A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-08-06 / 31. szám

Teljes nevén United Nations IntertE&Hona I Children's Emergency Fund: az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának alárendelt, a gyermekeknek nyújtandó segélyezéssel foglalkozó bizottság. Szervezi a segélyezését azoknak az emberi lényeknek, akiket a legsúlyosabban érintenek a világban lejátszódó konfliktusok, akiket a legjobban sújtanak a rendszerváltozások, forradalmak és háborúk, akik a legkevésbé tudnak segíteni magukon természeti katasztrófák idején: a gyermekek. Földünkön több mint egymilliárd gyermek él, mintegy háromnegyed részük az ún. fejlődő országokban. De hát milyen élet ez? Több száz millió gyermek embertelen körülmények között, földhöz tapadt kunyhókban él a fejlődő országokban. A fele rossz tápláltságban szenved. S hogy többségük az alapműveltséghez sem jut hozzá, az .szomorú, de a természetes dolgok közé tartozik a számukra. Természetesen csak azoknak, akik túlélték a legkegyetlenebb kiválasztódást, amit a természet végez s ahol a választóvonal a határ élet és a halál között. A fejlődő országokban még nemrég minden ötödik gyermek meghalt azelőtt, hogy elérte volna ötödik életévét. Egyes országokban a gyermekhalandóság még ma is eléri a fantasztikus 40 százalékot. Van, ahol ötödik életéve előtt ötvenszer annyi gyermek hal meg, mint a fejlett országokban. S ha ma azt állítjuk, hogy a világ halad, hogy a civilizáció, amelyet századunkban az emberek a szó szoros értelmében véve a csillagok magasságába emeltek, megjavítja az emberi élet feltételeit, a hivatalos számadatok kijózanítanak e tévedésünkből. A világ gyermekeinek helyzetéről készült, egy 1971-ben közzétett tanulmány megállapítja: „Szomorú tény, hogy több beteg, rosszul táplált és műveletlen gyermek van a világon, mint egy évtizeddel ezelőtt." Tudjuk, hogy kik felelősek ezért a helyzetért. Az afrikai, ázsiai vagy latin-amerikai gyermekek nyomorát nem ezeknek az apáik és anyáik okozták. Az igazi ok: a gyarmati rendszer, az a harminc háború és fegyveres konfliktus, amelyet az Amerikai Egyesült Államok csak a második világháború befejezése óta folytatott, s Itt vannak a szociális aránytalanságok, amelyekből nem tudnak a fejlődő országok kilábalni. A gyógyszer ismeretes — a politikai, társadalmi és gazdasági struktúra megváltoztatása. Csakhogy nem lehet megvárni, míg ily módon megváltozik a jelenlegi állapot. S így az UNICEF, bár maga sem mentes azoktól a befolyásoktól, amelyek a mai megosztott világban hatnak, igyekszik segíteni. Olyan segély ez, amelyre kormányok és magánszemélyek, egyesületek adják össze a szükséges anyagi eszközöket. Mert a „felvilágosult" világ nem maradhat közömbös. Végül is a „harmadik világban" felnövekvő nemzedékek veszik majd egyszer kezükbe országaik irányítását. A fejlődő országokban élő csaknem kilencszáz millió, nagyrészt nyomorgó gyermekről való gondoskodás azonos az egész civilizált világ jövendő arculatáról való gondoskodással, annak a világnak, amely nem tudja igazán birtokába venni, kolonizálni a Holdat s közben hagyja, hogy ártatlan gyermekek ezrei éhen pusztuljanak. A világ lelkiismerete igyekszik ezt megakadályozni. S e lelkiismeretnek része az UNICEF is. Az UNICEF azonban nemcsak Kelet-Pakisztánban, Nigériában, Peruban vagy Chilében segít, ahol háborúk vagy természeti katasztrófák szükségessé tették a sürgős segítségnyújtást. Az UNICEF koncepciót dolgozott ki Szerelem a masszaiaknál A nomád massza! törzs tagjai nem szeretik, ha a fehérek fényképezik őket. A férfiak lándzsáikat mindenhová magukkal viszik. Kelet-Afrika legbüszkébb és legrégibb törzse a masszai. Elődeik már 1. e. 2000 körül ott éltek, ahol ma is, Kenya és Tanganyika határán. E vidéken rendes körülmények között árnyékban is 40 fok meleget mérnek. Csakhogy árnyékot nehéz találni. A férfiak lándzsákra támaszkodva teheneiket őrzik egész nap. S általában az egész törzs igen primitiv életmódot folytat. Szárított tehéntrágyából épített kunyhókban laknak. Ami azt jelenti, hogy mindig kéznél van az építőanyag, mert a tehenek mindenfelé együtt vándorolnak velük. Szomjukat is tehénvérrel oltják. A masszai nemcsak büszke, de igen szép emberfajta. Különösen a férfiak. Majdnem két méter magasak, karcsúak, izmosak és különféle díszeket aggatnak a testükre. A törzs szexuális szokásai igen furcsák az európai számára. A férfiak időnként kettenhárman vándorútra kelnek, s ha útközben több társukkal találkoznak, Ideiglenes tábort ütnek. A közeli település vagy falu leányai azonnal megérzik, hogy nem messze férfiak vertek személyesítője a varázsló. Hatvan éven felüli férfi, és 87 felesége van. (Amihez valóban mágikus erőre lehet szüksége.) Több mint 200 élő gyermeke van. Bár körülbelül 70 asszonyt csak mint munkaerőt vesz igénybe. Hogy mit csinál ez az élemedett férfi a többi tizenhét asszonnyal? Az öreg így felel: „Nem panaszkodnak, a világ legboldogabb asszonyai!" Még sohasem járt moziban. A Holdra repütanyát. Teleaggatják testüket különféle díszekkel, csatokkal, gyöngyökkel, gyűrűkkel, tógához hasonló tűzpiros lepedőbe burkolóznak (ilyet csak a lányok viselhetnek), majd csoportosan elindulnak a tábor felé. A táborban ezután kezdetét veszi a szerelmi próba. Senki sincs kötve egy személyhez. A féltékenységet, veszekedést nem ismerik. A leányok hónapokon át laknak a táborban. Természetes, hogy ennyi szerelmi „próba" nem maradhat következmények nélkül. A leány, akinek gyermeke született, hazaviszi ezt és apjának ajándékozza. Az apa örül, mert náluk a gyermek gazdagságot jelent. Ha aztán a leányanya férjhez megy, gyermekét magához veheti. Ami még a „szerelmi tábort" illeti, ha ott két fiatal tökéletesen megérti egymást, végleges házasságot köthet. Visszatérnek a faluba s ott a vőlegény tehenekkel fizet a menyasszonyért jövendő apósának. Ha a táborból valamelyik nőtlen fiatalember meglátogatja a faluban élő' nős barátját és lándzsáját a Ház előtt a földbe szúrja, a ház ura azonnal kiköltözik, s mindenét átengedi a vendégnek, természetesen beleértve a feleségét is. Északkeleten, egy szintén Kenyában lakó törzsnél a kultúra egyetlen meg* lést lehetetlennek tartja. A szívátültetés hírét szívből jövő nevetéssel nyugtázza. Legifjabb felesége mindössze 15 éves. Bárhová vele mehet, de nem egyedül a tizenhét kiválasztott közül, még öt-hat asszony kíséri. A nőknek az ilyen sétákhoz rengeteg ruhaanyagra van szükségük. Nem azért, hogy elrejtsék magukat, hanem az óriás komplikált masnihoz, amelyet hátul a ruhájukra tűznek. Ugyanis náluk a A férfiak karcsúak, jó arcúak, kimondottan formás alakúak Afrikában korán bekövetkezik a nemi érettség. 12—13 éves lányok már férjhez mehetnek