A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-08-27 / 34. szám

A párt és a nép hűséges fia Ondrej Klokoé elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnö­ke és a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke augusztus 17-én töltötte be 60. életévét. Klokoé elvtárs Haéaván született. A Szlovák Nemzeti Felkelés kitöréséig tanítóként működött. 1931-ben belépett a kommunista pártba. Politikai meggyőződése miatt 1939 —1941 között többször őrizetbe vették és rendőri felügye­let alatt állt. Ekkor már az illegális SZLKP tagjaként dolgozott. A hnúSíai járásban forradalmi nemzeti bizott­ságokat szervezett. A felkelés alatt tagja lett a Szlovák Nemzeti Tanácsnak. Amikor a partizánok a hegyekbe vo­nultak, velük maradt a felszabadulásig. A felszabadulás után a párt fontos funkciókkal bízta meg Klokoé elvtársat. Vezető titkára volt az SZLKP rimaszombati területi bizottságának, tagja lett az SZLKP Központi Bizottságának. 1949-ben kinevezték a beszterce­bányai kerületi nemzeti bizottság elnökévé, majd egy év­vel később az SZLKP besztercebányai kerületi bizottságá­nak titkára lett. 1951—1953-ban tájékoztatás- és népműve­lésügyi, utána rövid ideig oktatás- és népművelésügyi, majd 1953-tól 1956-ig művelődésügyi megbízott volt. Ezt követően 10 évig a Pravda főszerkesztőjeként működött. 1968 óta Klokoé elvtárs a Szlovák Nemzeti Tanács elnö­ke. A politikai és a közélet területén kifejtett sokéves áldozatos tevékenységéért számos rendjelet és kitüntetést kapott. Klokoé elvtárs hatvanadik születésnapja alkalmából számos üdvözlő levelet kapott: a CSKP Központi Bizott­ságától, az SZLKP Központi Bizottságától, a csehszlovák politikai és közélet képviselőitől, a Csehszlovákiában akkreditált külképviseleti hatóságoktól, intézményektől és magánszemélyektől. A Hét szerkesztői kollektívája is csatlakozik a gratulá­lókhoz és erőt, egészséget, felelősségteljes munkájában sok sikert kíván a jubiláló Klokoé elvtársnak. Élő hagyomány A Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulóiéra Augusztus 29-én emlékeznek meg hazánk népei a fasizmus elleni harc egyik dicsőséges eseményéről, a Szlovák Nemzeti Felkelésről, mely aranybetűkkel íródott be nemcsak a szlovák nép történetébe, de a világtörténelembe is, mint a hősi helytállás és a nem­zetközi összefogás szimbóluma. Huszonhét év telt el azóta, hogy Szlovákia hegyei és falvai mind-mind egy-egy erődítménnyé váltak a német fasiszták és hazai csatlósaik elleni harcban. 1944. augusztus 29-én ezrek és ezrek ragadtak fegyvert Szlovákia városaiban és falvaiban, hogy leszámoljanak a német fasiszta betolakodókkal és hazai csatlósaikkal. A történelmi hűség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a felkelés szervezője a Nemzeti Fronton belül első­sorban Csehszlovákia Kommunista Pártja volt, illetve annak illegális szervezetei. Ezek a szovjet katonai pa­rancsnokok és politikai dolgozók gazdag tapasztalataira támaszkodva képesek voltak egységes harcba szólítani a szlovák nép többségét. Ok voltak azok az egységesítő erők, melyek helyes tömegoplitikai munkával biztosí­tották a Nemzeti Fronton belül az összes pártok és minden haladó erő egységes fellépését a fasizmus elleni harcban. A kommunisták voltak tehát a Szlovák Nem­zeti Felkelés legforradalmibb elemel, akik előtt kezdet­től fogva teljesen világos volt, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés fő célja az egységes Csehszlovák Köztársaság létrehozása és ezen belül a dolgozók hatalmának meg­valósítása, a Szovjetunióra támaszkodó külpolitikai orientációval. Ezért a fegyveres felkeléssel párhuzamosan már az első napokban egymás után alakultak meg és legalizá­lódtak az addig illegálisan működő forradalmi nemzeti bizottságok, a dolgozó nép hatalmának kifejezői. A kommunisták vezette nemzeti bizottságok óriási sze­repet játszottak a felkelésben, a lakosság mindennapi életének szervezésében. A forradalmi nemzeti bizottsá­gok haladó hagyományára támaszkodva épült ki a fel­szabadulás után a nemzeti bizottságok rendszere. A nemzeti bizottságok több mint két évtizedes műkö­désük alatt bebizonyították, hogy méltó folytatói a for­radalmi nemzeti bizottságok hagyományainak. A nem­zeti bizottságok mindig a szocializmus építésének élvonalában álltak, szervezték és irányították a töme­gek munkáját, végrehajtva a gyakorlatban a legfelső párt és állami szervek határozatait. A Szlovák Nemzeti Felkelés tehát a felszabadulás utáni állami szervek kialakításának ihletője volt. Ezekben a napokban, ami­kor választásokra készülünk, tudatosítanunk kell, hogy a nemzeti bizottságok és az államhatalmi szervek azok­nak a hagyományoknak folytatói, melyeknek alapjait 27 évvel ezelőtt a Szlovák Nemzeti Felkelésben raktuk le. Hogy ez mennyire így van, bizonyítja az is, hogy a nemzeti bizottságok túlnyomó része megállta helyét a jobboldali opportunisták és revizionisták támadásai idején is és becsülettel teljesítették feladataikat, me­lyeket a dolgozó nép bízott rájuk. Az ilyenfajta helyt­állás legyen kritérium a jövőben is, amikor a nemzeti bizottságok tagjainak munkáját értékeljük. Szükséges azonban néhány szót szólni a Szlovák Nemzeti Felkelés nemzetközi jelentőségéről ls, amit éppen az adott meg, hogy a felkelés szerves részévé lett az Európa-szerte kibontakozott antifasiszta harc­nak. Nemzetközi jelentősége kidomborodott abban, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelésben szlovákokon kívül számos más nép fiai is részt vettek. Ezek közül a szov­jet egységek parancsnokai és politikai funkcionáriusai voltak azok, akik leginkább kivették részüket mind a szervezésből, mind a harcok irányításából. Különösen Aszmonolov és Jegorov parancsnokokat kell kiemelni a szovjet partizánok közül, akik az első vonalakban harcoltak Szlovákia földjén a fasizmus ellen. De ott voltak a cseh munkásosztály leghaladóbb képviselői is. Rajtuk kívül bolgárok, lengyelek, franciák, olaszok és magyar partizánok harcoltak fegyverrel a kezükben az új világ megteremtéséért. Mi magyarok és Csemadok-tagok, akik a haladó ha­gyományokra támaszkodva kívánjuk épiteni és fejlesz­teni kulturális életünket, különös szeretettel és hálával emlékezünk a Szlovák Nemzeti Felkelésben részt vett több ezer magyar partizánra. Ki ne ismerné a Petőfi partizán-brigád harcait Gömörben és a Nógrádi Sándor vezette partizán-brigád tevékenységét Fülek és Ragyolc térségében. Mindez azt bizonyítja, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés a szó szoros értelmében a haladó erők nemzetközi összefogásának jegyében zajlott le. A fel­kelésben vállvetve harcoltak számos nép legjobb fiai, főleg a munkásosztály és az illegális kommunista pár­tok soraiból, hogy megvívják harcukat a gyűlölt fasiz­mus ellen. Ez a tény viszont a Szlovák Nemzeti Fel­kelésnek nemcsak nemzetközi jelleget, de osztályharcos jelleget is adott. A szlovák partizán a hegyekben meg­ütközött a fasiszta Tiso-rendszer nemzetáruló katonái­val, a magyar partizán nemegyeszer szembe találta magát Szálas! nyilaskeresztes katonáival és rendőrei­vel. Közös harc volt tehát a közös ellenség ellen. A Szlovák Nemzeti Felkelés hagyománya tovább él ma is. Örök szimbóluma marad a különböző nemzeti­ségű munkások és a haladó erők nemzetközi össze­fogásának és a népek közötti internacionalista kapcso­latoknak. Örök hirdetője annak, hogy még a legnemze­tibb megmozdulás sem lehet elszigetelt, ha a haladó és az egyetemes emberi szabadságot szolgálja. Mert min­den ilyen megmozdulás mágnesként vonzza a haladó erőket, állítja csatasorba más nemzetek fiait is. Hűnek maradni az internacionalizmushoz és a haladó erők összefogásának magasztos eszméjéhez, egyet jelent tehát hűnek lenni a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyo­mányaihoz is. Ma ezeknek a haladó hagyományoknak konkrét foly­tatói a szocializmus aktív építői. A szocialista országok népei közös építő munkában egyesülnek a szocializmus teljes győzelme érdekében. Ez a közös építő munka a több mint két évtizeddel ezelőtt megvivott közös harc eredménye. Emeljük magasra ma az internacionaliz­mus zászlaját, mely zászló alatt a Szovjetunió vezeté­sével győzedelmeskedtünk a fasizmus felett, emeljük magasra ma az országépités és a harci készültségAiter­nacionalista zászlaját, erősítsük állandóan a szocialista táboron belül a népek szilárd szövetségét, kéz a kézben végezzünk olyan munkát, melynek egyformán látja gyümölcsét magyar, cseh és szlovák s a szocialista tábor országainak valamennyi népe. Ez az internacio­nalizmus az egyedüli biztosítéka annak, hogy sikereink a jövőben még nagyobbak lesznek és hogy e sikerek nyomán növekedni fog a szocialista tábor tekintélye és erősödni a világ haladó erőinek mozgalma. VARGA JÁNOS A lengyel—csehszlovák megbeszélések be­fejeztével dr. Lubomír Strougal csehszlo­vák miniszterelnök és Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke protokolt írtak alá Varsó­ban a szocialista integráció és a két ország közötti kölcsönös együttműködés további fejlesztéséről. A Tátrai Hegymászó és Alpinista Kör (IAMES) 50 éves fennállásának ünnepsé­geinek részeként tartották meg az idei 47. hegymászó hetet a Magas-Tátrában. A hegymászó hét résztvevői augusztus 14-én koszorúzási ünnepséget tartottak a tátrai jelképes temetőben, leróva kegye­letüket a Tátra áldozatainak emléke előtt. (Felvételek CSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom