A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-07-02 / 26. szám

— lunliisri ssiirsBiik— Pokol az életem Sokat töprengtem míg elhatároztam, hogy én is önökhöz fordulok tanácsért. Ahhoz, hogy meg­értsenek és tanácsot adhassanak, szükséges, hogy legalább részben megismerjék az életemet. A gyermekkoromból semmi jóra nem emlék­szem. Egész kicsi voltam, amikor mostohaapát kaptam, ö tette tönkre a gyermekkoromat. Min­dig üldözött, sosem volt nyugtom tőle. Korán elkerültem hazulról, alig voltam tizennégy éves. A két kezem munkájából kellett egyedül meg­élnem, mert otthonról semmi segítséget sem kaptam, sőt arra kértek, hogy én adjak haza pénzt a kevés keresetemből. Haza nem enged­tek, mindig idegeneknél voltam. Gyűlöltem az életet, hogy ilyen kegyetlen volt velem szem­ben. Zárkózott és bánatos voltam, mert senkim sem volt. Később megismerkedtem a mostani férjemmel, aki jól ismerte az otthoni körülményeimet. Min­dig azt ígérte, hogy ő segít rajtam, mert szeret és nyugalmat biztosít. Hozzámentem, de sajnos én nem szerettem. Gondoltam, hogy ha jó lesz hozzám, majd megszeretem, mindent elfeledek és boldog leszek. Sajnos csalódtam. Három évig bíztam benne, hogy minden rendbe jön. De saj­nos, nem így történt. Férjem mellett sokat szen­vedek, mert folyton szekíroz és flegma velem szemben. Egyetlen rendes szava sincs hozzám. Hazudozik és félrevezet. Sokáig tűrtem, hogy ilyen módon viselkedik velem, de nálam is be­telt a pohár és nem engedem többé, hogy sze­kírozzon, uralkodjon felettem. Mindent meg­mondtam neki, ami nem tetszik. Természetesen a megjegyzéseim csöppet sem tetszettek neki. Az egészből csak pörlekedés és veszekedés tá­madt. Idegileg és lelkileg kifáradtam, sokszor maga az élet is teher számomra. Már arra is gondoltam, hogy végzek magammal, de van két gyermekem — és őket nagyon szeretem. Miat­tuk uralkodok magamon. A férjemet sajnos a gyermekek sem érdeklik, őket is gyötri mindig. Ha idehaza van, a gyerekek is idegesek, nyugta­lanok. Sokat foglalkozom velük, szinte mindig velem vannak. A férjem sajnos engem semmibe se vesz 1700 koronát keresek, de ez számára csak „ap­rópénz". Kinevet és azt mondja, hogy ez is ke­reset?! Mi az 1700 korona a háromezerhez ké­pest, mert ő annyit keres. Azt mondja, hogy ott, ahol dolgozom, nem keresem meg a háromezret, akkor fogjak magamnak valakit, aki megfizet. Mindig ilyen butákat beszél. Folyton azt kíván­ja, hogy vele foglalkozzak, még a gyermekek előtt világos nappal sem türtőzteti magát. Erő­szakoskodik velem, szinte eltorzul az arca. Any­nyira megutáltam, hogy nem bírom vele az éle­tet. Elválni nem akar tőlem, mert megvan a kényelme, a lakás, semmire sincs gondja, mert mindent én intézek. Ügy érzem, hogy nem bírom mellette tovább az életet. Sajnos senki sem segít rajtam, senki sem ad tanácsot. Egész éjszakákat áttöprengek, hogy mit tegyek, hová menjek a két gyerekkel. Hol kapok lakást, olyan állást, amiből eltart­hatom őket. Nem tudom, hogy mihez kezdjek. Hiszen nemcsak rólam van szó, hanem a gye­rekekről is, mert az ő életüket is tönkre teszi. Pokol az egész életünk. Az egész környék haragszik rá, az emberek nem szeretik, mert folyton hazudozik és csúnyán beszél. Remélem, hogy értik, mire gondolok. Le­írni ugyanis nem merem. Nagyon kérem önöket, hogy a levelem közöl­jék a Hétben. Talán akad valaki, aki megfelelő tanácsot tud adni. Fiatal vagyok még, szeretnék végre nyugodt életet élni. Szeretnék egy kicsit boldog lenni, mert eddig mindig csak szenved­tem. Előre is köszönök minden tanácsot. Jelige: Szomorúfűz Gyermekeimnek jó apót Nem is tudom, hogy miként kezdjem a leve­lem. Úgy tudom, hogy akik eddig önökhöz for­dultak, nem csalódtak. Azért írok, hogy ha le­het, segítsenek rajtam. Tizenhat éves koromban mentem férjhez ah-Tóth P. Gyula felvétele hoz, akit anyám választott nekem. Hatévi há­zasság után elváltunk, négy gyermekem maradt apa nélkül. A gyermekeim még kicsik, én hu­szonöt éves vagyok. Három éve az anyámnál lakom, de alig tűrnek, mert még három öcsém van, az egyik katona, a másik Ostraván.dolgo­zik, a harmadik pedig még idehaza van. Ez 15 éves, de már most is olyan gonosz, hogy késsel támadt rám. Most, amikor ezt a levelet írom, alig bírom emelni a karom, mert két órával ez­előtt az öcsém megsebesített. Folyton azzal fe­nyeget, hogy agyonüt mind a négy gyermekem­mel. Sajnos az anyám is az ő pártján van. Bár­mit veszek a gyermekeimnek, ő elveszi tőlük és a pénzemet is ellopja. Nem tudom, hogy mit csináljak. Szeretnék ta­lálni valakit, aki mellém áll, aki segítene raj­tam. Csakhogy négy kis gyermekemmel kinek kellek? Föltétlenül el kell mennem az anyám­tól, mert ezt már nem lehet bírni. Félek az öcsémtől, de még jobban féltem tőle a gyerme­keimet, mert csak rosszat tanulnak tőle. Nem szeretném, ha az én gyermekeim is olyan gono­szok lennének, mint az öcsém, aki a saját test­vérére is képes kést fogni. Nagyon kérem önö­ket, hogy ha lehet, segítsenek abban, hogy a gyermekeimnek jó apukát találjak és békés csa­ládi életet teremthessek számukra. Jelige: Szemben a széllel tk M m " • ff * Nevető világ A beteg elmegy az orvoshoz. Az orvos meg­vizsgálja és így szól: Azonnal abba kell hagynia a dohányzást, le kell szoknia az italról, és tartózkodnia kell a nőktől is. Ezenkívül két hétig mindennap el kell jönnie kezelésre. A két hét elmúlik és a beteg jelenti az or­vosnak: — Doktor úr, nem érzek semmi javulást, azt hiszem, kár volt lemondanom a szivarról, borról és nőről. — Mit csinálsz itt, Oszkár?! — Dehogy volt kár — mondja az orvos —, nagyon is fontos volt. — Miért? — Mert így remélem, van annyi megtaka­rított pénze, hogy a kétheti kezelést megfi­zesse. Egy viharos éjszakán csengetnek az orvos lakásán, és elhívják egy asszonyhoz. Alapo­san megvizsgálja a beteget, aztán így szól: — Asszonyom, ha volna valami intéznivaló­ja, hívassa azonnal a családját, és ha végren­delkezni is óhajt, a közjegyzőt. — Az istenért — jajgat az asszony —, vé­gem van? — Azt nem. De miért legyek én az egyetlen bolond, akit hiába keltenek fel éjszaka! Kovács elmegy az orvoshoz és elpanaszolja, hogy rosszul lát. Az orvos megvizsgálja, de semmiféle szembajt nem konstatál. — Nincs a maga szemének semmi baja — mondja —, honnan veszi azt, hogy nem lát jól? — Onnan doktor úr, hogy azelőtt ha egy szép nőt láttam, rögtön izgatott lettem, és most már egy fél éve nem vagyok izgatott. A beteg elmegy az orvoshoz. Az orvos meg­vizsgálja, és gyógyszert ír fel neki. A beteg ki is váltja, de az orvosságot eldobja. A barátja csodálkozva kérdi: — Miért dobtad el az orvosságot? — Nézd, én elmentem az orvoshoz, mert az orvosoknak is élniük kell. Kiváltottam az orvos­ságot, mert a patikusnak is élni kell. Aztán eldobtam az orvosságot, mert nekem is élnem kell. % Mtywl UwMti «n •x # •x «X •X «X s «X «X »X •X «X «X •X »X 4X 4X Horváth János, Dun. Streda, Bernolákova 509. 18—19 éves lányokkal szeretne levelezni magyar nyelven. Na­gyon szeret sportolni és szereti a tánczenét. Fényképes levelek előnyben. Kakuk Katalin és Balogh Emma, Hódmezővásárhely, Felszabadulás 3/13 fsz. 1. 18 éves modern fiatalok. Cseh­szlovákiai magyar fiatalokkal szeretnének levelezni kü­lönféle témákról: film, zene, sport, irodalom stb. Min­den levélre válaszolnak. Szarvas Eva, Leles 89, okr. TrebiSov. Fiatal fiúkkal és lányokkal szeretne levelezni különféle témákról. Jó levélíró, minden levélre válaszol. Králik Gyula, Camovce, okr. Luéenec. 22 éves, szereti a komoly zenét, a természetet. Nagyon szívesen leve­lezne komoly szándékú lányokkal, akik megértenék őt. Minden levélre válaszol. Mókus József, OU-ND SpiSská Nová Ves. 17 éves, levelezés útján szeretne megismerkedni hasonló korú lányokkal. Szereti a tájjczenét, kedvenc együttese az Omega. Fényképes levélek előnyben. Biri Eva — Mária, Kenderes, József A. út 16. Szolnok­megye, Magyarország. 16 éves, hasonló korú fiatalokkal szeretne levelezés útján megismerkedni. Témakör sze­rint minden levélre válaszol. • Kémeri Márta, Esztergom, Rozália út 10. Magyar­ország. 16 éves, elektronikai műszerész tanuló. Szereti a beat zenét, a divatot és a természetet. Levelezés útján szeretne megismerkedni hasonló érdeklődésű fiatalok­kal. Fényképes levelek előnyben. Tóth Mária, Olováry 150, okr. Velky Krtíá. 14 éves, bélyegeket és énekesek fényképeit gyűjti. Szeretne minél több fiatallal megismerkedni levelezés útján. Minden levélre válaszol, de a fényképeseket előnyben részesíti. 20 H^t

Next

/
Oldalképek
Tartalom