A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

A nagycsalomjai évzáró taggyűlésen Rados Pál, a Csemadok KB elnökségének tagja, a Csemadok nagykürtösi járási titkára üdvözli a megjelenteket. Jobbról: a közönség. Tanácskoznak a Csemadok-tagok A Csemadok helyi szervezetei sorra tartják évzáró közgyűléseiket. Be­számolnak a végzett munkáról és megvitatják a jövőre vonatkozó ter­veiket. A végzett munka értékelésé­nél is, és a végzendő feladatok latol­gatásánál is az ember, az ember kul­turális felemelkedéséért kifejtett, illetve kifejtendő munka, az egyén művelődését szolgáló társadalmi tevé­kenység kerül központi helyre. Hogy lehetne jobban szolgálni ezt a célt? Eredményesebbé tenni a politikai­szervező, az ideológiai-népnevelő mun­ka, valamint a kulturális jellegű szakcsoportok művészeti tevékenysé­gét? Mindezt úgy irányítani és szer­vezni, hogy az az egyén fejlődését, az egyén szellemi és érzelmi életének gazdagodását eredményezze? A Csemadok helyi szervezetei a sorra kerülő évzáró közgyűléseken most hazánk száz és száz magyar lakta községében és kisvárosában ezt vitatják. „Az évzáró közgyűlések feladata — mondta Nagymegyeren a helyi szer­vezet elnöke —, hogy mérlegre tegye a szervezet elmúlt évi tevékenységét, kitűzze a feladatokat, irányt szabva a további tevékenységnek. A cseh­szlovákiai magyarok rendelkeznek olyan hagyományokkal, kulturális ér­tékekkel, amikre a Csemadok méltán büszke lehet, van mire támaszkodnia, van alap, amin tovább építheti a jö­vőt. Társadalmi struktúránkban a Csemadoknak kulturális szerep jut. Feladata, hogy szervezze a magyar lakosság kulturális tevékenységét, összefogja, s alkotó munkára ösztö­nözze. Ehhez egészséges életszemlé­letre, józan észre, gazdag látókörre, kiforrott politikai világnézetre s el­kötelezettségre van szükség. Hang­súlyozni kell ezt minden évben, min­den tömegmegmozdulás alkalmával, de különösen a jelen időszakban.“ A beszámoló a továbbiakban az általános politikai élettel foglalkozott, majd áttért a szervezet 1968—1969-es időszakára. Megindult a megtisztulást folyamat a párt vezetésével, helyes irányt kapott az ország ügyeinek in­tézése. Mert egyedül a párt képes — következetes marxista-leninista politi­kával — megoldani a problémákat. „A mi szervezetünk is átélte az 1968—1969-es kritikus időket. Az em­berek feje tele volt különféle gondo­latokkal, néha elkeseredéssel; voltak, akik bötéten látták a jövőt. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy szervezetünk általában nem sodródott szélsőségek­be. Voltak nálunk is nem éppen he­lyes megnyilvánulások, de ezek min­dig egyéni jellegűek voltak. Szerveze­tünk sohasem állt ki a párt politiká­jával ellentétes irányzatú eszmék, fel­hívások, kezdeményezések mellett" — állapította meg büszkén az elnöki be­számoló. E gondolat igazát a beszá­molót követő vita is igazolta, ahol különösen Árvái József idős kommu­nista harcos hangsúlyozta az előbbi gondolatot. Nemcsak a politikai élet területén, hanem a gazdasági élet, a munka­szervezés területén is megállták a helyüket a nagymegyeriek, a Csalló­köz dolgozói. Az illetékes járási párt­szervek is kellőképpen értékelték a Csemadok nagymegyeri helyi szerve­zetének az elmúlt hároméves idő­szakban kifejtett munkáját. Annak ellenére, hogy a közelmúlt­ban komoly erő- és időbefektetést igényelt a nagymegyeri helyi szerve­zetnél is az aktív politikai élet, a népművelési és népművészeti vona­lon is eredményesen dolgoztak. Bizo­nyítják ezt a megrendezett nagysikerű író-olvasó találkozók, politikai és szakmai jellegű előadások, valamint a kulturális élet területén kifejtett te­vékenységük.A beszámolókat követő vita ki­alakította a jövőbeni elképzeléseiket. A jövőben fokozatosabban szándékoz­nak dolgozni a népművelési és nép­művészeti munkaszakaszokon. Hatá­rozatba foglalták, hogy rendszeresen tartanak politikai és kulturális jelle­gű előadásokat. A párt megalakulá­sának 50. évfordulója alkalmából beszélgetéseket folytatnak a párt öreg harcosaival, megemlékeznek a Csalló­köz és Dél-Szlovákia kommunista harcosairól — Steiner Gáborról, Ma­jor Istvánról, a nagy kossúti és gútai sztrájkokról —. A városi népkönyv­tárral karöltve irodalmi esteket, író­olvasó találkozókat és népművelési előadásokat szerveznek. A művészeti élet fellendítése érdekében tovább fejlesztik az énekkar munkáját, újból megszervezik a színjátszó kört, a tánccsoportot, valamint irodalmi szín­padot alakítanak. Gondolatok, problémák megvitatá­sának fórumai a Csemadok évzáró taggyűlések. Társadalmunknak, s az itt élő magyarságnak összefogását szorgalmazzák, a művelődés, a mű­vészeti élet gazdagítására törekszenek. Tanácskozásaik eredményével az 1971- es évben találkozunk majd. Az ered­ményesség attól is függ, hogy az újonnan megválasztott vezetők mun­káját mennyiben segíti a Csemadok több mint 60 ezres tagsága. TAKÁCS ANDRAS A Csemadok nagycsalomjai helyi szervezete megtartotta évzáró köz­gyűlését. Cseri Béla elnöki beszámo­lójában foglalkozott a bel- és külpoli­tikai helyzettel, majd rátért a szerve­zeti élet problémáinak taglalására. Eredménynek könyvelte el, hogy a vezetőség hétszer ülésezett, hogy ren­dezték a tagsági illetékeket, hogy részt vehettek a Tavaszi szél vizet áraszt felszabadulási népdalverseny ipolybalogi járási döntőjén, amelyen harmadik helyezést értek el. Nagyot lendített a szervezet munkáján az is, hogy a Csemadok nagykürtösi já­rási bizottsága Nagycsalomján ren­dezte meg a felszabadulási népdalver­seny elődöntőjét. A járási vezetőség ily módon juttatta kifejezésre elismeré­sét a helyi szervezet citerásainak és dalos menyecskéinek. Az elnöki be­számoló részét képezte az 1971-es esztendő munkaterve is. Az új veze­tőségnek arra kell törekednie, hogy a kulturális- és népművészeti munka újra a régi fényében ragyogjon. Ilyen értelemben kell újraszervezni a citerazenekart, az énekkart, s a kulturális tevékenység felelevenítésé­vel kell elérni, hogy a Művelődési Ház 'élettel teljen meg. Az 1971-es esztendő munkatervének részét képezi a színjátszó csoport megalakítása, irodalmi estek szervezése, a járási bizottság kulturális rendezvényeibe való tervszerű bekapcsolódás, helyi vetélkedők kezdeményezése s emlék­műsor összeállítása a CSKP megala­kulása 50. évfordulójára. Hatvanan jelentek meg az évzáró közgyűlésen s a vitában többen is támogatásukról biztosították a helyi szervezet új ve­zetőségét. Fábián Gábor a nagycsa­lomjai helyi pártszervezet elnöke po­zitívan értékelte a Csemadok munká­ját, a falu sikerének könyvelte el a kulturális-népnevelő munkában elért eredményeket. Kérte a jelenle­vőket, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet fordítsanak az időszerű politikai témákra. Mézes István a fia­talokhoz szólt, hogy álljanak az idő­sebbek helyére. Rados Pál a Csema­dok nagykürtösi járási vezető titkára elmondotta, hogy míg évekkel azelőtt a nagycsalomjaiak semmi lehetőséget nem láttak az egészséges kulturális élet kibontakoztatására, most élénk tevékenységről adnak számot. Társa­dalmi munkával fölépült a szép tágas művelődési ház, a felszabadulási nép­dalversenyben színvonalas elődöntőt szerveztek és értékes műsorral gazda­gították a programot. Ki kell szélesí­teni a tevékenységet, hiszen a felté­telek jók. A fiatalok részéről Tandel László, Majer Gyula és Súlyán Gyula kapcsolódtak be a vitába. Mindhár­man további aktivitásra buzdították a tagságot. Korcsog György hnb elnök ' teljes támogatásról biztosította a he­lyi szervezetet és vezetőségét.*A Csemadok zsélyi helyi szerveze­tének évzáró közgyűlésén Bányai Géza elnöki beszámolója már nem dicsekedhetett a nagycsalomjaihoz hasonló eredményekkel. így a kb. negyven résztvevő legnagyobb gondja az volt, hogyan lehetne pezsgő kultu­rális életet teremteni Zsélyen. A vi­tában Bartos Pál szövetkezeti elnök is felszólalt és elmondotta, hogy szeretnék támogatni a helyi szervezet tevékenységét, sajnos pillanatnyilag az a helyzet, hogy alig vagy egyálta­lán nincs mit támogatni. Valamikor a községben 2—3 tanítónak is szív­ügye volt a fiatalokkal való törődés, ma viszont az a helyzet, hogy a köz­ségben nincs magyar iskola és ez a tény rányomja bélyegét a legőszin­tébb akarásra, szándékra is. Böhm kultúrtárs szlovák és magyar tanítási nyelvű mezőgazdasági technikum létrehozását javasolja, amely lehető­séget teremtene a kulturális munka megjavítására. Az évzáró közgyűlésen a járási pártbizottság küldötte is je­len volt és támogatásról biztosította a Csemadok járási bizottságát és a zsélyi helyi szervezetet. Két kép a zsélyi évzáróról. Balról: a közönség. Jobbról: Böhm elvtárs, a leg­élénkebb vitázó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom