A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-08-06 / 31. szám

A császár az eltűnt fiatalság nyomában A történelem folyamán először utazik külföldre egy japán uralkodó A közlemény, hogy a japán császár és császárné el fog látogatni Európába, bizonyos értelemben történelmi eseménynek számit. Eddig ugyanis még egyetlenegy japán császár sem tett hivatalos látogatást külföldön. Az első japán uralkodó, a mítosz szerint, Dzsimmu volt, aki időszámításunk előtt 660-tól 585-ig irányította az országot, s utódai közül még senki sem lépett idegen területre. Ez a tradíció az idén ősszel megszakad: Hirohito császár ellátogat Belgiumba, Nagy-Britanniába és a Német Szövetségi Köztársaságba. Valószínűnek tartják, hogy a császári pár szeptember végén indul európai útjára. Meg kell említenünk, hogy a japán császár hivatalos látogatása számos protokolláris problémával jár. Becslések szerint a császári udvar tisztviselői évekig dolgoztak az úti programon. A császár már többször kifejezte óhaját, hogy szeretne ellátogatni Európába, különösképpen pedig Angliába. Hirohito ugyanis 1921-ben — még mint trónörökös — V. György király vendége volt, és ez a látogatás, amely különben a mostani császár egyetlen Japánon kívüli utazása volt, a jelek szerint nagy hatással volt az akkor még húszéves fiatalemberre. A fiatal trónörökös annak idején kijelentette, hogy különösen az a szabadság tetszett neki, amelyet londoni házigazdája, a walesi herceg élvezett. Ez az életmód ugyanis szöges ellentétben volt az 6 tokiói életformájával; igen sokan gondoskodtak szüntelenül a leendő császárról. A külföldi utazásról a császár nem egyedül döntött. Feltételezhető, hogy a császárné, aki rendkívül erős egyéniség és szintén nagyon szeretett volna már életében legalább egyszer külföldre utazni, mindenképpen ösztökélte férjét el-. határozásában. A császárt egyébként az oszakai Expo 70 sikere is felbátorította, amelynek tartama alatt, tehát teljes hat hónapon át, hetente olykor két külföldi vendéget is fogadott. Hirohito császár 1901-ben született, április 29-én ünnepelte 70. születésnapját. Már csaknem negyvenöt éve, hogy trónra lépett; apja, Taiso császár, 1926 decemberében halt meg. Országa azóta sok mindenen ment keresztül, Japán a második világháborúban elszenvedte első katonai vereségét, majd az amerikai megszállás következett, utána pedig az újjáépítés és a gyors gazdasági fejlődés huszonöt éve. A császár szívélyes és művelt ember benyomását kelti, és kétségtelenül az is. Azt is mondhatnánk, hogy valóságos tudós: hosszú évek óta tanulmányozza például a japán partok vizeiben éló tengeri pókokat. Egy rendkívül érdekes könyvet is írt „A Szagami-öböl tengeri pókjai" címmel. Érdeklődési köre rendkívül széles. Amikor néhány évvel ezelőtt Arnold Toynbee angol történész Japánban járt, a császár a vele folytatott beszélgetés során számos kérdést tett fel neki a Kelet és a Nyugat közötti kulturális kapcsolatokról és a kultúra átviteléről Afganisztán közvetítésével. Hogy mlt/

csinál majd Londonban a japán császár, az főként attól függ, hogy miben egyeznek meg egymással Jukava nagykövet és a Buckingham-palota illetékesei. Időközben külön programot kell összeállítani az uralkodó kísérete számára is. Amikor a japán trónörökös 1953-ban Londonban járt, negyventagú kísérete volt. Biztosra vehető, hogy a császárt sokkal többen fogják elkísérni. Hirohitónak azonban mindenképpen meg kell gondolnia, hogy mekkora legyen a kísérete, mert biztosra vehető, hogy számos megjegyzés fog elhangzani utazása rovására. Valószínűleg sokan felhánytorgatják majd, hogy sok pénzébe kerül a látogatás a japán adófizető polgároknak, bár kétségtelen, hogy az efféle érvelések mögött politikai okok húzódnak meg. A bírálatok ezúttal elsősorban a baloldalról várhatók. 1921-ben viszont a jobboldal részéről hangzottak el megjegyzések a trónörökös akkori angliai útja ellen. Akkor a nacionalisták valósággal megszállták a Tokió és Yokohama közötti vasútvonalat, amelyen a herceg vonatja végighaladt. A látogatás politikai jelentősége meglehetősen kicsi. Sfem a japán, sem a brit kormány nem szándékozik felhasználni másra, mint a „jó viszony továbbfejlesztésére". Még csak arra sem kell számítani, hogy útja során valamelyik részről is hangsúlyozni fogják a Japán és a Nyugat-Európa közötti kapcsolatok jelentőségének növekedését. A látogatás oka személyes, és jórészt független az államügyektől. Külpolitikai kislexikon AKABAI-ÖBÖL: keskeny öböl a Vörös-tenger északi végében, a Sínai-és az Arab-félsziget között, legdélibb része a Tiran-szoros. Izrael az 1948 —49-es elsó izraeli—arab háborúban meghódította az Akabai-öbölben a jordániai Akaba kikötő mellett fekvő arab falut. Ebből fejlődött ki később Eilat kikötőváros. A háború után Egyiptom a Tiran-szorost ellenőrző Sarm esz-Sejk erőd segítségével meggátolta az izraeli hajók közlekedését az Akabai-öbölben. Az 1956-os izraeli agresszió után az erődöt ENSZ-katonák vették át, és izraeli hajók szabadon közlekedhettek az Akabai-öbölben. Az EAK a Szíriát fenyegető izraeli agresszió elhárítására felkérte az ENSZ-erőket, hogy távozzanak az egyiptomi—izraeli határövezetből s 1967. május 22-én lezárta a Tiran-szorost. Izrael az 1967. júniusi hatnapos háborúban elfoglalta Sarm esz-Sejket, amelyet — a Biztonsági Tanács 1967. novemberi határozata ellenére, amely felszólította Izraelt az összes elfoglalt terület kiürítésére — megszállva tart. Az EAK többször kijelentette: amennyiben Izrael maradéktalanul végrehajtja a Biztonsági Tanács határozatát, szabadon hajózhat az Akabaiöbölben és a Szuezi-csatornán. arra, hogyan lehet magukkal a fejlődő országokkal együtt — ott, ahol ezek nem rendelkeznek elegendő erővel, anyagi eszközzel vagy szakképzettséggel — segíteni egy olyan rendszer kialakításán, amely segít majd akkor is, amikor már megszűnik az említett UNICEF-segítség. Több mint száz országban ezért az anyát és gyermekét ábrázoló UNICEF-jelvény új iskolák, egészségügyi létesítmények építését, gyermekek és felnőttek tömeges oltását vagy egyszerű vízvezeték építését jelenti, hogy legyen egészséges ivóvíz és megszűnjenek a betegségek. S mind ehhez pénzre van szükség, amiből soha sincs elég... Ebben az évben ünnepli negyedszázados fennállását az Egyesült Nemzetek Szervezetének gyermeksegélyező bizottsága. A születési dátum — 1946 — azt mutatja, hogy mindenekelőtt a háború borzalmai rázták fel a világ lelkiismeretét s játszottak közre, hogy megalakuljon a szervezet a gyermekek felsegélyezésére. Mindjárt az első években Csehszlovákia is részesült a segélyből: több millió dollárt kaptunk tejfeldolgozó és porított tejet előállító üzemek létesítésére. Az UNICEF ma több mint száz országot tömörít, köztük Csehszlovákiát is. Mint alapító tag mi is hozzájárulunk, hogy a szervezet hangyaszorgalmú munkával próbálja megjavítani a fejlődő országokban élő gyermekek életkörülményeit. Talán látszatra nem sok, amit teszünk és tehetünk, ha meggondoljuk, hogy a csehszlovák hozzájárulás az UNICEF költségvetésének mindösze kb. egy százaléka. De háromszázezer dolláros segélyt nyújtottunk a nigériai polgárháború folyamán s hasonló összeget a perui földrengés áldozatainak felsegélyezésére; segítettünk enyhíteni a kelet-pakisztáni ciklon áldozatainak nyomorát is. nőknél a lehető legnagyobb „hátsórész" jelenti a szekszepilt. Hogyan képes ez a férfi ennyi gyermek nemzésére? Ez titok, csak legkedvesebb fiának árulja el. Az afrik&i szavannákon rengeteg olyan növény található, amely bizonyos mértékig fokozza a nemi teljesítőképességet. S ott, ahol ilyesmi szabadon terem, bizonyára hasznát is veszi az, aki ért hozzá. A legjobban bizonyítja ezt az a tény, hogy nem egy európai nő lép házasságra bennszülött férfival, vagy fordítva, európai férfi bennszülött lányt vesz feleségül, és aztán Afrikában telepednek le. Boldognak érzik magukat és elégedettek lehetnek, ha az ottani életformát össze tudják egyeztetni a már kialakult ízlésükkel és szokásaikkal. Színes férfi — fehér asszony. A házasságból gyermeket várnak. Kenyában fog felnőni, de az anya óhaja szerint Svájcban lát majd napvilágot A 16 éves szépség, a varázsló második legkedvesebb felesége, hátán (csak egyik lábát kidugó) kicsinyével. A másik nagyobb gyermek a „rivális" asszonyé