A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-07-09 / 27. szám

is iii Ii is ri »iirisuk A csallóközi fiatalasszony válasza Mindenekelőtt köszönöm azt a sok sorsomért aggódó levelet, segítő szándékot és jótanácsot, amely a szerkesztőség útján hozzám érkezett. Jó tudni, hogy az emberek ma sem közönyösek az embertársaik sorsa iránt és szívesen segítenek, ha a bajba jutott, sorsával egyedül megküzdeni képtelen ember a segítségüket kéri. Ne haragudjanak, hogy a leveleikre mindmáig nem válaszoltam s hogy csak ezúton mondhatok köszönetet a levélíróknak és a szerkesztőségnek is. Amikor a levelem megírtam, a keserűség teljesen elborított. Halálosan belefáradtam az egyhangú, közönyösen folyó életbe. Haragudtam önmagamra, a sorsomra és a férjemre, hogy nem tett boldoggá, pedig szerettem és ő is szeretett, de az életünk mégis olyan szürkévé, csendes mozdulatlan állóvízzé változott. Amikor az első leveleket elolvastam, úgy találtam, hogy nincs tanács. Élni kell, el kell viselni az életet. Ez volt minden, amit a legtöbb, hozzám hasonló sorsú asszonytársam írt. De bennem feltámadt a makacs ellenkezés. Hát ez minden? — kérdeztem. Élni és várni, hogy majd csak elmúlik minden? Sajnos, én nem tudok úgy élni, mint a fa. Élni csak akkor lehet, ha van miért. Amikor a férjemet megismertem és megszerettem, egyre értelme lett az életemnek. Aztán minden olyan különösen alakult... Nem mondhatom, hogy a férjem megváltozott, azt sem, hogy nem ragaszkodik hozzám. Most is szeret, csak már nem csupán engem szeret. Nem vagyok egyetlen értelme az életének. Szereti a munkáját is és azt a közösséget, amelyben dolgozik. Nyakába vesz minden gondot, a másokét is és sokszor nehezen birkózik meg velük. Ebbe fárad bele, ettől Ingerült és ideges néha. Ezt csak azért írom, hogy megnyugtassam azokat a levélírókat, akik egészen másra, helyesen szólva, más nőre gyanakodtak. Nem haragszom rájuk, hiszen jószándékú volt a figyelmeztetésük, és tulajdonképpen ők is segítettek abban, hogy a fásultságomat levetkőzhessem. Kissé megijesztettek, még ha nagyon általánosan ls célozgattak. Figyelmeztetésükre kezdtem nagyobb érdeklődést tanúsitani a férjem és környezete Iránt. Néha sétálásunk során meglátogattam férjemet a munkahelyén is. Meglepett, hogy ennek igen örül. A munkatársai is kedvesen fogadtak, közvetlenül, őszintén viselkedtek, alakoskodás nélkül társalogtak. Köztük a férjem is vidám volt és beszédes. Ezen nagyon meglepődtem, de a sokféle tanács után különösen az érsekújvári zoológus életdús tapasztalatokról tanúskodó válaszán el ls gondolkodtam, összehasonlítottam férjem munkahelyének a légkörét az otthoni, a családi légkörrel és rá kellett döbbennem, hogy bizony nem csoda, ha a férjem ott jobban érzi magát, ha nem siet haza, ha szívesebben van a munkatársaival, mint velem, ha előtérbe helyezi az ő gondjaikat. Mindezt józanul végiggondoltam és úgy döntöttem, hogy megküzdök a sorsommal, feloldom magamban és a férjemben azt a félelmes idegenséget, amitől annyit szenvedtem, s megpróbálok ismét a közelébe férkőzni. Most már tudtam, hogy csakis én vagyok felelős a sorsomért. Rajtam múlik minden. Nem lehet várni a sült galambot a magánéletben sem, akárcsak az élet más vonatkozásaiban. Ez a felismerés sokat segített. A levelek is figyelmeztettek, hogy nem értek a férjemhez. Előttem állt tehát a nagy feladat: ismét meg kellett „hódítani" a férjemet. Csakhogy másodszor ez korántsem olyan egyszerű, mint lánykoromban, amikor szinte ösztönösen minden jól sikerült, minden a célt segíti. Egy asszony nem használhatja ugyanazokat az eszközöket, amelyeket lánykorában használt, ha a férjét meg akarja tartni, Tudomásul kell vennünk, hogy a „hős szerelmi korszak" véget ért, hogy a férjünk nemcsak a miénk, hanem a közösségé is, amelyben él. Rajtunk és az otthonunkon múlik azonban, hogy mennyire tartozik hozzánk. Mindenesetre értelmetlenül önzőek sohasem lehetünk. Ügy gondolom, hogy ezt egyetlen valamire való férfi sem viselné el. Amikor láttam, hogy örül, ha meglátogatom a munkahelyén, érdeklődni kezdtem a munkatársai és a napi gondjai iránt. Kezdetben nehezen tárul-Kurucz Sándor felvétele kozott ki előttem, de ha munkatársai közül is meghívtam valakit hozzánk, szinte gátlástalan csevegés kezdődött olyasmikről, amikről azelőtt sejtelmem sem volt. őszinte érdeklődés támadt bennem egy-egy ügy iránt, s ezekről négyszemközt is szívesen beszámolt. Most már volt miről beszélni, volt mit számomra elújságolnia. Aztán egyszer sok töprengés után ártatlanul megkérdeztem, hogy mi lenne, ha néhány órára is, de én is beállnék hozzájuk dolgozni: mondjuk fejőnőnek vagy hasonlónak. Meglepődött s a gyerekekre hivatkozott. Ezzel előre számoltam. Mondtam, hogy reggel még alszanak, amikor fejni kell, este meg a szomszéd néni, aki magányos öregasszony, szívesen ellenne velük. Nem örült, de én tudtam, hogy ezen dől el a sorsom. Néhány napig hallgatott, és én nem zaklattam, Tudtam, hogy a döntés neki sem könnyű, hiszen a keze alá kerülnék dolgozni, s ki tudja, miként fogadnak majd a munkatársai. Egy héttel ezelőtt aztán rábólintott, hogy rendben az egész, mehetek fejni. Nem titkoltam az örömömet, boldog voltam, hogy ő is örül az örömömnek. Azóta reggelente együtt megyünk és este együtt jövünk a munkából. Ezzel ls többet vagyunk együtt. Emberek közé kerültem és ez sem lebecsülendő. Igaz, hogy mindegyiknek megvan a maga gondja, baja, de azt tartom, hogy ha figyelmet tanúsítok az ő sorsuk iránt ls, akkor számolhatok azzal, hogy ők sem maradnak közönyösek az én életem iránt. Ez minden, amit egyenlőre az életemről írhatok. Ennyi a változás. Köszönöm az Emberi sorsok rovata levelezőinek a támogatását, azt, hogy visszaadták az emberekbe és az életbe vetett hitemet. Ígérem, hogy a jövőben én is a segítségére sietek mindazoknak, akik keserű pillanataikban, szorult helyzetükből nem találnak kiutat, és az Emberi sorsok rovatának levelezőihez fordulnak segítségért. Egy csallóközi fiatalasszony II I ' II I I II III 9 —— A házasulandók tízparancsolata Ne menj férjhez olyan fiúhoz • Aki pénzben kártyázik és sokat iszik. A kártyás és iszákos ember sohasem fogja szeretni a feleségét, otthonát és gyermekeit. • Aki az újság sportrovatát sem olvassa el. A közömbös ember a feleségével és családjával szemben is közömbös. • Aki azt állítja, hogy nincsenek rossz tulajdonságai. Feltehetően igen sok vétség terheli a lelkét, hogy egyet sem ismer el belőlük. • Aki a szüleidnek egyáltalán nem tetszik, ha csak a szüleid tárgyilagosságában nem kell kételkedned. A szülök akarata ellen kötött házazságok közül sok végződik válással. • Aki jó táncos. Az ügyeslábú férfiak nem rendelkeznek ügyes fejjel. Ne végy feleségül olyan lányt • Aki nagyon fiatal. A tizenhat éves menyasszonyokból gyakran lesznek tizenhét éves elvélt asszonyok. • Aki minden este csak menne valahová, és nem akar veled otthon ülni. Ha férjhez megy, nélküled még szivesebben fog csavarogni. • Aki a szobájában volt barátai fényképeit őrzi, Szenvedélye valószínűleg a tört szivek gyűjtése. Ezt a szenvedélyét a házasságban la folytatni fogja, • Aki illetlen ruhát visel. Társaságban az ilyen feleség kellemetlen a férj számára, mert a szemérmetlenség a legnagyobb szerelmet ls megölheti, f Aki kacérkodik a férfiakkal. Az ilyen azizony igen sok gondot és szívfájdalmat okoz a férjnek. w && jmtmet. Cserepes József, Köles László, Farkaz Lázaié, Fűzik István, POU Komárno, Novozámocká 3. 16 évesek, szeretik a beat zenét, szeretnek sportolni. 18—18 éves lányokkal szeretnének rendszeresen levelezni. Minden levélre válaszolnak, de a fényképeseket előnyben részesítik. Zztlka László, VÜ 9409 Boletice, okr. Cesky Krumlov. 171 cm magas, gesztenyebarna hajú, tényleges katona, Levelezés útján szeretne megismerkedni 17-18 éves lányokkal. Fényképes levelek előnyben, Császár Árpád, Lakó Lajoz, Pasatorek István, Brestovec, okr. Komárno. 17 évesek, kedvelik á beat zenét, szeretik a sportot. Kedvenc együtteseik ai Illés, Omega és a Metró, Hasonló korú és érdeklődésű lányok leveleit várják. Minden levélre válaszolnak. Fekete Zsuzsa, Calovo 433, okr. Dun. Strode. 18 ivei, szeret olvasni. Kedvenc együttese az Omega és a Metró. Levelezni szeretne hasonló korú lányokkal vagy fiúkkal. Hegedűs Erika, Kiarov, okr. Verky Krtíá. 14 éves, szereti a tánczenét éz nagyon zzeret táncolni. Kedvencei Poór Páter éz Harangozó Teri. Hasonló korú lányokkal és fiúkkal levelezne ««Ívesen. Minden levélre válaszol. Gyflrkl Valéria, Kiarov, okr. Veik* Krtíi. 14 éves, szereti a tánczenét. Kedvencei Koós János és Kovács Kati. Haionló korú ás érdeklődésű fiatalokkal szeretne levelezni. Minden levélre válaszol.