realitás talaján és a jelenből kiindulva próbáljuk felvázolni a jövőt. Eddig még minden kor megőrizte a múltból azt, amit értékesnek tartott. Különösen igaz e2 a városokra, amelyek nemcsak az Ipar, hanem a kultúra bölcsői is voltak. Nem valószínű, hogy ez a szemlélet gyökeresen megváltozna a jövőben. A mai városok fejlődése az eddigi úton halad majd tovább. A régiből megmarad az érték, de eltűnik az, ami felesleges és terhet jelent. A városok terjeszkedésével kitágulnak a határok is és ez a közlekedés forradalmát fogja elősegíteni. A mai úthálózatot felváltja a kor követelményeinek megfelelő olyan útrendszer, amely képes lesz lebonyolítani azt a megnövekedett forgalmat is, amely a népesség szaporodásával, a városok lélekszámának szakadatlan növekedésével együtt jár. A városok szakadatlan terjeszkedése, amely a távoli jövőben a Földet beborító, összefüggő települések rendszerét, majd egyetlen óriásvárost eredményezhet, még meszsze van a megvalósulástól. Valószínű azonban, hogy a jövő városai inkább fölfelé, mint horizontálisan fognak terjeszkedni.