A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-07-02 / 26. szám

nevüket a lambarenei kórház ambulanciájának talapzatába vésték: dr. Győrkovács László és dr. Percy Imre. Elmondották hogyan élt Schweitzer. „Ruhatára egyszerű. Három szürkészöld vászonnadrágja van. Az egyik már stoppolt és olyan viseltes, hogy arra gondoltam — mesélte az asszony —, a férjem egyik nadrágját odaadom. Néhány panama inge van, ehhez mindig az elmaradhatatlan kis fekete csokornyakkendőt viseli. Mesélik, hogy van még egy sötét öltönye és egy ferencjóskája is. Ezenkívül egy trópusi sisak és egy box cipő. Ennyi." Schweitzer 1952-ben megkapta a béke Nobel-díjat. Különös játéka a véletlennek, hogy amikor 1917-ben egy francia gőzösön mint internáltat Franciaországba szállították, a hajót német tengeralattjáró támadta meg, méghozzá éppen az a tengeralattjáró, amelynek Martin Niemöller, akkori tengerészkapitány, a későbbi neves antifasiszta lelkész és békeharcos volt a paracsnoka. A hajó többségében internált német utasainak élete közvetlen veszélyben forgott. Ezekben a pillanatokban világosodott meg Schweitzer előtt is, hogy a háború elől az ember sehol sincs biztonságban. Attól kezdve óriási tekintélyét a nemzeti ellentétek megszüntetése és a béke megmegszilárdítása érdekében vetette latba. Mint orvos, többször élesen bírálta azt a politikát, amely nukleáris kísérletekkel veszélyezteti a jelen és a jövendő nemzedéknek életét. 1962-ben a Lityeraturnaja Gazetához intézett levelében a Nyugaton divatos „rémület egyensúlya" doktrína hamisságát leplezte le. Hangsúlyozta, hogy a valóságban nem létezik ilyen egyensúly, mert a nukleáris verseny mind pusztítóbb, mind szörnyűbb fegyverek birtokosává teszi az embert. Az egyetlen megoldást a leszerelésben látta, támogatta az atomfegyvermentes övezetek létesítésére előterjesztett terveket, és legutóbb a helsinki Béke-világkongresszushoz intézett üzenetében sürgette a megegyezést az atomkísérletek teljes megszüntetésére és a leszerelés megindítására. „Az ilyen egyezményt — hangsúlyozta — mielőbb létre kell hozni, és ha ez a reményünk valóra válik, hajnalpírja lesz annak a korszaknak, amelyre az emberiség áhítozik." Halálával korunkat nagy veszteség érte. Nemcsak egy orvos, egy filozófus vagy teológus távozott el, hanem egy jelkép, amely mindenkor figyelmeztette az embereket valóságos kötelességeikre az élettel szemben. Az „élet tisztelője" sírba szállt, de művével és tanításával továbbra is példát mutat: „Minthogy az igazság és a szellem erejében hiszek, bízom az emberiség jövőjében". PETHÖ TIBOR 41. Azonos a vízszintes 34-el. 42. Szlovák seb. 43. Szelíd erdei állatka. 44. Női név. 45. Európai nép. 46. Literátus. 47. Folyó Magyarországon (ford.). 49. Ék! 50. Származik. 51. Balatoni üdülőhely. FÜGGŐLEGES: 1. Oxigénigényes. 2. Kettős gól szélei. 3. Ók! 4. Nagy Sándor biogramja. 5. Nem ilyen. 6. Hajadon. 7. Végtag. 9. A Földközi-tenger beltengere, é. h. 10. Hiányos szeánsz. 11. Nem mind. 16. Német üveg (fon.). 18. Tornázik-e? 20. Hacsaturjan személyneve. 23. Nemi jelleg. 24. Párolgó. 25. Mutatószó. 26. Barométer-ben van! 27. Levegő latinul. 28. A-betűvel a végén cukrászsütemény. 30. Nem emez. 31. Aldo ..., olasz politikus. 32. .. . Morgana, délibáb. 34. ... reggel, hajnalban. 35. Hiányos kanna. 37. ... Hanna, a magyar operett királynő. 38. Híres francia festő. '39. Szikvíz. 41. Félsziget a Fekete-tengerben. 42. Senki franciául. 43. Idős. 44. E. S. S. 45. Német tündér. 46. Irigykedésben van! 48. Mássalhangzó kiejtve. 49. E-betűvel a végén: férfinév. 50. Spanyol névelő. Beküldendő a vízszintes 1, függőleges 12, és 8. számú sorok megfejtése lapunk megjelenésétől számított 6 napon belül. Az előző rejtvény helyes megfejtése: Lélekindulás — Akaratos népség — Boldog nyárfalevél — Ábel trilógia — Bölcső és bagoly. nagy parádé és egyházi segédlet mellett zajlott le. A vádlottnak egy megtüzesített vasat kellett néhány lépésnyire, puszta kézzel, elvinnie. Utána kezét gondosan bekötözték, és a kötést hivatalosan lepecsételték. Két-három nap múlva azután a kötést levették, s ha az égés helye begyógyult, akkor az illetőt felmentették a vád alól. Ha nem gyógyult be, vagy ha a pecsét fel volt törve, akkor a tettest bűnösnek nyilvánították, és rendszerint felakasztották. De volt olyan tűzpróba is, amikor a vádlottnak izzó vasrudakon kellett végigsétálnia, máskor meg két égő farakós között elmennie. Firenzében például egy eretnekséggel vádolt szerzetes nyolc alkalommal vonult el, papi ruhában, két égő máglya között anélkül, hogy a tűz megperzselte volna. A tüzesves-próbák magyarországi emlékeit a váradi káptalan előtt, 1208 és 1235 között lefolyt istenítéletek jegyzőkönyve, a Váradi Regestrum őrizte meg leginkább. Íme, néhány jellemző példa a sok közül: 1. „Jordán és Csolt községbe való Kenéz lopással vádolta Tamásnak és Andrásnak szolgáit: Ugodot, Abadot, Zekét és Szemeget. A vádlottak... hordozván a vasat, elmarasztalódtanak, és akasztófára kerültek..." 2. „Fancsali királyi udvarnokok bevádolták Nána ispán fia majorságának több lakosát: Nuhut, Videt, Andrást, Fátát és Mogelut, mondván, hogy az ő szolgatársaik, ók szabadoknak vallották magukat, és urok ezt megerősítette. Miklós nádorispán tehát, poroszlót adván melléjük, elküldte a két felet Váradra. Ott az illető udvarnokok beismerték, hogy Nunut hamisan vádolták. Videt igazolta a tűzpróba; a többi három megégett." 3. „A csőszi Péter és földijei bevádolták lopás miatt az ugyanazon faluban lakó Vitálist. Demeter udvarbíró a király rendeletéből törvényt látva, Urman nevű poroszlójától kísérve, elküldte őket Váradra, tűzpróbára. Itt Vitális vitte a vasat, és a templomba menekült, mondván, hogy megégette magát..." A tüzesvas-próbák emlékét — a nevezetes Váradi Regestrumon kívül — ma már csak ez az emberi tisztességet és megbízhatóságot tartalmazó, szép, ízes mondás őrzi: „Tűzbe teszem érte a kezemet!" Bármennyire is furcsa, de a pokoli fájdalmakkal járó tüzesvaspróba igen nagy tekintélynek örvendett — előkelőbb női körökben. A titokban használt különféle gyógykenőcsök ugyanis egykettőre begyógyították az izzó vasat markoló kéz vagy a tüzes vasrudakon sétáló szép női láb égési sebeit. S ezen nincs mit csodálkozni, hiszen már az ókori Róma legnagyobb eposzköltője, Vergilius beszél az Aeneisben olyan emberekről, akik Apolló tiszteletére mezítláb sétálgattak az égő parázson. Theophrastos, görög filozófus, és a Vezúv kitörésénél elpusztult római Plinius olyan ellenszerek létezéséről ad hírt, amelyek az emberi testet érzéketlenné teszi a tűz fájdalmai ellen. Varró, római író pedig olyan vegyi anyagokról tesz említést, amely a tárgyakat védi meg az elégéstől. (Ma már közismertek az ilyen „tűzálló" anyagok.) Az asszonyok, különösen pedig a szépasszonyok hűségében már azelőtt is kételkedett a hitetlen világ, de az akkori asszonyok — ellentétben a maiakkal — könnyen védekeztek a hamis vádak ellen: alávetették magukat a tüzesvas-próbának és két-három nap elteltével szemébe nevettek a világnak. Igv tett II. Henrik szép felesége, a dallamos nevű Kunigunda is, aki képes volt izzó ekevason sétálgatni, csakhogy bebizonyítsa házastársi hűségét — részeges és nőcsábász férje iránt. A forróvíz-próba szinte hasonmása volt a tüzesvas-próbának. A forró vizel teli edénybe egy gyűrűt dobtak, amit azután a vádlottnak kellett kivennie — természetesen mezítelen karral. A továbbiak ugyanúgy zajlottak le, mint a tűzpróbánál. Sokkal gonoszabb volt a hidegvíz-próba, amelyet — általában — boszorkánypereknél alkalmaztak. Ezért is hívták ezt a műveletet boszorkányfürösztésnek. A vádlott jobb kezét hozzákötözték a bal lábához, a bal kezét a jobbhoz, aztán bedobták a vízbe, amelyet előzőleg megszenteltek. És most jön a java: nem az volt a bűnösség bizonyítéka, ha a vádlott elmerült, hanem ha fennmaradt a vízen, mert — ahogy akkoriban hitték — a megszentelt víz nem fogadja be a bűnöst, hanem éppen ellenkezőleg: kiveti magából! Viszont ha elmerült a szerencsétlen, akkor a napnál világosabban bizonyította ártatlanságát, s így nemcsak a boszorkányság vádjától szabadult meg, hanem a haláltól is — hacsak bele nem fulladt a vízbe, mielőtt kimentették. Következik: A perdöntő bajvívás Bosznrkánygyülés (A korabeli rézmetszet alkotóját — a hírhedt boszorkányperek „ihlették".) fi&cpnb ás* párbaj dk • • A tüzesvas-próba