A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-09-03 / 35. szám

•. A SZOCIALISTA HAZAílASSÁG Az emberiség történelme nem egy példával szolgált, hogy az igaz ügyért folytatott küzdelem hősiességre ösztönzött egyéneket, sőt nem egy esetben milliókat is. A haza fogalma és a hazaszeretet a kapitalisták kezében arra volt jó, hogy e jelszó jegyében rablóháborúba kergessék a munkások és parasztok ezreit, hogy a kapitalisták és a földbirtokosok érdekében vérezzenek el a harcmezőn. A hazaszeretet fogalma a szocializmusban igazi és mélyebb értelmet kapott. A szocialista haza nem a burzsoázia és a földbirtokosok hazája. A szocialista haza a munkás, a paraszt és a dolgozó értelmiség hazája. Ezért a hazáért szálltak síkra Klement Gottwald és a kommunisták. így jelenthette ki Klement Gottwald a burzsoá parlament egyik ülésén, hogy „mi kommunisták harcolni fogunk az önök köztársasága ellen a munkások és a dolgozók köztársaságáért". Nem véletlen, hogy pártunk XIV. kongresszusa a nevelés területén mint egyik fő feladatot a szocialista hazaszeretetre és a proletár nemzetköziségre való nevelést jelölte meg. Husák elvtárs beszámolójában a következőket mondja erről: „Csehszlovákia Kommunista Pártja többnemzetiségű államunkban mint egységes internacionalista párt, a munkásosztály pártja jött létre, mint a nemzetkőzi kommunista mozgalom szerves része. Pártunk nemzetközisége összhangban volt a hazafiassággal. Nehéz szociális, nemzeti és osztályharcokban küzdött a párt a dolgozó nép jobb létéért, egy olyan hazáért, amelyben megszűnik az ember ember által való kizsákmányolása és a nemzetiségi elnyomás, olyan hazáért, mely minden dolgozónak, mindkét nemzetnek és nemzetiségnek igazi otthona lesz." A haza nemcsak földrajzi és nyelvi fogalom, de a szociális és gazdasági viszonyok kifejezése is, mely az osztályok, nemzetek, nemzetiségek között létezik, ennek megfelelő a termelési viszony, a politikai rendszer és mindennek képezi magvát az államhatalom. Ennek alapján vonta len Marx azt a következtetést, hogy a proletariátusnak az antagonisztikus társadalomban nincs hazája. Ebből egy további következtetés adódik, hogy a szocializmus győzelmével egy új haza születik, mely megszünteti a dolgozók kizsákmányolását. A szocialista rendszer ideológiai, közgazdasági és politikai feltételeket teremt ahhoz, hogy az internacionalista, nemzeti és szociális érdekek, tényezők teljes egységben lehessenek jelen. A szocializmus fejlődése objektívan oda vezet, hogy a kibékíthetetlen osztályellentétek megszüntetésével fokozatosan megszűnnek nemzeti vonalon is az antagonisztikus ellentmondások. Ezt azonban mint fokozatos folyamatot kell értelmezni, nem mint egyszeri akciót, mely a szocialista rendszer ereje és fejlődése egyes ágazatainak sokoldalú fejlődésén megy keresztül. Ezért a szocialista társadalmi rendszerben a nemzeti érdek szoros összhangban van az internacionalista érdekkel. A nemzeti érdek szerves része a közös internacionalista érdeknek és kötelességnek. A hazafiasság olyan érzés, mely szorosan összefügg a nemzet életfeltételeivel. Az egyes országok sokoldalú fejlesztését támogató hazafiasság így egyben következetes internacionalizmus is. A szocialista hazafiasság jellemző vonása, hogy a nemzet és a haza sorsa megegyezik a szocializmus sorsával. Az igazi hazafiasság és az internacionalizmus egyazon érem két oldala. A tisztelet és szeretet egyidejű kifejlesztése a szocialista társadalom nemzetei iránt és a szocialista haza iránt drágább kincs mint a bankok mélyén fekvő legnemesebb drágakő. A Szovjetunió történelme és a szovjet állam polgárainak nevelése nyújt legjobb példát arra, hogy miként tudják egybekapcsolni a proletár internacionalizmus alapelvei elsajátításáért vívott küzdelmet a szocialista hazafiasságért vívott küzdelemmel. Oroszország haladó hagyományán Puskin, Szuvorov, Lermontov, Csernyisevszkij és a szovjet jelen élő példáin Gorkij és a többieken keresztül tanították meg a szovjet embert szeretni hazáját és gyűlölni mindazt, ami nincs összhangban a nép érdekeivel, szabadságával. A szovjet ember nemegyszer adta tanújelét annak, hogy hazájáért és a proletariátus nagy nemzetközi ügyéért a legdrágábbat (amivel ember rendelkezik) is mindenkor kész feláldozni. A szocialista hazaíiasság számunkra, szocialista Csehszlovákiában élő magyarok számára is elkötelezettséget jelent. Nem légüres térben élünk. A letűnt burzsoá köztársaságnak és a Horthy féle fasiszta Magyarországnak az érdekei szöges ellentétben álltak. Sem a hazai, sem a magyar burzsoáziának nem volt érdeke, hogy testvéri megértésre nevelje nemzete fiait. így nem csoda, ha az ellentétek sok.szor viharos hullámokba csaptak át. Ma e két ország testvéri internacionalista szövetségben él egymással. A szocialista rendszer és nemzeteink feladata egy és ugyanaz. Tudatosítanunk kell, hogy a. Duna ezen az oldalán élő magyar nemzetiség fiai a proletár nemzetköziség szellemében hazánk, a szocialista Csehszlovákia mellett teszik le a garast. Bár még akadnak köztünk csehszlovákiai magyarok között olyanok is, akik ezt az országot nem tartják sajátjuknak, azonban az ilyeneket két kezünkön is meg tudnánk számolni. E pár embert kivéve, ezt az országot tartjuk hazánknak, hangsúlyozom, szocialista hazánknak. A szocialista Csehszlovákia sorsa, léte, sikere, sikertelensége a ml sorsunk, létünk, sikerünk és sikertelenségünk. A múlt hibái, vétkei velünk, ellenünk még csak jobban ösztönöznek bennünket arra, hogy a nemrég meghalt Fábry Zoltánnal mondjuk: „a kisebbség internacionalista emberségtudata fölényesen kerüli a nacionalizmus buktatóit, kísértéseit. A nacionalizmus kétéltű dolog. Lehet nemes és emberi mint a patriotizmus és lehet nemtelen mint a sovinizmus, mely az embertelenség, legpotenciálisabb akti vizáit ja és aktivizálója. Csak a patriotizmus érhet el az internacionalizmusba ..."... „a patriotizmus közeledésre és közelítésre képes; a sovinizmus leszűkítés, a kizárólagosság, a robbantó és robbanó különállás. A sovinizmus csak győzteseket és legyőzötteket ismer.. .** ötven év távlatából tekintett vissza az író. Nem tartotta magát idegennek, pedig a múlt nem volt számára mindig nektárral telt kehely. Az internacionalizmus és patriotizmus eggyé formálódott benne. Mi, akik ebben az országban nőttünk fel, nemcsak Petőfit, Adyt valljuk magunkénak, de ugyanúgy sajátunknak tekintjük Hviezdoslavot és Jirásekot is. Több nemzet haladó hagyománya forrt eggyé bennünk nemzetünk haladó hagyományával. Ehhez hozzátartozik a kurucz mozgalom is, a huszita mozgalom is. Kölcsönösen kell keresnünk azokat a fénysugarakat, melyek fényénél még mélyebben tudjuk bevésni nemzetiségünk fiai tudatába a Csehszlovák Szocialista Köztársaság iránti hazaszeretetet, hogy mindannyian hazánknak érezzük ezt az országot, testvérünknek a más nemzetek és nemzetiségek minden becsületes tagját. Osztozni akarunk az ország örömében, bánatában egyaránt. A szocialista Csehszlovákia oszthatatlan része vagyunk eltérő nyelvünkkel, mely azonban nem zárja ki, hogy akaratunk, törekvésünk a haza akarata és törekvése legyen.